Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-31 / 35. szám
Föl tehát a komoly, férfias munkára, legyünk tetterösek, valódi férfiak, kik nem rettennek vissza a becsületes dologtól. Legyünk erős, igaz támaszai a hazának és mindenkor a hon javára, jólétére törekedjünk! Közgyűlés. Augusztus 28-ára kitűzött közgyűlés meghívójában előrelátás okából bevétetett ugyan, hogy folytatva lesz délután 3 órakor, ez azonban felesleges óvintézkedésnek bizonyult, mert az összesen 34 en összegyűlekezett vá rosatyák épen egy óra alatt letárgyalták az egyébként fontos ügyeket. Az első tárgyul kitűzött városi szervezési szabályrendeletre hozott megyei határozat felolvastatván, tudomásul vétetett. A vármegye a szabályrendeletet a következő módosítással hagyta helyben: 1. A képviselő testület szavazattal bíró tagjainak felsorolását tartalmazó 5 § ból az állatorvos töröltetik, mert a községi törvény 58. § ában az állatorvos mint szavazattal biró tag felsorolva nincs, különben is az állat, egészségügyi törvény sem ruházza fel szavazati joggal. 2. A 6. §-ból „csak“ „szavaz, de akkor“, és az „is1' szavak törölődnek. 3. A 7. §. c) pontjához pótlólag felvétetik : „mely czélból egy küldöttséget alakit" — t. i. a virilisek névjegyzékének kiigazítása végett. 4. A közgyűlésekről szóló 9. §-ban a rendes közgyűlések tartásán tavasszal márczius 2 ik szerdáján, az őszi közgyűlés pedig szeptember 2-ik szerdáján tartandó meg. 5. A 17. § ban a tanács tagok sorából a mérnök töröltetik, mert a törvény 63. § a taxtive elősorolja a tanács rendes tagjait, ezek között pedig a mérnök nem fordul elő, ellenben felvetetik a tanács tagok közé a szabályrendelet 77. §-ában említett fizetéses tanácsnok. 6. A polgármesterről szólló 55. § ának a felügyeleti jogkört tárgyaló része helyesb bittetik azzal, hogy* az 1886. XXII. t. c. 92. és 105. §-ban felsorolt kivételekkel áll fenn. 7. A pénztárnok és ellenőrről szóló 67. és 68, §. kiegészíttetnek azzal, bogy ha a Halas cum capitaneis, et cum comitibus, e< euydecim juratis, assessoribus, ac cum aliis simplicibus cumauis tetalium dixit nobis Blasius Kalász puerulóse" stb. Datum in Halas feria puinla proxima post Festum Conceptionis Beatae Mariae virginis, anno domini millesimo quadringentessimo quinquagessimo primo. Kalász Balázs és Harkai Hagy István határparére vonatkozik ez a levél. De hogy Haias ennél is régibb eredetű, bizonyítják a múltra vonatkozó hiteles levelek, melyekben többször fordul, elő »Halas szék" említése. Ualasnakjvárosi rangja, törvénykezési és közigazgatási központként való szereplése tehát több mint 450 esztendős. Tudvalevő a történelemből, hogy a jász kunok hazánkban az Árpád korszakban, különösen Szent László, II István, IV. Béla idejében telepedtek ie, már akkor, nevezetesen pedig IV* László aiatt 1279-ben nyert kiváltságaik idejében igen szép szabadságnak és a magyar nemesekkel egyenlő jogoknak jutottak birtokában, és egyedül a nádornak mint főkapitányuknak és főbirájuknak hatósága alá rendeltették. Kiváltságaikat a későbbi királyok is megerősítették, de mivel a pór j biztosítók készpénz vagy értékpapír, ez a megyepénztárba szállítandó be. 8. Fő és alorvosokról szólló 98. és 99. §§. kiegészíttetnek azzal, hogy a polgármes tér a vagyontalan betegek kezelésére nézve a városi két kerületre osztja fel, és egy egy orvost oszt be, a kórháznál pedig a vagyontalan betegeket felváltva gyógykezelik. 9. Az Írnokokról szólló 111 § ban „ülnök" szó „irnok"-ra igazittatik ki. 10. Dijnokokrói szólló 114. § ba felveendő hogy a dijnokok alkalmazása a költségvetés keretén belül történhet. 11. A tisztviselők, segéd- és azolgasze- mélyzet illetményeiről szóló szakasz azzal egészittetik ki, hogy az illetmények havi esedékes előleges részletekben fizetendő ki, hogy a polgármester napidija 8 kor., a tiszt viselőkké 6 kor., segédszemélyzeté 3 kor., szolgáké 1 korona 20 fill. 12. Jegyzőt magán munkálatait külön sza bályrendeletben kell megállapítani. Az 1901. évi költségvetési változatlanul helybenhagyta. A vásártér bérlete és legeltetése tárgyában az állatorvos jelentése és javaslata az lévéD, hogy a miután a vásártér legeltetése bérbe adatott, ezen bérlet állategészségügyi szem pontból szüntettessék meg, a jószágvásártér pedig miután a törvény azt követeli, körös- körül korláttal láttassák el. E tárgyban a közgyűlés azt határozta, hogy miután az ál latorvosnak az állategészségügyre felügyelni úgyis kötelessége, aztán, ha a vásártéren beteg jószág találtatnék majd megteszi a tanács az állatorvos jelentése alapján a szükséges óvintézkedéseket, majd fertőtlenítik a vásáriért is a többi, hát a vásártér bérletét fenntartja miután ebböi némi jövedelmet húz a város, egyébként a bérleti szerződés szerint a városi lakos szárnyas jószágai és sertései a bérlőkével együtt legeinek. A jószágvásártéri, pedig körül nem keritteti, mert ez sokba kerül ; egyébként is a vidéki marhák heiye el van különítve, a négy felhajtó ut pedig meg van határozva, más utón jószág a vásártérre egy általán nem juthat mint a kijelölt utakon, igj az ellenőrzés lehetősége megvan; ámbár a törvény kötelezi arra a várost, mindamellett annak végrehajtását szükségesnek és czél- szerünék nem látja. lázadásban résztvettek az 1514. 