Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-31 / 35. szám

teetUletnek joga a költségvetés tételeit megállapítani, és joga van arra, hogy a kiadások ellenőrzésére az eszközöket és módokat meg szerezze Ha előre nem látott kiadások dinién nagyobb összeget állapítunk meg, az ellenőrzés kevésbé gyakorolható.

Ezen kiadási tételt fogja tehát terhelni a két kút, mely hogy minden tekintetben kívánatos, azt még az alsó városiak sem tagadhatják, ámbár a város felső részein van tervbe véve.

E lépéssel beigazolva lá'juk azt, hogy városunk jó vizű kutaknak nagy hiányában szenved, és hogy a furott butái at be kell hozni, melyek az alsőbb rétegekből szolgáltatják a vizet, okvetlenül egészségesebb, és rothadó anyagoktól ment vagy legalább is nagy mértékben ment bő vizet adnak.

Kívánatos lenne különösen közegészségügyi szempontból, hogy a városnak több pontjain kutak turassanak.

Ha ezeket a kutakat vállalkozóknak adnánk ki bizonyára tetemes összegbe kerülne. Lehetne azonban módjá* találni annak is, hogy e kiadások a lehető legcsekélyebbre redu- káltassanak, sőt azt is ki lehetne vívni, hogy jó furott butáink lennének, hogy a városnak pénzáldozatba ne kerülne.

Szerezzünk be egy kút fúró apparátust. Amint mondják, egy ilyen teljes fölszerelés nem kerül többe 2000 forintnál, togadjunk föl mellé egy szakértő egyént évi fizetéssel, aki a közkutakat jó karban tartani lenne egyúttal köteles. Ezzel a készülékkel és egyénnel ott is anDyi közkutat furatunk, a mennyit a böztebintetek igényelnek. Mondjuk ki, bogy ezt a készüléket átengedjük a magánkutak íurása czéljából egyeseknek bizonyos bérösszegért és határoztassék meg az a bérösszeg akként, kogy a beruházási összeg évi kamatát a javításokra szükséges összeget behozza. Segítve lesz a városon, sogilve lesz egyeseken.

Kutak íentartására költségvetésünkben évi 1600 kor. van felvéve úgyis, az mindig elegendő lenne a személyi kiadásokra, jövőre tehát ezen tétel alatt magasabb összeget a a költségvetésbe felvenni nem kellene.

Kétséget som szenved, hogy a beruházás megbízza busás kamatát. Egy bővizű téglakut építése mely csak a felső talajból szolgáltatja a vizet, és mely rendesen ihatatlan — kö- zelviz — lesz és bele keríti 60— 70 forintba. Miért koczkáztatni, sőt előreláthatólag kidobni ennyi összeget, hogy használhatatlan vizet kapjunk. A városban levő kutaknak mondhatjuk egy tizedrészét használhatják az emberek ivásra, mosásra, a többi úgynevezett közelviz, telítve a legmérgesebb anyagokkal, még ön tözésre is káros, kiégeti a növényzetet. Ha én ezért az összegért, — vagy mondjuk 100 írtért — egy furott kutat varázsolhatok ud varomba, vagy házam elé, melyre nézve bizonyos vagyuk, hogy iható, jó vizet nyerek abból, semmitsem habozván. Amint gondolkozom ebben a kérdésben, azt hiszem úgy gondolkoznak lakostársaink is.

Meg lehelünk győződve arró1, hogy tehát a fúrógép kapós lesz, egyik háztól a másikhoz fog vándorolni. És minél többet vándorol, annál kevesebb fog a bérösszeg lenni, enged« jük remélni, hogy a kiadásoknak legnagyobb részét a csövek és szivattyú fogják majd ké pezni. A csövek ára méter szerint vagy súlyra megy ; leglényegesebb alkatrészét képezné a szivattyú, mely mostanság már igen olosó 20 40 írtig válogathatunk, úgy hogy igen könnyen

elérhetjük azt a rekordot, hogy egy közönséges 1 téglakutnál nem fog többe kerülni.

