Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-06-10 / 24. szám

tulajdonképen finom szőrből áll, melj tömött szőr azután temérdek sok és mákszemnyi nagyságú sárgás-szürke tojást takar. Hát ez a furcsa tapló darab azután mi legyen ? Biz az nem más, mint szintén egy igen kártékony lepkének, a gyapjas pillének (Ocneria dispar- nak) kitelelő tojása, л gyapjas pillének ilyen tojáscsomójátal azonban nemcsak a fák törzsén, hanem ágaikon is találkozunk, sőt & kerités ezölöpein. a fal kövein is bukkanunk rája ; mert a lepke letojbaíja tojását úgy idr, mint mindenüvé, a hol a tojás a megázás ellen védve van. Sokszor a fa elváíadozó kérge alá is és ha az odvas, akkor odvába is.

Egy-egy régi négykrajczárnyi tojásfolton 3—500 drb tojás van ! Es ugyanannyi her nyó lehet belőle tsvaszazal! Mert bizony minden tojásból, hogyha azt addig valami csapás nem éri, nyár derekán ujjnyi hosszá, igen szőrös és rettenetes fa'ánk hernyó lesz, mely, ha az egyik fát lekopssztotta, átvándorol a másikra s egyik kertbői, ha már összes fáj át megfosztotta lombjától, átmegy a második- és harmadikba ....

De a gonosz hernyók sora ezzel még nincs kimeri íve. Ha a közép törzsű vagy a fiatal gyümölcsfák vékony hajmásainak ághegyeit gondosabban megnézegetjük, tel fog tüuni egyik-másik esztendőben, hogy ezeken az ághegyeken sajátszerü gyűrű t vannak. Ez oly kor a két vagy három utolsó előtti szem (rügy) között van és majdnem fél ujjnyi széles szürke övecske alakjával bir, mely a hajtást egészen körülveszi. Ezt a szürke övecskét nem lehet az ághegyről lehüzni, mert igen erősen van oda illesztve s azonfelül igen kemény is. Az egész olyan, mintha mákszemnyi, szürke szinü s tömérdek sok mennyiségű gyöngyöcskéből volna összeragasztva.

Es ez az övecske vájjon mi ? Ez is lepke- tojás 1 Az a parányi és szürke szir ü apró gömböcske, melyből az ághegynek ez az öve áll, mind megannyi lepketojás és mindegyik bői egy-ogy hernyó, a gyűrűs pille (Gast- ropacha neusíria) hernyója lesz. Egy-egy ilyen tojásgyürü 3—400 petéből van összeillesztve. Ez is oyan gonosz lesz, mint az elébb említett három társa.

E szerint tehát a fehér galagonya lepke s a sárgafaiű pille a telet fönt a gyümölcsfa koronájának ághegyén, kiszáradt levelekből készített fészekben, mint kis hernyócska húsza ki, ellenben a gyapjas pilie a telet mint tojás a fa törzsén taplószerü s agyagszin sár ga gyapja bevonat alakjában tölti el, ho'ott a gyűrűs pille szintén mint toj s marad meg egyik évről a másikra, még pedig a gyümölcsfa előző évi hajtásainak vékony ághegyein »pró övszerü gyűrű alakjában. Ezt az utóbbi övét magas törzsű fáknál csak igen éles szemű ember veheti észre : ellenben kö zép magasságú fáknál, ha ágaik még nem hajlottak ki igen magasra, könnyű azt ész íe venni.

Hogyan irtsuk a kártékony hernyók áttelélö alakjait ?

Mimkogy már tudjuk, hogy gyümölcsfáink legkártékonyabb hernyói részint hernyóíész- kekben, részint mint lepke’ojások telelnek ki és mert tudjuk további, fcogy azokat hol kell keresnünk: lássuk most, hogy hogyan pusztíthatjuk el azokat a legkönnyebben és a legalaposabban 1

A hernyófészkeket — kievit-nagyot egyaránt — egyszerűen leszedjük, még pedig azonnal, mihelyest a fa lombját lehuliajto'ta. E her- nyózásra legalkalmasabb valamely őszi vagy Nyomatott ffirth Lipót és Társa

téli verőfényes nap, föltéve, hogy a fák ко rónáját hó vagy zúzmara nem borítja. Alacsonyabb fáról e fészkeket kézzel is leszedhetjük, de a magas törzsiteknél már az úgynevezett hernyózó ollót kell használnunk. Ezt a bernyózó ollót olyan hosszú, de könnyű rudboz kell erősíteni, hogy azzal még a legmagasabb gyümölcsfa ághegyeit is elérhessük. A hol a rúd r.em elég hosszú, pl. az igen öreg és igen magas fáknál, ott álló létrát is kell használni, hogy a hernyófészkeket ezen az utón közelíthessük meg. Maga a hernyózó (,iló úgy van készítve, hogy az mindig magá tói nyílik. Egyik ága zsinórral van megkötve ; ha ezt a zsinórt meghúzzuk, akkor az olló becsukódik és akkor az éle közé kerülő hernyófészkes áthajtást elvágja. Mihelyest a zsinórt újonnan eleresztjük, az oiló ismét ki- nyiliik így tehát az elvágott hernyófészkes ághegy hetik, néha a földre, de sokszor bizony megakad a fa koronájában s akkor le kell azt onnan külön venni. Hogy tehát a hernyózás ilyen akadékoskodással ne járjon, újabban a hernyózó ollókat ágfogó készülékkel szokták fölszerelni, hogy az olló a levágott ághegyet azonnal az elvágás pillanatában megfogja és fogva tartsa mindaddig, mig azi le nem tesszük oda, a. hová magunk akarjuk. (Az ilyen hernyózó ollókat, akár régit, akár ágfogósa% kapni majdnem minden mag. és vaskereskedésben. Jó ha abból mindenki legalább egyet megszerez. Kis gazdák pedig ketten-hárman közösen szerezhetnek meg egyet.)

