Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-14 / 3. szám
IVr. évfolyam. Kun-Halas, 1900. január 14. 3. szám. Előfizetési ár: Egész évre — 5 frt — kr Fél évre — 2 „ 50 „ Negyedévre — 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Kielen Éden vasárnap. KUN-HALAS. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Hirdetések dija : 3 hasábos petitsor előfizetőknek 3 kr., nem előfizetőknek 5 kr. Nyilttér : hám hasábos paütsor 10 ír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utcza 1254. Háztartásunk. A városi tanács immáron közkézre bocsájtotta a folyó évi városi költségvetés előirányzatát. Egy-egy ilyen költségvetés egy városnál nemcsak annak vagyoni viszonyait tünteti fel, hanem bepillantást enged egész életműködésébe, világot vet felfogására, gondolkozás módjára. Amit nekünk ez az előttünk fekvő költségvetés beszél, nem valami biztató. A képviselő testületnek lesz alkalma ezekkel a dolgokkal behatóan foglalkozni, ha ugyan akar s ha a kicsinyes szóvitából fel tud emelkedni arra a pontra, ahonnan érett megfontolással, széles áttekintéssel ilyen dolgokról beszélni és határozni kell. De félő, hogy a képviselő testület régi szokásához hiven egy két lényegtelen s inkább akadékoskodó megjegyzéssel átsurran az egész költségvetésen, anélkül, hogy a folyton rosszabbuló állapotokon komoly szándékkal és erős akarattal segíteni tudna. Mi a magunk részéről hírlapírói kötelességünknek teszünk I eleget, midőn — bár általánosság- j ban — megtesszük észrevételeinket j a költségvetésre. Az utolsó 4 év kötségvetéseinek j végösszegei a következők voltak : j ______ ...............................................................г-_____. ! , Bevétel Kiadás Hiány Ev ___________________________1__ írt I kr frt i kr. frt I kr. 1897 110273 |~88 72183 JsT 3814cT’"s'T 1898 136023 05 81878 j 70 54144 j 35~ 1899 134116 37 65529 i 04 68587 .33 1900 133681 46 67932 43 65749 03 Tehát inig 1897-ben a hiány még csak (!) 38 ezer forint volt, addig már a múlt évben 68 ezer forintot tett ki, tehát csekély 30 ezer forinttal többet, ami a defi- czitnek majdnem megkétszereződését jelenti. Igaz ugyan, hogy a múlt évi hiányt tekintve a folyó évre 2800 frt erejéig javulás mutatkozik, de több, mint valószínű, hogy ez a javulás az év végére csak olyan féle javulásnak bizonyul, mint a lázbeteg pillanatnyi megkönnyebbülése. Mert a mi siralmas lázbetegségünkben ez a 2800 forintos láz- csökkenés talán jó ahhoz, hogy egy pillanatra reményt keltsen az elcsüggedt szivekbe, de semmi esetre se való arra, hogy teljes gyógyulást jelentsen. Ide radikális kúra kellene. Ott van egynek a konverzió kérdése, amelytől „lázas“ képviselő testületünk annyira fázik! A 120000 frtos adósságát a város ha konvertálná ugyanazon kamat fizetés mellett 250000 frt körül kapna s a többletül mutatkozó 130000 irtot hasznos és jövedelmet hajtő beruházásokba fektethetné. Ott van másodiknak a regále kötvények, a melyeket sokkal gyümölcsözőbben lehetne értékesíteni a mostaninál. Már ezzel a két tétellel is mintegy 15—16 ezer forinttal lehetne enyhíteni a deficitet, ami a városi pótadónak körülbelül A részére való leszállítását eredményezné. Dehát mindez ez időleg úgy látszik, hogy csak falra — borsó, — a képviselő testületnél süket fülekre találunk! Az idei költségvetés főbb tételei izek : A bevétel rovatban: 1. ingatla- íokbéi 22278 korona, 2. haszon- vétélekből: 30563 korona, 3. fogyasztási és italadókból: 45639 iorona, 4. terményekből: 1290 ko- ?ona, 5. különfélékből: 7736 korona, 6. erdészet és fehértó : 2068 korona, 7. iskolai adókból kivetés ut:án: Í2185 korona, 8. községi iskola jövedelméből: 1058 korona, 9. közmunkából: 6290 korona, 10. mezőrendőrségből és mezőgazdaságból: 6741 korona. A kiadás rovatban : 1. a szorosan vett adminisztratió költségei: 61489 korona, — vagyis az összes kiadásoknak egy megyed része. Elég drága adminisztrátió), 2. kulturális czélokra (népnevelés): 36195 korona, vagyis a «kiadások ' s része, 3. adósság törlesztésre: 25085 korona, a mi az összkiadások 7ie részét teszi ki, — a mi elég csinos arány, — 4. emberbaráti czélokra (jótékonyság, segélyezés) : 8924 korona, ami az összkiadások 73o része, 5. egészségügyi kiadások: 4700 korona, vagyis az évi kiadások Vse része. Ezen tételekből a következő eredményre jutunk: a) hogy drága a közigazgatásunk, mert az adminisztrácionális kiadásoknak nem volna szabad az évi szükséglet 7* részét felemészteni. b) minden esetre elismerésre méltó, hogy a város az ő deficites állapotában kiadásainak V8 részét kulturális czélokra fordítja. c) az emberbaráti czélokra fordított Vso rész kiadást nem tartjuk elégnek, bár nálunk nincs is pau- periznius. Különösen helytelennek tartjuk e segélyezés módját, miután ez a mellett, hogy visszaélésekre ad alkalmat, nem igazságos. Helyesnek tartanánk a külföldön annyira bevált szegényház és népkonyha rendszert behozni, mert ez által a segélyezés sokkal kiterjedtebb és igazságosabb intenzivebb lenne. d) az egészségügyi kiadások, amelyek V58 részt tesznek ki — szintén nagyon mérsékeltnek tartjuk, annyival is inkább, miután ez a tétel egyedül a trachoma- gyógyitásra szorul. E tétel kapcsán szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nálunk megdöbbentően nagy a, gyermek halandóság és felette dívik a magzat elliajtás. Kétségtelen, hogy I ez a szomorú állapot az erkölcsök 1 lazultságáról tesz bizonyságot, de más oldalról azt is igazolni látszik, hogy e téren nem fejt ki kellő erélyt a közegészségügyi bizottság, a hatóság. Nagyobb felügyeletet és lelkiismeretes utánjárást követelünk, — legyen gondja az egészségügyi rendészetnek arra, hogy a magzat elhajtó szülők és javas asszonyok a törvény szigorával sujtassanak. Ezek voltak azok a főbb pontok, a melyekre észrevételeket kívántunk tenni. Most még egyszer felhívjuk a I képviselő testület figyelmét arra, hogy fogadja el azokat a megol- I dási módokat, amelyek megadják ja lehetőséget arra, hogy a városi ! terhek csökkentessenek. Ne feledjék, hogy törvényi és erkölcsi köteléssógük az adózó polgárok terhein lehetőség szerint könnyíteni.
