Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-06-17 / 25. szám

Második tárgy tolt a szervezési szabályrendelet alkotása s ezzel kapcsolatban a gyámhatósági szabályrendelet módosítása, valamint a városi tisztviselők nyugdíj intézményének létesítése.

A tanács által bemutatott szervezési sza bályrendelet javaslat tanulmányozására s annak esetleges módosítására egy szükebb bizottságot küldött ki a közgyűlés.

A gyámhatósági szabályrendeletet akként módosította a közgyűlés, hogy az eddigi egyéni kezelés helyett az árvapénzeknél az

egységes összkezelést hozza be, — ami azt tesz’ Wy a jövőben az árvák pénzei nem

az ; '41, hanem az árvapéuztár, mint

hite 'datnak ki. — Ezen üdvös

ujit zni fogja azt, hogy

az nagykorúságra jutása

kői jytelenek a kölcsönt

vie eddig, különösen ha

az .ott, férjhez ment, vagy

ns idő alatt elérte, —

g; jtlenséget s anyagi kárt

ol I ízfelvevőknek.

I a itározta, hogy az árva

p л a ki, — nem követeli a

t'j I zetes bemutatását, a mi

I )b kölcsönöknél vagy több

i ~ nagy költség megtakarítás.

férhetőbbó s olcsóbbá téte- I |- Ю,000 koronára rugó árva

zése. Végül a közgyűlés az / a °/0-ot biztosított s kimondta,

I g nzeket egyeseknél gyüniöl

amit igy ki nem helyezhet, 5 ^enzmtezetbe időleges kamatozás végett.

Nagy vihart okozott a városi tisztviselők nyugdijának kérdése, mig végre a közgyűlés névszerinti szavazással 14 szótöbbséggel elhatározta, bogy a városi tisztviselők nyugdíj alapjához 10 éven át évi 2000 koronával hozzájárul.

E tárgyra még visszafogunk térni,

H ÍREK.

— A községi iskola évzáró vizsgái e héten folytak le; a növendékek értelmes, szabados feleletei, illedelmes magukvisel6te arról tanúskodott, hogy a közs. tanítótestület ez évben is lelkiismeretesen és buzgón teljesítette kötelességét — Hasonlóan — kedvet meglepetést nyújtott a női kézimunka kiállítás, melynek gazdagsága és ügyes kivitelű tárgyai méltán dicsérik a tanítónő buzgalmát.

— Tanulmányút, a szabadkai földműves iskola megtekintése végett a megyei gazdasági egyesület tanulmány kirándulást rendez a gazda közönség részére, — a melynek költségeit a földmivelésügyi ministerium fedezi. Jelentkezni a helyettes polgármesternél lehet t. hó 18-ig.

— Juniáiis. A nőegylet által rendezett tavaszi mulatság f. hó 14-én ment végbe, a melyről térszttke miatt jövőre fogunk részletes értesítést adni.

— Országos vásár. A halasi nyári vásár ma tartatik. Ez alkalomból értesítjük a város lakosságát, hogy a vásárban a j árlat kiadás a vásártéren levő Gsefregi-téie vendéglő épületében eszközöltetik.

— Sertésvóez. Vadkerten a sertésvész fellépett.

— Villám ütés, A mait héten határunkban két ízben is szerencsétlen villám ütés történt, melyből az egyik ember áldozatot is követelt. Junius 8-án délután gübölyjáráa

pusztán Palmont Imre 13 éves pásztor fiút ütötte meg úgy, hogy azonnal meghalt. Junius 9-én Bata Ferencz balota pusztai tanyájába ütött be az Isten nyila. Az erős ütés közé érte magát a házigazdát s két kis gyermekét I de szerencsére, az ijedtségen kívül, nagyobb bajuk nem esett, a tanya épület azonban áldozatul esett a villám által gyújtott tűznek. Ugyancsak jun. 8 án Nagy kálozi János gö- böly járási dohány pajtijába is beütött a villám, minek folytán a pajta leégetti— Eredeti logika. Göbölyjáráson egy rét szélén a következő felírás áll: „Ezen & réten lovak legelhetnek, és pedig hosszú farkuak 14 fillért, rövid farkuak 2 fillérért.“ A lovak őrzője az ezen árkülönbözet iránt hozzáintézett kérdésre következőleg válaszolt: „Ennél mi sem világosobb. A hosszú farkú lovak könnyen megvédhetik magukat a legyek el len anélkül, hogy a legelésben háborgattat- nának, ellenben a rövid farkú lovaknak mindig a legyek u!án kell kapkodni, s alig jutnak az evéshez.“

Európa legöregebb asszonya, ezidő szerint valószínűleg a 127 éves Durand Mária, ki Francziaországban Auberive-en-Royons nevű faluban él. XV. Lajos uralkodása alatt született s ettől kezdve a mai napig tizenegy királyt, császárt és köztársasági elnököt látott a íranczia nemzet élén. Arra nézve, hogy ugyan mi módon élt, hogy ilyen tekintélyes kort ért maga sem tud válaszolni, mert semmi rendkívüli életszabályt nem követett.

