Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-13 / 28. szám
II. évfolyam. Halas, 1901. Julius 13. 28. szám. HALAS ÉS VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. _ ~^= MEGTELED Зь/ЕХХПОЕЗТД" SZOMBATON. =— ELŐFIZETÉSI .AER-a-KI: Ilclyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. V'déken „ „6, „ 3 „ — „ Felelős szerkeszd: Dr. HODOSSY GÉZAKiadó: kémeei sAndor. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. EEir etetési ára Is: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés »zeiínt. ÜLT37-Ilttér : soronként 15 fillér. A vidék szellemi élete. Általános az a nézet, hogy a kultúrái haladás az országban általában azért oly lassú, mert szellemi élet a vidéken vagy semmi sincs, vagy igen kevés van. Van ebben a mondásban némi igazság. Az irodalom, művészet és tudomány középpontja a főváros. Minden nevezetesebb szellemi mozgalom Budapestről indul ki, s mig a fővárosi ottbon, a tüzbe’ynél élvezi, a vidéki ember csak értesül róla. A színházak, könyvtárak, ezernyi látni és tapasztalni való, népszerű, tudományos felolvasások, az országgyűlési tárgyalások eleven, mozgalmas képe, ez mindmegannyi tényezőjét képezi a fővárosban a szellemi élvezetekuek, ennek folytán a haladásnak. Mi vidékiek mindezt nélkülözzük, s csupán az újságokra vagyunk utalva. A főváros polgárságának lépten-nyo- mon alkalma nyilik a szellemileg nemes szórakozásra, mely mellett számos oly részlettel, oly kérdésekkel és tudnivaló dolgokkal ismerkedik meg, melyeket oly kellemes módon sem könyvekből, sem újságokból elsajátítani nem lehet. A mi szellemi élvezetünk egy-egy hangversenyben tetőzik, mely annál kevésbbé elégíthet ki teljesen, mert az A Halas és Vidéke eredeti tárcája. Heti krónika. MegpendUlt a kasza, folyik az aratás, A szegény emberre most lesz Isten áldás. Dolgozunk mindnyájan izzad az UstökUnk A szigorú télen hogy legyen früstökünk, Szikviz gyárat tervez főjegyző, iparos, Azt mondják a szándék szörnyű nagyon okos. Mérmert a szikvizet nagyon sokan isszák, Kétszázezer számra évente nyakaiják, A viz pedig tudjuk, hogy olcsó portéka, így majd csak meg tellik a részvényes kassza. Dolgozunk mindnyájan, izzad az UstökUnk A szigorú télen legyen majd ebédUnk. Honatyáink is már szerte oszladoznak, Kitűzik a zászlót és újra válaszínak. Mi is megmozdultunk, töltjük a ku’acsot, Illő tisztelettel várjuk a nagy napot. Pénzecskénk úgyis már elment az adóba, Még el is rongyollott válunkon a suba. is ritkaság s az ily élvezet iránti érzék e miatt valami nagy mértékben nincs is meg. A színházi élvezetben, melyet egy-egy vándor társaság nyújt, ritkán van köszönet. Marad még az egyleti élet, melyen alkalmunk van egymással érintkezni, s a nyilvános helyeken való összejövetel, hol vagy szórakoztató játékkal töltjük szabad időnket, vagy újságokat olvasunk, vagy pedig — mikor annak éppen ideje és alkalma van — politikai eszme cserét folytatunk. E.fogulatlanul ítélve, bizony nagyon szegényes eredmény ez, de hát bármint csűrjük-c avarjuk a dolgot, egyebet sem hozunk ki, s összes szellemi élvezetünk jóformán azokra a mulatságokra redukálódik, melyek a téli évadokon át az egyik vagy másik egylet részéről a jótékonyság érdekében reudezletnek. És ez igy van hazánk legtöbb vidéki városában, a hol