Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-06-17 / 25. szám

A módi hivatalosan megállapított idénye, a ^holt szezon“ nem várt krach szülője lesz. Nagyon megfogják érezni mindenfelé a magyar társadalomban. Egy cseppet sem vigasztaló, hogy immár megszólalt Duna-Tisza közén a pitty-palatty ...! A lelkiismeretnek kell megszólalni A módival kell alább hagyni. Ha a sajtó beolthatja a közép osztály leiké­be, hogy a szecesszió őrületes szélső­ségeinek ellent állani dicsőség és erény, — ha szakítani tudunk a módi kárho- zatos félszegségeivel, úgy ismét örülhe­tünk a pitty-palattyos nyárnak. Addig ne örüljönk, mert halál rejlik a nap mosolygásában ... A mai társadalmi élet ferdegége a kút feje minden bajnak. A társada­lomnak tízszer annyiról le kell mon­dania, mint amennyit megengedhetne magának egészséges szellem mellett, hogy fölépülhessen súlyos bajából nagy­zási hóbortjából. A főgymnasium évzáró ünnepe. Junius 10-én — vasárnap — a gymnasium szokásos évzáró ünnepéllyel ünnepelte az elmúlt tanév szerencsés befejezését, a szülők és tantígybarátok szép számmal jelentek meg, bár a kellő értesítés híjában, igen sokan elestek a szép ünnep élvezetétől. A programm igen ügyesen és ízlésesen volt összeállítva s a szereplők kiérdemelték a közönség sürü tapsait. Az ünnepély kimagasló pontja volt Szathmáry Sándor igazgató szép beszéde, melyben a gymnasium lét jogosultságát védte, hangsúlyozván, hogy Halas város értelmi borzasztóan haragszik.... rám parancsolt, hogy be ne boesássam. — Csendesebben galambom 1 Hát a fele ségem ? — Jézusom, hogy megváltozott a hangja 1.. A fiatal nagysága sokat sirt, ő is haragszik, hanem azért úgy titokban parancsolta, hogy azonnal beengedjem a nagyságos urat. Oh, a jó lélek 1 Vesse le a komásliját izibe, aztán menjen be mozit láb. Hát ha alszanak. 1 Szót fogadtam. Hoki támaszkodtam a fal­nak, aztán levetettem a kamáslimat. Lábujj, hegyen megyek a hálószoba ajtajáig, meg akarom íogni a kilincset s e pillanatban nyilik az ajtó. Jaj, az anyósom I Kezdődik az égiháboru. — Ki az; ki járkál ide künn ? Zsuzsika adja meg a feleletet. — Ki volna más, mint a nagyságos ur ? — Megmondtam, hogy be ne bocsásd ......... Elkotródjék innen az ur 1 Maradjon ott, a hol eddig volt. Akasztófára való korhely 1... — De mámi 1, ... — Nem vagyok „mámi“. Holnap benyújt­juk a válókeresetet. Most pedig takarodjék az ur 1.... Az már botránynak is sok, a mit maga müvei. Hogy miért nem üt már bele a száraz ménkő ? — De mámi!.... — A mámi be akarta csukni orrom előtt színvonalát csak gymnasiumának köszönheti s csak a gymnasium íentartása biztosítja e színvonal fenmaradását az által, hogy oly számos benszülöttnek nyújt módot csekély áldozattal a megkívánt képesség megszerzé­sére. A beszédet itt közöljük : „Őszinte szívből üdvözlöm a mélyen tisztelt közönséget, hogy érdeklődő megjelenésével jelen ünnepélyünk fényét emelni méltóztatott. Tisztelt Közönség 1 Ismeretes dolog s elvitázhatlan tény, hogy a középiskola veti meg alapját valamely város szellemi s anyagi haladásának s azért a lakosság érdeke kívánja meg a városban levő intézet felvirágzását. Jól tudták ezt azok a dicső emlékezetű alapítók, kik ez iskola fundamentumát letették s azok a fenkölt szellemű s nemes jellemű férfiak, kik az alapot szilárddá téve iskolánkat továbbfejlesztették. Valóban a középiskola ; tehát a gymnasium is, a szellemi s anyagi haladás legfőbb ténye­zője, úgy másutt, mint nálunk is. Nem kasza, kapa kerülő intézet ez, ezt csak azok a hatalomra törekvő demagógok hangoztatták egykoron, kik a közjót saját egyéni czéljaik elérésére kivánván felhasználni, a felfelé törekvésre ingadozó létráját ennek szilárd fundamentumába támasztották. Isten mentse meg városunk lakosságát az ilyen demagógok­tól. az iskola a tudás, a haladás magasba törő piramis fája, melynek virágára százával jönnek az ország minden részéből a szorgalmas méhecskék, s melynek gyümölcsét első sorban Halas város közönsége élvezi. De ne beszéljünk frázisokban, beszéljünk világosan, érthetően. Mi hasznát veszi a város lakossága ennek a sokak által még ma is gyűlölt gymnasiumnak ? Ha ezt a kérdést nem itt az intelligens közönség előtt vetném fel. nem lehetetlen, hogy volna valaki, a ki azt felelné a kérdésre : mi hasznát veszi? Azt a hasznát veszi, hogy huzó-vonókat nevel a nyakunkra. Huzó vonó­kat, kik már tiz éves koruktól fogva húzzák a hálószoba ajtaját. Az már kihozott a sodróm bó!. Először