A herayózó ollóval tehát szedjük !e mind a hernyófészket. A halomra gyűjtőit fészkeket pedig azután — ha nem kell félnünk a (űz veszedelmétől — akár a kertben, akár a ház tűzhelyén égessük el.

A hernyózás alkalmával azonban ne csak a hernyóíészkeket és a fán maradt egyéb száraz lev leket szedessük ie, hanem gyüj- tessük össze a fán rajta maradt és összeaszott minden gyümölcsöt is, mert abban is több rendbeli baj lakozik. Ezt az összeaszoit gyümölcsöt is el keli tüzelni.

Ugyancsak a hernyózó ollóval szedjük ám ie a gyüíüs pille tojását is. Ezt első pillantásra nehéz ugyan észre venni, de gondos szem megtalálja azt is s akkor le lehet azt is annyira szedni, bogy alig marad belőlo valami a fán.

(Vége következik.)

Vasúti menetrend.

1900. május hó 1-től

Állomások

SZ. V.

gy- vSZ. V.

SZ. V.

SZ. V.

Budapestről ind.

1'46

2.51

sß

10.41

—

Kiskőrösről ind.

10.6“

4.11

6.39

2.12

—

Vadkertiéi ind.

n.10

—

6.54

2.30j

—

Pirtérói ind.

11.23

—

7.06

2.44

—

Halasról ind.

11.33

5 08

7.22

3.53

5.13

Gvböljárásrél ind.

—

—

7.35

3.17

5.39

Szabadkára érk.

12.33

5.«

8.23

4 05

' аш

7.28

özabadkáról ind.

11.60

9.40

I.*7

6,20

—

Göb ölj árasról ind.

12.«

__

__ ■

6.°з

__

Halasról ind.

l.il

10.27

2.54

6.20

—

Pirtóról ind.

1.2,7

—

3.04

6.3«

—

Vadkeitről ind.

1.53

—

3.17

6.43

—

Kiskőrösről ind.

2.35

ll.oi

3.37

7.03

—

Budapestre érk.

б.4«

12.51

6.25

9.47

—

—

SZ. V

—

—

—

Kis-Kőrösröl Kalocsára.

7^20

11.«

4.51

—

Kalocsáról Kis-Körösre.

12.10

Ш

5.ü)

9.07

1.41

—

Jegyzet. Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik, a mely este 6 órától reggel 6 óráig vétetik. — Sz. V. személyvonat: gy. v. gyorsvonat.

Hirdetések.

3672/1900. szám.

Kolozsvári István által építeni szándékolt gőzmalom ügyében.

Hirdetmény.

Értesittetnek az érdekelt szomszédok, valamint a lakosság is, hogy Kolozsvári István Halas város belterületén a IV-ik tizedben egy 201óerejü gép által hajtandó cserép tetőzett! gőzmalmot akar építeni, melyre nézve az engedély kiadását kérte s 1884. XVII. t.-cz. értelmében az engedélyezési eljárás megin- dittatván tárgyalási határnapul f. évi junius hó 28-ik napjának d. u. 3 órája a helyszínére kitűzelik, s arra az érdekeltek meghivatnak oly figyelmeztetéssel. hogy az építkezés ellen akár magánjogi tekintetből, akár közérdekből felmerülő kifogásait bárki szóval is előterjeszteni jogosult, vagy Írásban beadhatja.

Kelt Halason, 1900. évi május hó

20-án.

Dr. Babó főjegyző.

Ház eladás.

Rózsa Nándor a főutezában, a postával szemben levő, valamint a III. tizedben fekvő házait, kedvező fizetési feltételek mellett örök áron eladja. A III. tizedben, jelenleg üresen álló házát haszonbérbe is kiadja. Értekezhetni a tulajdonosnál.

1289 /1900. tkvi sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A kiskőrösi kir. jbiróság, mint tlkvi Hatóság közhírré teszi, hogy a Kisbirtokosok Ors/ágos földhitelintézete végrehajtatnak S. Nagy Mihály és neje végrehajtást szenvedők elleni 176 korona tőkekövetelése és jár. iránti végrehajtási ügyében a kiskőrösi kir. jbiróság területén Akasztó község határában fekvő s a szent-imre pusztai 174 sz. be étben végrehajtást szenvedők tulajdonát képező A I. 1—3 sor 526 hrsz. szántó, 527 hrsz. rét és 812 brsz. legelőből álló ingatianság egyszerre és együttesen 1150 korona becsértékben az 1900. évi julius hó 2 ik napján d. e. 8 órakor Akasztó község közházánál megtartandó nyilván 03 árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak.

Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/o-át vagyis 115 korona bánatpénzt készpénzben vagy az 1881 LX, tcz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1884 november 11-én 3333 sz. a. keit igazságügy miniszteri rendelet 8. § ban kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881 LX. tcz. 70. értelmében a bána pénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

A kir. jbiróság mint tkvi hatóság.

Kis-Körös, 1900 évi hó márczius 23.án.

Dvihally kir. albirá.

könyvnyomdájában Szabadkán Batthyány uíeza 5. sz., Gőzfürdővel szemben.