— C aoton & Shuttleworth mezőgazda- sági gépgyáiosok képes árjegyzéke. 1900 1. sz. 175 oldal, több százra menő képpel. (Váczi-körut 63.) Külön is meg kell emlékeznünk ezen árjegyzékről, miután e kiadvány minden tekintetben jóval felette áll a köznapi hasonló czélu kiadványoknak. Igen gazdag tartalma, valóban szakszerű egybe állítása, a mezőgazdasági gépészet terén a nevezett gyár által elért ujitások és tökéle- sitések alapos leírása és képekkel való illusztrálása, valóban méltó azon gyárhoz, mely noha angol származású, de télszázad óta szolgálja a magyar mezőgazdaságot. Fénypontját képezi az ismertetéseknek természetesen a gőzcsépiőgép, melynek loco- mobilját és cséplőgépét 1848 óta, midőn a legelső kitüntetést nyerte, különös előszeretettel tökéletesített Clayton & Shutleworth. De nemcsak szakszemponlbói érdemei méltatást e képes árjegyzék, hanem müizlés tekintetében is. Az egyes képek oly tökéletes rajzokban vannak bemutatva s oly ízléssel vannak alkalmazva, hogy e tekintetben is példány kép ill szolgálhatnak. Ezenkívül ca. 150 tájképben vannak bemutatva hazánk ne vezető ,ebb vidékei, mely gyönyörű kis fotográfiák kedves díszéül szolgálnak a minden tekintetben finom ízléssel kiállított könyvnek.

— Különféle görcsök. Olyan embereknél, a kik sokat írnak, gyakran előfordul az, hogy kezükbe, vagy egyes ujjaikba görcs áll. Ez az úgynevezett irógörcs és a kéz, vagy az ujjak izmainak tnlerőltetésélől származik. Ehhez hasonló a zongorázógörcs, a hegedilgörcs, melyek különösen a kéz kisebb izmán bénítják meg; a szabó és czipészgörcs is ilyen. A kovácsgörcs, már a felső kar izomzatában szokott beállatíi; a lábgörcsöt köszörügörcs , varrógépgörcs- és tánczgörcsnek nevezik s a lábak izmainak tulerőiteiésétöl származik. Ezeknek a görcsöknek a gyógyitáa nem könDyü, mert rendesen boszabb időt vesz igénybe. Legjobb,

ha az ilyen görcsben szenvedők hozzáért^

orvossal villanyosság vagy masszázs utján gyógyittatják magukat.

— Márványlaptísztitás. A márványlap tisztítása akként történik, hogy egyenlő meny- nyiségtt oltott s porrátört mészből és úgynevezett pipi agyagból esővízzel sürü pépet készítünk és egyenletesen, meglehetős vastagon a foltos márványlapra kenjük. Többször megnedvesitve két napig rajta hagyjuk. Majd kiszáradni engedjük s az igy keletkező por- szerü bevonatot puha kendővel eltávolítjuk, végül a márványlapot szarvasbőrrel és krétaporral polírozzuk. Mielőtt azonban e művelethez fognánk, meg kell győződnünk arról, hogy a márvány valódi, mert a mesterséges nem állja ki tisztításnak e módját. Igen hígított szalmiákszesz, Eau de Javelle szintén alkalmas a foltok eltávolítására.

— Egerek ellen. Jó kifőzött mosóspongyát apró darabokra kell vágni és avas vajban vagy egyéb értéktelen zsírban kirántani, kissé kinyomni, aztán cserépdarabokra rakni az éléskamarában. Vizet is kell odaállítani valami edényben és mivel az egér az eledeltől megszomjazik, sokat iszik rá, aspongya megdagad benne és az állat megdöglik.

Közgazdaság.

Útmutatás

a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására.

(Folyt, és vége.)

Ellenben a gyapjas pille tapló szinü tojását egyszerűen lekaparjuk a fa törzséhez közel tartott velamely edénybe, vigyázván arra, hogy a lehulló tojás földre ne hulljon vagy egyébként szanaszét ne peregjen; mert a földre hullott tojásnak tavaszig legtöbbször semmi baja sem történik s akkor a hernyó minden baj nélkül kibujhatik belőle. Éppen úgy van a dolog a fa törzsén és egyebütt szétpergett többi tojással. Hogyha a lepke- tojásokat az összes gyümölcsfákról mind egy szálig leszedtük, akkor azokat nyílt tűzön kell elégetni. Ha sok volna e tojásból, akkor az eltüzelés csak apránként történjek. Mert ha sokat tennénk belőle a tűzre, az fölrobbanna és szétvetné az összes petét s akkor a peték összeszrdése újabb munkát adna nekünk. Éppen e veszedelmes robbanás miatt nem szabad a lepketojást sem a kályhában, sem a konyha tűzhelyén elégetni.

Ugyancsak a téli hernyózás alkalmával meg kell gondosan takarítani a fák törzsét is. Az elváladozó kéreg, valamint a törzset boritó moha és z uzmó alatt temérdek sok apró ellenség tanyázik, a mely mind a gyümölcsfát és annak termését báDtja. Távolítsuk tehát ezt a felesleges kérget és hason- ióképen a mohát és zuzmót is le 1 Es ha azt * még ősz folyamán nem tettük, akkor okvetlenül a hernyózás alkalmával el kell távolítani a gyümölcsfák szaraz ágait és száradozó ághegyeit is. Hasonló gondunk legyen arra is, hogy a tavasz elején, de okvetlenül még a fák uj íakadása előtt kitakarítsuk a gyümölcsfák törzsének tövét s általában a gyű mölcsfák alját is. Össze kell gereblyézni s el kell távolítani iunen mind a lehullott lombot. Ez az eltávolítás azonban ne csak az legyen, hogy a száraz lombot és ágtür- meléket a kert valamely zugába bordatjuk s a nyáron át ott hagyjuk. Nem ! Ezt ne tegyük, mert az semmivel sem volna jobb annál, mintha a lombot előbbi helyén, a fa