is fölkaptam az egyik kamáslit és imádott anyósom felé röpítettem, aztán elkeztem cziíra módon káromkodni. — Jézus Mária ! Hisz ez nem a Gáspár!.... Gyilkos 1 Segítség! És olyan lármát csapott, hogy a házbeliek összefutottak a Zsusska rendőrért sietett, ez pedig a kapitányság elé álíiioit. Hát bizony furcsán esett, de megesett, hogy egy idegen lakásba nyitottam, a hol az a Gáspár nevű ur lakik. Az én lakásom a negyedik emeleten van, az övé épen alat­tam : a harmadik emeleten, Érdekes, hogy Gáspár ur ép oly korhely fráter, mint én vagyok, tatán azért, mert ő is anyósával la­kik egy fedél alatt s a kérdéses éjjelen ép úgy vártak rá, mint én reám.. Dejszen, nem valami rettenetesen imádom az anyósomat, hanem azért még sem cserélném tel a Gás­pár ur anyósával. Nem asszony az, hanem sárkány, azáznyelvü szörnyeteg, mig az én anyósomnak csak egy nyelve van. „De mi­kor még az az egy is is sok 1“ Íme, ilyen előzmények után indították meg ellenem a vizsgálatot magánlak megsértése, becsületsértés és könyü testi sértés miatt. Elkövettem azt a borzasztó hibát, hogy ré­szegségemben elcseréltem a lakásomat és el­cseréltem az anyósomat. 1 Felolvastatván, aláíratott. Gutius. a szellem igáját s vonják az élet ezer viszon­tagságai között az emberiség haladásának szekerét; kik vallásos, erkölcsi s tudományos nevelés által már gyenge gyermekkorukban megtanulják, hogy az embernek nem önma­gáért, hanem a házi és az emberiség közös boldogságáért kell élnie s ezen magasztos czél szolgálatában kell szakadatlanul dolgoznia. A mi sok küzdelemmel fentartott iskolánk adja meg a lehetőséget arra, hogy kunyhóbeli homok párnán napvilágot látott s könnyektől öntözött porszőnyegen nevelődött szegény gyermekek ép úgy tanulhatnak s oly állást foglalhatnak el a társadalomban, mint a fényes paloták selyem paplan alatt született s csiszolt parquetten nevelt gyermekei. Ennek a főgymnasiumnak köszönhető, hogy a mi városunk, oly tekintélyes intelligentiával rendelkezik, mint a milyennel más s hasonló körülmények között levő, de gymnasiummal nem bíró városok nem dicsekedhetnek. Ez a fögymnasium alakított a város lakosságából néhány évtized alatt egy nagy intelligentiát, mely testéből való test s véréből való vér, mely a lakossággal való folytonos érintkezés által iparkodik a népet oktatni, tanítani, általában magasabb színvonalra emelni. Nem hagyható figyelmen kívül ez iskolának hatása Halas város iparosaira és kereskedőire sem. Ma már ugyanis a legtöbb iparos és keres­kedő, ha még oly szegény is, iparkodik gyermekeit gymnasiumba járatni s iskoláztatás által törekszik azoknak jövendő boldogságát biztosítani, jól tudva azt, hogy a tudomány a legbiztosabb útra való az élet küzdő terén. A mi iparosaink s kereskedőink pedig igen helyes gondolkodású emberek, mert mikor az alsóbb osztályok elvégeztetése után átlátják, hogy gyermekeik, akár szorgalom, akár tehet­ség híján nem tudományos pályára valók, nem erőltetik Őket a tanulásra, nem mozgatnak meg minden követ azok keresztül vitelére, nem fenyegetik a tanárt letétellel s nem támadják meg az igazgatót utón útfélen, miként Ezop farkasa a vizet sem zavaró ártatlan bárányt, hanem nekik való munka körbe állítják őket, a hol megállják helyüket. De a kiken mégis egész életükön meglátszik az a néhány gymnasialis osztálynak végzése, miáltal szintén emelkedik a város értelmisé­gének színvonala. A mi az iskola közvetlen anyagi hasznát illeti, arra nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy ez nem megvetendő csekélység; hiszen az iskola maga az ifjúság után évenként mintegy 16—17 ezer korona jövedelemhez jut, a város közönsége pedig nem kevesebb mint 100 ezer koronát vesz be tőle évenként. Az előadottakból érthető, mily hasznos szolgálatot tesz ez az iskola a városnak s hogy tényleg magának a város lakosságának áll érdekében a gymnasiumnak felvirágzása. S most mikor zárünnepélyünket megnyitom, engedje meg a nagyon tisztelt közönség, bo.y iskolánkat becses pártfogásába s jó indulatába ajánlom.“ Reményijük, hogy az igazgató ur múlt számunkban felvetett kérdésünkre is miha­marább meg fogja adni a megnyugtató választ. Közgyűlés. A városi képviselőtestület í. hó 14-éu rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek során tárgyalás alá vétetett a Harka puszta vételi ügyében kiküldött bizottság jelentése. A közgyűlés akként határozott, hogy nem bo- csájtkozik bele ingatlan vételbe«

Next

/
Thumbnails
Contents