23 t. ez. jogaik és kiváltságaiktól megfosztotta, és elrendelte, hogy a kunok és pbiíisteusok (jászok) is mint más lakosok és parasztok adózzanak, tizedet fizessenek és egyébb terhet viseljenek. E törvény daczára is a nádor hatósága alatt maradtak továbbra is, csak bizonyos évi censuri; fizettek birtokaik után a királynak, sőt az 1655. 44 t. c. által régi jogaikban újra megerősítettek. A török hatalom meg törésével I. Lipót, bár okmányaival a jász kunok kiváltságait ismételten megerősítette, 1702-ben herczeg Esztorházy Pál nádor ellenvetése daczára mind a három kerület a német vitézrendnek örökáron 500 forintért eladta, a jászkunok ezzel a jobbágyi sorsra lettek lealacsonyítva. A német rend bizonyos évi censust követelt, adminisztrátorokkal Iöltötte be a íőkapitányi tisztséget, de mindegyik kerületet saját kapitánya alatt meghagyta. A Bákoczy mozgalom lezajlása után 1711-ben egy országos bizottmány szervez tetett ki ezen ügy megvizsgálására, ez a kerület eladását az ország törvényeibe ütközőnek találta; a német lovagrend is hajlandó volt jogáról lemondani hogy pénzét Mi szabad kis kun Halas város tehát nem fogjuk végrehajtani azt a törvényt, mely az állategészségügy érdekében hozatott; ámbár nálunk a jószágtenyéez egyik jövedelmező foglalkozásunk. Ha felmegy az ügy a vármegyéhez, — mert fel kell mennie, maga az állatorvos lévén azt köteles telebbezni — joggal várhatjuk a vármegyétől, hogy a törvénynek hatályt szerezzen. Mert mi történik, ha a vásárt tőlünk elveszik ? É* érdemes lesz néhány száz írtért a felsőbb hatóságokkal újat bűzni ? Mert az a korlát kerítés bizony nem kerül sokba. A sertés vágóhíd felállítása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslat elfogadtatott. Ennek végrehajtása czéljából pedig építkezési, a vágatási dijak megállspitását tartalmazó tervezőire van szükség. A polgármester bizatott meg azzal, hogy az érdeklődőkből bizottságot alakítson, mely hivatva lesz a sertésvágóhíd létesítéseinek feltételeit, módozatait megállapítani, hogy a vágatási dijakból miként lenne fenntartható. És a vágóhíd a nagy vágóhíddal hozatnék kapcsolatba a tervezet szerint. Természetes, bogy a vágóhíd használására csakis a sertéshús kiméréssel foglalkozók lesznek kötelezve. Pörkölésre a vásártérnek a vágóidhoz közei fekvő részei jelöltetnek ki. Az 1899. évi számadások a tanács és a közgyűlés elé terjesztetvén, azokat jóváhagyta A virilisek névjegyzékének összeállítására Sándor Imre, Gyulai István és a főjegyző küldettek ki. A kijelölő bizotság tagjai lesznek: Mészöly István és Kuti Szabó Imre. Fúrott kutak. Legújabban két íurott kútra van égető szüksége városunknak. Ez hamarjában kettő. Joggal kérdezhetjük, miképen létesül ez a két kút — mert a tanács azt már elhatározta. Azt hisszük. — más helyesebb módja nincs is — kiadjuk vállalkozónak, débb árlejtést hirdetünk, s a ki olcsóbban vállalja, azzal szerződést kötünk, fizetünk érte legalább is félezer forintot az előre nem látott kiadásokra a költségben felvett összegből, — melyből mellesleg mondva egy ötödrészt lealkudunk. Ham szándékozunk est a lealkudhat perhorreskálni, elvégre is a képviselő visszakapja. 1715ben о tőke visszafizetését a kincstár tele részben magára vállalta, másik fel ének fizetésése az országra rovott. De biz a kincstár a szükséges összeget elő nem teremtette, ilyen állapotban volt a kerület 1731 ig, amikor Pálfly Miklós nádor közbenjárására a pesti rokkantak kórházának alapítványából a német rend kilőtt elégítve, do a háromas kerület zálogképen a nevezett alapítványnak adatott. Cseberből vederbe. Mária Terézia engedte meg végre, hogy a jászkunok önmagukat kiválthassák ami 1751, 25 t. ez. által meg is történt. Halasra kilett vetve 50-900 írt. tőke és 7396 írt. 74»/« diaár karnak Halas városa egyesek adakozásából meg is fizette. Ki mennyit adakozott, annyi lett a váltsága vagyis redemptiója, mint egy nagy könyvbe bejegyeztek. Ez volt alapja a későbbi föld osztályának. Haias sorsa tehát a hármas kerületek sorsát követte. Ezen általánosabb érdekű dolgok után egyes rövid eseményeket emlék okáért a jövő számnak szántam.
