Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-06-03 / 23. szám
IV. évfolyam Kun-Halas, 1900. Junius 3 23. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Az előfizetési és hirdetési dijak Kun-Halason fizetendők. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-utcza 1254. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Hermln Ferencz. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egy évre 10 kor. — fill. Fél „ 5 „ - „ Négy. „ 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Hirdetési dijak: Petit soronként előfizetők nek 6 fillér, nem előfizetőknek 10 fillér. Nyiltíér: petit soronként 20 fillér. Megjelen minden vasárnap. Pünkösd. Öröktől fogva ilyen volt a nép: Egyik nap Hozsannát kiáltott neki és virágot szórt az útjára. Másik nap elárulta, xnegostorozta és keresztre feszitette. Harmadnap megcsókolta a föld porát, melyen járt és Istenének vallotta a megtiportak A napot, melyen született, amelyen sírjából felkelt s amelyen apostolokká és szónokokká ihlette a kunyhók lakóit, akik hivatva lőnek megalapítani Egyházát s a szentiélektől eltelve, elterjeszteni a királyi palotától a kunyhóig minden népnek isteni tanait. Melyik ünnep dicsőbb, melyik nagyobb ? — Bajos megállapítani. Két évezred óta hangya szorgalommal dolgozik, gyűjt és fárad a föld népe már előre, hogy e három napot megülhesse s boldogtalannak valja magát, kinek e napon tiszta öltöny, fehér kalács, gondtalan vigalom elkerüli a házatáját. Az ünnepek közt a harmadik dicső nagy ünnep ez a mai: piros pünkösd ! Minálunk magyaroknál ősidőktől fogva speciális karakterű ünnep volt piros pünkösd ünnepe. Amily örömmel várták a viganós hajadonok, Zrinyi dolmányos leventék az ajándékhozó karácsonyt, az öníöz- ködő pajzán husvétot, épp oly örömmel néztek a költős szép piros pünkösd elé, melynek nyíló virágai oly illatossá teszik a templomot, oly fennköltté az esküvőt. A szentlélek eljövetelének s az egyház megalapításának ünnepe magasztos lehetett mindenütt, de sehol oly szép, oly jellegzetes nem, mint nálunk Magyarországon. Piros pünkösdben nem szigorúan a keresztény ünnepek rideg aktusát, de a kikelet, a remény, az ébredő természet örömteli vidám piros pünkösdjét ünnepeltük. Még élnek piros könnyekben a múltnak emlékei ! Volt idő, amikor a balzsamos Du- na-Tisza közén éltünk boldog, vig napokat. Piros volt nekünk a pünkösd, a lélek ártatlan poézisa a piros szint jelölte meg a boldogság simbolumául. Mily szép volt a magyar társadalmi élet letűnt hajdana. Piros rózsákból koszorút font s társasjátékban kört csinált belőle az ifjúság. Künn a bárány, benn a farkas ... I Régen volt...! Község népe királyt választott egy napra s ez a nap nagyon emlékezetes kedves nap volt ifjúnak, aggnak. Hej de szép volt. ..! De régen volt! Afféle pünkösdi királysággá lett..! Rég .letűnt...! Eljött a gőz, a villany közömbös, rideg korszaka, Nem történt semmi különös, csak avult ósdi szokások tűntek le a messze múltban, s az emberek lettek kissé halványabbak, közömbösebbek, okosabbak és gonoszabbak. Azt mondják : a hold is volt valamikor tüztői izzó fény gömb a világűrben. Ma kihűlt, lakót nem tűr, életet nem ad. Ez a természet törvénye. Ahol nincs melegség, ott flóra zem tenyész. Ma, kétezer év után, mikor az isteni megnyilatkozások ama legdicsőbb ünnepét üljük, amikor az apostolok a világ minden nyelvén szónokló Demosthene- sekké