Gondoljuk el azt a kényelmet, gondoljuk el, hogy házunk értéke egy ilyen kúttá! buo nyosan a but értékével emelkedik: van-e lehet e valaki, akinek a terv ellen kifogása lehet!

Aj áljuk a városi tanács, s majdan a képviselő testület figyelmébe, mert jó viz fél egészség. Tegyük tehát érintkezésbe maguokat a gép beszerzése czéljából az illető gyárosokkal, vonjuk bele az ekkénti tervbe a két tervezett kutat is, melylyel a költségek negyedrészét már megtakarítottuk.

Helyi és vidéki hírek.

— Eljegyzési ünnep. Múlt szombaton r.ug.

24-én tartották meg eljegyzésüket Oláh Zsó- fika és egregi ’Horváth István, özv. Oláh Józsefné Gál Teréz vendégszerető házánál. A vacsorával egybekötött ünnepen a legközelebbi rokonok, özv. Oláh Józsefné nőtest vérei és vőlegény szülei és testvére Miklós voltak jelen. A menyaazony násznagya Dr. Hodotsy Géza, a vőlegényé Stepanek József állomásfőnök voltak. Nem volt hiány felkö szöntőkben sem, amikor egregi Horváth János gépészmérnök és a „Kiskőrösi Újság“ szerkesztője, a vőlegény édes apja szellemes folköszöntöjében nemzeti politikát látotr. a házasságban, melyben az oláhok és horvátok fognak szövetségre lépni,

— A járda épités úgy látszik végkép megakadt. Egy tavaszi közgyűlésen jelöltettek ki azok az utczák, melyeken a téglajárda tovább fejlesztetik, és ma még annak végre hajtásában egyetlen lépés sem történt. Ama közgyűlésen hangok emelkedtek a miatt-, nehogy kimoDjünk az időből, és úgy amint az már megtörtént, a fagygyal legyen építve. Úgy látszik nem voltak alaptalanok a fel- szóllamiások. Itt az ideje, hogy a járdaépítésbe bele foggnak, azért is jogosan sürgetyük a városi tanácsot, nehogy fagyos földre rakassák le a járda téglája hogy a jövő tavaszszal újra kelljen azt építeni, Általában nagyon lassú lépésekkel halad, minden, Pedig a depóra is ki lett mondva a sententió, hogy 8 nap alatt költségvetés legyen, azután hala dék nélkül hajtották végre a munkálatot.

— Balog Lipót mérnök — Braunberger Ábrahám volt lakostársunk fia — a napokban mint okleveles mérnök Szabadkán telepedett meg, hozzánk intézett soraiban aj álja szakba vágó munkáját.

— A kecskeméti kiállításon e hó 21 én

bírálták és díjazták a baromfi kiállítást. Első dijat: 100 koronát és arany oklevelet nyert Halas város fehér, magyar pulykákért. (Tenyésztők : Gyenizse József, Dr. Babó Mihály, Szalay László, Nagy Tóth Márton,

— A halasi iparos ifjúság szeptember hó 15-én a nagy vendéglő nagytermében világpostával egybekötött szüreti mulatságot rendez, mely iránt nagy az érdeklődés, mivel még ez ideig az ifjúságnak szüreti mulatsága nem volt,

— A kiskun halasi rom. kath. egyházi adókról szólló kivetési i&jstroin az 1901. évre elkészülvén, az szeptember hó 1-től 15 ig közszemlére a kath egyház adószedői hivatalban kitétetik. Ezen jelzett idő alatt mindenki t. évi adóját megtekintheti és ellene való kifogását írásban az egyháztanácshoz czimezve, beadhatja.

