Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-07-24 / 17. szám

1901.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

Julius 24.

asztagjába belerakta. De az önkóny- tes segítségét nem köszönték meg, mert még ő fizetett rá 30 koronát a rendőrségnél, a hol a károssal kiegyezett.

ingatlanok adás-vevése.

— július 17. július 23. —

Egyed Izsák Sándor és neje Modok Judit megvették özv. Biró .Istvánná Egyed I. Erzsébet 4 h. 092 n. öl felsőszállási szántó és ka- szálló földjét 1200 korona vételárért.

Práger Ferencz és neje Loschitz Riza megvették Szabó G. Lajos IV. tiz. lakházát és 216 n. öl telkét 1900 korona vételárért.

Gyulai István megvette özv. Baracskai Mihálynó Pusztai Zsuzsán- na, Darányi Imrónó Baracskai Rozália és néhai Baracskai Lajos kiskorú örököse 204 hold 685 n. öl fehértói tanyás birtokát 30.000 koronáért.

Farkas Antal és neje Zseni Mária megvették kiskorú Vájná Etel 1446 n. öl szőllőjót 440 koronáért.

Kiskorú Yáczi Antal megvette Gál Sándor és neje Nagy Czirok Mária 248 n. öl Tí-ik tized bel i belted két 460 koronáért.

özv. Székely Józsefnó Szilády Terézia megvette Brecska Istvánná szül. Androvics Anna I-ső tizedbeli lakházát és telket 7000 koronáért.

Hasznos tudnivalók.

Rövid útmutatás a fiahona fut- rinka edlen való védekezésre.

Ez a kártevő bogár nem nagy, akkora mint. egy középszerű fekete babszem (másfél czentimóter hosszú) és akkora vastag, mint a libatoll esévéje. Fényes fekete alul barnásfekete. Fejét rendesen lehorgasztva tartja.

E bogár gyakori egész nyáron át és ha a puha árpaszem, vagy egyébb gabonanemű szeme elfogyott, hernyóval és egyébb rovarral él. Nappal a földbe bújik, vagy kövek és rögök alatt tanyázik.

Ha az árpa a földről elkerült és tarlója kizöldült, vagy ha közelben másféle gabona tarlóra is akad, akkor a gabonafutrinka odahuzódik és tojását az egyes zöldülő tövekhez közel, de sekélyen a föld alá tojja. Több tojást tojik és minthogy a bogár az egymás mellett levő töveket mind fölkeresi és rendesen mindegyik mellé egy-egy tojást helyez: innen következik, hogy a bogár későbbi kártétele, amelyet a tojásból kikelő lárvája okoz, szintén folton- kint fog mutatkozni. A föld alá helyezett tojásból nemsokára kikel a kis lárva, a mely a hozzá legközelebb eső gabonatőhőz telepszik és mellette búvóhelyül a földbe kis aknát (csövet) váj Fbben, a földbe meredeken-vezető aknában tányázik a gabonafutrinka lárvája nappal és csak éjjel jön a föld színére, hogy a gabonatő egyik sását a földre lehúzza és táplálkozzék belőle. Ha a sás még igen gyönge, akkor alig hagy meg belőle valamit, de ha már öregebb, rostosabb, akkor csak a rostközi puhább részét szedegeti ki, mig a rostokat összegyűrve (összecsócsá- rolva) meghagyja. Ha a lehúzott szállal igy elbánt, akkor lehúzza egymásután a többit és velők is úgy bánik el, mint az előbbivel.

Ha pedig elfogyott a tő valamennyi sása, akkor a gabonafutrinka lárvája, vagy mint egyik-másik helyen mondani szokás, a (csócsáro- ló), egy gabonatővel odébb áll és melléje letelepedve tönkre teszi azt is.

így él a gabonafutrinka lárvája eleinte a tarlón, Ha azt feltörik, akkor addig, mig ismét zöld gabonát nem kap, rovarokkal és egyébbel él, de ha akár a feltört árpatarlóba, akár a tarló mellett lévő földbe vetett búza kikelt, akkor a csócsároló ennek megy neki és vele is úgy bánik, mint elóbb láttuk. Az árpatarlóba vetett búzában foltonkint fog jelentkezni; ellenben az árpatarló melletti búzatáblákon leginkább az árpatarló felé eső széleik mentén látható, mert a csócsároló ott vándorol be. S ez a magyarázata annak, hogy az árpatarlóba, vagy a melléje vetett őszi buzavetés miért pusztul.

E csócsároló, a gabonafutrinka lárvája, teljesen megnőtt korában majdnem kétszer akkora hosszú, mint a bogara, de felével vékonyabb. Feje barna, hátát (a nyakát is beleértve) hosszában tizenkét tojásdad alakú és szintén barnaszinii paizsocs- ka fedi, a mely azon módon kisebbed ik, mint a hogyan egyre kisebbednek a c.sócsárolónak egyes testszelvényei. A csócsároló ugyanis a feje táján a legszélesebb, holott teste vége felé kissé vékonyodik. A test alsó vége fehéres szinü.

A csócsároló pusztító munkája

csak nagy télen szünetel, a mikor a föld fagyott; de enyhe napokon még télen is „csocsárol“-ja a vetést. Tavaszszal, a mikor ő maga is megnőtt, még nagyobb és szembeötlőbb mértékben pusztít és pusztítását május elejéig, közepéig folytatja. Kártékony volta azonban csak addig tart, a mig a vetés szárba nem indul, tehát a mig meg nem erősödik annyira, hogy sását a csócsároló nem éri el, vagy már nem bir vele. Ilyenkor, ha teljes kifejlődéséig még szüksége volna némi táplálókra, csak azzal a sással ól, a mely közel esik a föld színéhez. De ezzel már nem tesz nagyobb kárt.

A megnőtt csócsároló földbe húzódik, ott bebábozódik és mikor a gabonaneműek szeme megduzzadt és tejesedni kezd, akkor már mint teljesen kifejlődött bogár a föld színére kerül, hogy kártételét itt újra úgy kezdje meg, mint ezt már elóbb láttuk.

A gabona futrinka kártétele helylyel-közel igen nagy lehet. A hol nagyon is szokásos, hogy búzát árpa után vessenek, vagy a hol a búza az árpa mellé kerül, ott nemcsak száz hanem ezer holdnyi buza- vetós is tönkre mehet. Ezt a szomorú tapasztalatot éppen hazánkban szereztük azokon a helyeken, a hol az árpa termesztése újabban szép virágzásnak indult. Ilyen helyen nagy kárt tesz a gabonafutrinka az árpában is, de az utána következő őszi vetésben is.

(Vége köveik.)

Égj7 miniszteri döntvény. Érdekes döntvényt hozott Hegedűs^ Sándor keresedelmi miniszter legújabban. Fgy konkrét ^esetből kifolyólag kimondotta, hogy a gazdaságban alkalmazott iparos nem tekintendő iparosnak s igy iparigazolványt nem is kell váltania. Az indokolás kiemeli, hogy a gazdaságban évi fizetéssel alkalmazott kovács, bognár, stb. cselédekül tekintendők, csak ha az uradalmon kívül máshol is vállalnak munkát — tekinthetők iparosoknak.

Népesedési mozgalom.

— július 17. julius 23. — Születtek:

Sziráczki István és Kovács Erzsébetnek Mártha nevű leányuk. Ujfa- lusi András és Vida Viktóriának Anna nevű leányuk. Bátory Gábor és Fejes Rózának István nevű fiuk. Szabó Lajos és Gazdag Erzsébetnek