Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-07-31 / 18. szám

Í9Ö1. július 81. Biitory Gábor fogymn. tanár IV. tiz. 1527 számú lakásán 2 drb díszes, még egészen jó karban levő cserép kályha jutányos árban eladó. Értekezhetni nevezett tanárral fenti lakásán. Kis Béni II. kér. Suba Sán­dor és Gazdag Lajos szomszédságá­ban levő lakóházát jövő vasárnap d. u. 3 órakor, — ha addig vevő nem jelentkezne — önkéntes árverésen dobszó mellett eladja. Eladja a sóstó mellett levő lakóházzal ellátott 400 n. öl szőllő és gyümölcsösét is. Ér­tekezhetni vele a szőllőben vagy pedig városi lakásán. Suba Sándor harka-kötönyi 96 hold szántó-kaszálló és legelőből álló földbirtokát haszonbérbe kiadja. Értekezhetni vele IT. kér. 445 sz. lakásán. özv. Sándor Imréné alsó- rekettyei utón felüli dűlőben fekvő 2 hold szőllő és szántóföldjét termés­sel vagy anélkül örök áron eladja V. kér. levő lakóházának egyik részét pedig Dömötörtől kezdve bérbe ki­adja. Értekezhetni vele V. kér. lakásán. Bodicsi Ferencz VI. kér. 5 szobából álló lakóházát kedvező fize­tési feltételek mellett örök áron eladja. Értekezhetni vele fenti lakásán. Molnár K. József bodoglár pusztában fekvő mintegy 500 hold szántó-kaszálló, legelő és szőllőből álló tanyás földbirtokát, 12 hold kincstári dohány termelési engedél­lyel kedvező fizetési feltételek mellett örök áron eladja, esetleg 20—30 hol­das részletekben is megvehető. A bir­tokot haszonbérbe is kiadja esetleg részletekben vagy pedig feliből is ki­vehető. Értekezhetni vele a helyszi- nóu vagy pedig Molnár Mihály jegyzővel. Szemerédi B. Lajosné a kath. kántor szomszédságában levő szellőjét örök áron eladja, esetleg két részletben is. Értekezhetni vele jövő héten szerdán Király Gy. Ra- lázsnál. Kiskun-Halas helyi értesítője. Egyházi ügyek. Vizsgálat a ref. egyház pénztá­ránál. Múlt számunkban már röviden megemlékeztünk arról, hogy az egyházmegye kiküldöttei: Mészáros János és I)r. Szeles József tanács- birák e hó 23-án és 24-én vizsgála­tot tartottak az egyház pénztáránál a számvizsgáló bizottság által az alapítványokban felfedezett 30.515 frt 67 kr. fedezetlen hiány földerí­tése érdekében. A küldöttség előtt Szilády Áron lelkész utalt arra, begy az 1S94. szeptember 2-iki egyház-tanácsi határozat szerint az alapítványi pénz­tárból akkor elköltött 29.017 frt 66 kr. adósságul alfogadtatott s ez az egyházkerület által is jóváhagyatott; —minthogy a számvizsgáló bizott­ság ezt nem vette számba mint adós­ságot, 1900-ra pedig újabb 2005 írt elszámoltatott, szerinte hiány nincs. Ezzel szemben a számvizsgáló bizottság részéről T)r. Hahó Mihály rámutat arra, hogy a 29.017 frt 66 kr. egyházi adósságnak nem tekint­hető s a hiány fedezetéül nem szol­gálhat, mert: 1. a hivatkozott 1894. évi határozat nem felel meg az adós­ságok felvételére, illetve elfogadására előirt törvényes követelményeknek; 2. a 29.017 frt 66 kr. sohasem ho­zatott bevételbe az egyház pénztárba s viszont nem hozatott kiadásba az alapítványi pénztáraknál; 3. ez az összeg a leltárban az adósságok közt sohasem volt kimutatva s attól ka­mat nem fizettetett; 4. a kibontako­zási terv többszöri tárgyalásánál ez az összeg eddig az elnökség részéről adósságul fel nem hozatott; 5. nincs benne ez az összeg az elnökség által 1899. augusztus 14-én nyomtatásban közzétett számadásban sem; 6. ha ez a 29.017 frt 66 kr. alapítványi pénz­tári maradvány Gyenizse Antal pénz- tárnoknak az egyház kiadásaira átadatott volna, akkor nem kellett volna neki az alapítványi pénztárak­ból még az általa elszámolt 34.574 frt 82 kit kivonni. Gyenizse Atital pénztárnok ki­jelenti, hogy ő a 29.017 frt 66 kr. 1893. évi alapítványi pénztári pénz­maradványt az alapítványi pénztá­raktól átt nem vette, s igaz az, hogy ha ő a fenti összeget átvette, vagy vehette volna, akkor az 1894—1900. évek folyamán nem szorult volna arra, hogy az egyház czcljaira az alapítványi pénztárakból az időkö­zönként onnan kivett összesen 34.574 frt 82'/j krt kisegítő kölcsönül át­vegye s igaz az is, hogy azzal a 29.017 frt 66 krral mint nem létező adóssággal a hiányt fedezni nem lehet, azonban hogy a számvizsgáló bizottság által az 1899. évi állapot szerint megállapított 30.515 frt 67 krból a hivatalnak e hó folyamán történt átadásakor tényleg mennyi volt a hiány, az akkor tűnik ki, ha az 1900. évi főiskolai és 1901. évi egyházi és főiskolai első félévi szá­madását egy beállítja, kétségtelen leven, hogy a constatált hiány csak annyival csökkenhető, amennyivel az 1900. és 1901. évi kiadás több volt a bevételnél. Mészáros János és T)r. Szeles József tanácsbirák az előterjesztet­tek és a eouslatált tények alapján megállapítják, hogy a 29.017 frt 66 kr. egyházi adósságot nem képezett és nem is képez s az alapítványi pénztárakból 1893. év végéig csakis 8790 frt 82 kr. vétetett igénybe, s hogy ez összeg be is van illesztve a főiskolai építési számadásba és az egyházi leltárba is. Kijelentették, hogy az egyházkerülethez jelentést fognak tenni, hogy az 1894. évi tévedésen alapuló VII. számú a 29.017 frt 56 krra vonatkozó hatá­rozat hatályon kívül helyeztessék s Gyenizse Antalt utasították, hogy a számadásokat julius 31-ón zárja le, ők azután eljönnek folytatni a to­vábbi vizsgálatot. Ingatlanok adás-vevése. — julius 24. julius 30. — özv. Horváth Józsefnó Bódi Má­ria és ifj. Horváth József megvették Peöez Anna 1 h. 679 n. öl szellőjét 900 korona vételárért. Radvánszki István és neje Pus­kás Zsuzsanna megvették Farkas Antal és Zseni Mária 1446 n. öl szellőjét 600 koronáért. Samu János és neje Könyves Zsuzsánna megvették Torkos Sára volt Kerekes Gergelynó 4 hold 796 n. öl füzesi tanyás birtokát 3350 koronáért. Horváth B. János megvette Hat- házi Sándor és neje Lakos Juliánná II. tiz. lakházát és 179 n. öl beltel- kót 970 koronáért.

Next

/
Thumbnails
Contents