— Választási mozgalom. Majsáról írják: Városunkban is megkezdődött a képviselő

választási mozgalom. Folyó hó 18-án délután a Baranyi féle vendéglőben összejöttek váró sunk ellenzéki érzelmű polgárai egyhangúlag kimondották, hogy a küszöbön álló képviselőválasztás alkalmával a függetlenségi és 48-as Ugron-párt jelöltjét fogják támogatni. Egyben, megalakították a párt végrehajtó bizoJságát, mely — értesülésünk szerint — kiáltványt intéz a fülöpszállási kerület választó polgáraihoz, s melyben az érdeklődőket meghívta a szeptember hő 1-én vagyis vasárnap délelőtt 9 órakor, Kiskunmajsáo, az itteni, választó közönség részvételével tartandó jelölő értekezletre.

— Esküvő. Folyó hó 27-én esküdtek egymásnak örök hűséget Borbély Gyula és Dobó Ilonka. A háznép szives vendégszeretete, a lakodalmas vendégek derült jó kedve, még a kora reggeli órákkan is marasztalóig hatott a tár.czoló fiatalság „daltól, zenétől, jókedvtől“ felfrisült idegeire. Koszom leányok és legények voltak: Borbély Irénbe Dobó Kálmánnal, Babó Zsófi Pohár Gusztáwal, Musa Erzsiké Bátori Jóskával, Szende Margit Paprika Antallal, Pázsit Ilonka Gréliuger Perivel, Berki Jolánka Babó Bénivel és Dobó Giziké Med- jánszky Milánnal. Jelen volt hölgy vendégek: Kolozsváry Kiss Istvánná, Katinkával, Farkas Elekné, Farkas Dezsőné Soltész Ilonával. Dr. Babó Mihályné Ilonkával, Erzsikével és Pázsit Irénkével, Kolozsváry Kiss Sándorné, Babó Benőné, Zámbó Jánosné, Mildschiitz Adolfin, Musa Benőné, Berki Antaíné Pistikével, Babó Babó Lászlóné, Grélinger Józsefné (Kalocsáról^ Bátory Gáborné, stb. stb. Az első felköszünlőt dr. Farkas Imre mondotta az aj párra, utánna az örömszülőkre Gaál Endre, Kolozsvári Kiss István és Bátory Gábor.

— Nem tagadható! Beleeveztünk immár a választási küzdelmek hullámaiba. Minden hé ten hozha’.unk már nemcsak tudósításokat, hanem nyilatkozatokat is. A reménység kellemes melege árasztja el a borcsmárosoka^ mert hát lesz mégis egy kis forgalom. Nem kételkedünk abban, hogy az ebbeli öröm a korcsmárosoknál a legőszintébb. A borhamisítások teifujt kérdése, patika eladás, Sóstó vétel, mindez háttérbeszoruló eltörpülő jelenségek rangjára sülyednek- Nem vagyunk a korcsiuárosokkal egy véleményen; jobb szeretnénk, ha a politikai pártok szépen, minél kevésbbé a közönség szeme láttára dolgoznának, hogy azok a hullámok veszedelmes nagyságra ne növekedjenek. Mégis hogy helyt adtunk egyik másik párt körében történt mozgalmakról való részletes tudósításoknak, tettük a közönség iránt való kötelességből, és hogy helyt adtunk nyilatkozatoknak is, tettük azért, mert lapunk párt állast el nem foglalhat, és amikor nem tagadtak meg egyiktől, úgy nem tagadhatjuk meg a másiktól. Ama bizonyos hullámok azonban erősebbek lévén, némi csillapítóként tereljük azokat a „Nyilttérbe,* mert mint mondánk nem óhajtjuk a korcsmárosok érdekét a közönség nyugalma hátrányára. Némi csillapítóként, mert a mi higgadt és józanul gondolkozó közönségünkről úgyis tudjuk hogy a kellő mérséket megtartja, és nincs szükség olyan huiiámtörőre, mely azt jelentené hogy a mozgalmakról tudomást se vegyünk.

ftyilttér*)

Tekintetes szerkesztő ur I Becses lapjának múlt heti számában Török

*) E rovat alatt költöttekért nem felelős a ezerk,