hiába iparkodnak útját állni annak a szellemi meddőségnek, mely teljesen lehetetlenné teszi, bogy a vidéken is életerős központok keletkezzenek. Oly város, mely mozgalma szellemi életével góczpontját képezné egy nagyobb vidéknek s úgy szólván értelmi bélyegét sütné erre, kevés van, vagy talán nincs is. Három jelöltünk les?, háromszor ihatunk, Jó paprikás hússal töltjük meg a,gyomrunk. A reí. eklézsiának is sok a gondja baja, A sok adósságtól őszül meg a haja. A jó presbiterek egyre gyttléseznek, Az egyház Ügyei szép rendben legyenek. Gazdasági gyUlés annak megmondója, Kinek mennyi lészen az egyházadója, Amelyet mi kérem szívesen űzetünk, Úgyis jön választás, majd csak rendben leszünk. Szépen gyarapodik majdan a pénztár is. Jó lesz a sógornak, mehet a fiskális. Nem kell aláírni váltót protessornak, A jövő fertálykor gyöngyén leszámolnak. Eladunk egyet mást, érte jó pénzt kapunk, A kis Kohné lesz a professori lakunk. Dolgozunk hát egyre, izzad az Üstökűnk, Nem bizonyos ezért, tele lesz e zsebünk. Irta : Dudás Péter. így megmaradnak ezek a városok mind, a szó szorosabb értelmében vett provinciának, szűk látókörrel, kevés életrevalósággal s kicsinyes felfogással, a hétköznapi gondok és bajok közepette. A törekvés csak akkor fog eredménynyel járni, ha nem lesz egy oldalú és az Összes erre hivatott tényezők egyetértőig működnek közre. Azt nem akarjuk mondani, bogy a magasabb szellemi érdeklődés a vidéken egyáltalán hiányzik, — korántsem. Van elegendő mindenütt, de részint sporadikus jelenségek, s még nem hatotta át az egész társadalmat, részint pedig az a körülmény gátolja az utóbbit, hogy kik e magasabb szellemi érdeklődéssel biriiak, ezt másokban is felköiteni, vagy nem akarják, vagy nem tartják magukat reá hivatottaknak. A kenyér. Egészségügyi szempontból mindennapi táplálékunk a kenyér sokkal több figyelmet érdemel, mint a mennyit a közéletben tényleg fordítunk reá. Mig az emberi fizikum ételnemüek tekintetében megköveteli a változatosságot, addig a kenyér elmaradbatlanul hü marad úgy a gazdag, mint a szegény asztalához. Ennek oka abban rejlik, hogy a kenyér rendkívül elősegíti az emésztést s oly ételnemüek, melyek máskülönben megemészt- hetők nem volnának, kenyér élvezete mellett nem okoznak bajt a gyomornak. Minthogy továbbá a kenyér felette tápláló szívesen él vele mindenki és joggal mondható hogy a kenyér legsűrűbben élvezett táplálék, amelyet az étkezésnél alig nélkülözhetünk. A könyörgés: »Add meg nekünk mindennapi kenyerünket 1“ is bizonyítja, hogy a kenyér mennyire megszokot jelképezése az életnek általában. A táplálkozásnál a kenyérnek főleg keményítő tartalma jön tekintetbe; egyrészt a zsírnak, vajnak, sajtnak és húsnak meg* emésztbetését kitünően elősegíti, másrészt bő szénbydrat-tartalmánál fogva ama zsirfehérje anyagokat oly táplálékká egészíti ki, mely az egészséges és észszerű táplálkozásra szükséges. A kenyér azonban maga is tartalmaz fehérjét, zsírt, sókat, továbbá a sütés módja szerint, több-kevesebb vizet, még pedig a következő mennyiségben: fehérje 6—10%, keményítő ВО—80°/0, zsir 0‘3—0.9°/o, sók, 01—1-5%, viz 11—42%. Ezekhez járul még a korpakenyérben a cellulose, mely a korpában а Ьшászéin hüvelyében foglaltatik és mint Graham-kenyér mechanikus izgató vol-