lőnek, hogy az egyszerű halászok isteni erővel felruházva, sikeresen tölthessék be a világot a keresztényi hit magasztos tanaival, e napon, amelyet A „KUN-HALAS“ tárczája. A fekete szín. Irta: Dr. liohoslca Soma. Karlsbad, 2°/5 900. Szokni kell elébb a természet e menetrendéhez, hogy elhiheíő légyen, mintha annak, ki a nap fáradalmai közben az esti idil után sóvárog, azt mondanák : meghalt az éj lovagja, a hold. Ea mégis úgy van, nem halt meg ugyan a hold, de a természet kizökkent rendes menetéből. A TeppI folyócskát szabályozó hegység, a pompázó vadregényes vidék terebélyes tölgyei, az égbe magas!ó fenyvesek s díszes bükkösök a természet fagyos ujjai által vannak érintve ; minden nehéz hólepellel van borítva. Május 20 ka van s a hó nagy pely- hekben hűl alá. A virágot pazarul hintő május megtagadta szolgálatát, nehány nap választ bi Urbán napjától, elborul a lelkünk, ha a vegetációt elpusztítással fenyegető dermesztő ujjakra gondolunk,.. Veröfényes szép napot hét számra nem lát az ember, a hőmérő mindig a fagypontnál s ezen alul is jár s fehér világ fáiul élőnkbe mindenütt, Stadt-park virágos szőnyegzete, fehér szőnyeggel van fedve. Télies képet ölt mmden. K^ggeli 7 órát ver az Iskola-uíczai templom torony órája a mikor jó időben ezrivel hullámzik itt tarka csoportozatokban a fürdő-vendég s a több százból alkotott Gensemarsek kígyózva vonul a Kaiserbrunn magasztalt gyógyvizét élvezni, léptenként közeledve a forráshoz. Most csak néhány didergő vendég szorongatja fagyos kézzel a Bedehert s kapkod a gubbasz- kodó Szőke által nyújtott gyógyvízért, mintha szükségét érezné ennek a kis melegnek e goromba időben, nagyokat dobbant s rug a lábával s kirúgja maga alól a kaíoesnií, mely megmerült hóval; majd sietve szedi fel s üget haza leié. Megvan a kúra szegve. A máskor forgalmas uíczákon nem vernek most zajt a fogatok, a faburkolaton nesztelenül haladnak eí, nagyokat kiáltva livrésük, ha egy-egy elkeseredett pasast közelit meg. A fák sötét lombozata mélyen hajlik alá & nehéz fehér lepeltől s a fehér között a sötétzöld feketének tűnve, lengyel gyászszinekben látszik gyászolni 1900 évi május hó kimúltál. Fehér lepel közt a sötétzöld fekete .... és miért ne? Nálam már a sárgaság is fekete s én nem vagyok pessimista, mégis a sárgát a sárgaság miatt szere’nám kiirtani s kövét a vízbe veszteni, hogy száz bolond se húzná ki. Nékem már az egész világ fekete, fekete még a kék derűjével ragyogó meny boltozat is. Es bár minden jóravaló embernek kötelessége az előítéletek ellen küzdeni, én mégis előítéletes vagyok a sárga iránt, különösen, ha az a fekete melleit csufkodik. Az előítélet olyan, mint a hydra, ha száz fejét levágják : száz uj nő helyette. Minden kor megszüli és eltérnéd előítéleteit, mig jő kor, mely nem terem több hydra fejet, hanem szül egy Herkulest, ki magvát megszakasztja az előítéleteknek. Korunk legyőzhetetlen ellenszenvvel visel tetik az egyetértés, az összetartás, a harang alakú női ruhák morális értéke, a miniszterek állandósága, a költészet, házasság, a féregölő por, fogcseppek s ut mesterek iránt, kik rendesen szépen lej tik a minüettet s önteiten játszák a tarokkot s még sem vétetnek intelligens számba és még sok más iránt, mit bajos lenne mind elősorolni. Ezek azonban csak ideiglenes szereplésüek. Vannak régi halhatatlan előítéletek is. így a színekben való előítélet,
