Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-07 / 2. szám
Kun-Halas, 1900. január 7. IV. évfolyam. 2. szám. ■aHMÉÉÉMariiÉiitÉa Előfizetési ár: Egész évre — 5 írt — kr Fél évre — 2 „ 50 „ Negyedévre — 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ■ Közgazdasági és társadalmi hetilap. Hirdetések dija: 3 hasábos petitsor el6flze- töknek 3 kr., nem el6fizet6knek 5 kr. Nyílttér: líra hasábéi pititsir II ír. Szerkesztőség és kiadóhivatal: F6-utcza 1254. Az esküdtszékről. Újév napja óta, amikor az uj büntető porrendtartás életbe lépett, uj szellem fris fuvallata járja át igazságszolgáltatásunk csarno kait. Azt az intézményt, mely a külföld legtöbb államaiban már régóta ki van próbálva, mint a büntető igazságszolgáltatás uj rendjének legfőbb reform alkotását, végre Magyarországnak is megadta a ko- difrikálók bölcsesóge. A hivatásos birák egyeduralma megszűnik és a független polgár is megjelenik Thernis házában, hogy legjobb tudása és belátása szerint igazságot mondjon bűntettel vádolt polgártársáról. Az esküdtek hatásköre eddig tudvalévőén csak a sajtó utján elkövetett bűncselekményekre terjedt ki. mig most minden súlyosabb bűncselekményekről fognak Ítélni, melyeknek büntetése halál, életfogytig tartó vagy öt esztendőnél hosszabb szábadságvesztés. Mig azonfelül a sajtó-esküdtszékek csak a királyi táblák székhelyein voltak szervezve, most valamennyi törvényszék mellett lesz esküdtszék. A törvénynek gondja volt rá, hogy az esküdt birói szolgálat teljesítéséi ne bízza akármilyen polgárra, hanem azt bizonyos jogi és politikai szempontokból megállapított kvalifikációhoz fűzte, így minden polgártól, akit az esküdtek lajstromába felvesznek, megkívánják a magyar honosságot, a huszonhatodik életév betöltését és az ország törvénykezési nyelvének, a magyar nyelvnek legalább is megértését. Minthogy pedig ama polgárok, kik a legnagyobb nyomorban vannak és a megélhetés gondjaival küzködnek, rendszerint csak kisfokuképzettségre tehettek szert, a törvény az esküdtképességet legalább húsz korona egyenes adó évenkénti lefizetéséhez köti. E vagyoni cenzus hiányában pedig bizonyos értelmi cenzus (például tanári, ügvédi, orvosi diploma érettségi bizonyítvány) kívántatik meg. Abból a nagy tömegből, mely a törvényben megállapított kellékek alapján fölvétetik az esküdtek lajstromába, az egyes királyi törvényszékeknél összeülő bizottság kiválogatja a képesség és megbízhatóság szempontjából a legalkalmasabbakat, és besorozza őket az évi lajstromba. Mig a sajtó-esküdteket minden egyes ügy tárgyalására külön- idézték meg, ezentúl a behívás egy egész ülésszakra fog kiterjedni. Egy esztendőben minden törvényszéknél átlag három-négy ilyen, körülbelül két hétig tartó ülésszak lesz, amelyen egymásután tárgyalják le mindamaz ügyeket, melyekben a vád alá helyezés már az ülésnek- megkezdése előtt történt. Minden ilyen ülésszakra pedig a fönt említett évi lajstromból kisorsolnak har- mincz rendes és tiz helyettes esküdtet. Ezek közül pedig minden egyes ügy tárgyalása előtt külön sorshúzással állítják össze az esküdtszéket. Az a tizenhét esküdt, akit sem a vádló, sem a vádlott nem kifogásol, végig hallgatja a tárgyalást, azután pedig zárt helyen való tanácskozás után felel a hozzá intézett kérdésekre. Az esküdtek a vádlott bűnössége vagy nem bűnössége kérdésében döntenek, még pedig fölmentés esetében egyszerű szótöbbséggel, a bűnösség kimondásánál legalább nyolcz (eddig hét) szavazattal. Az esküdtek mellé rendelt 3 itélőbi- róból álló szakbiróság azután, a mennyiben az esküdtek a bűnösséget állapították meg, a büntetés kérdésében határoz. A „KUN-HALAS“ tárczája. Az amerikai nagybácsik. Talán nem is kellett volna a czim elé az amerikai jelző, hiszen tudja és érzi mindenki, hogy csak az amerikai rokonokról lehet itt szó, mert a mi hazabeli nagybácsijaink sokkalta inkább jó nevelésű emberek, sem hogy rászolgáltak volna arra, hogy akár vigjátéktárgy, akár egy jótékonyczélu felolvasás, tízóltáblájaivá legyenek. A mi nagybácsijaink — a haza- beliek — tudják már kötelességüket, ha a VI. vagy VII. X-et elérik, a kellő százezer forint is rakáson van, hát szépen átköl töznek másvilágba, boldoggá téve számtalan unokaöcscsüket, és azok ismert és ismeretlen hitelezőit, úgy, hogy az örökösnek alig van más dolga, mint hogy egy első ősz ályu temetést rendeljen a Pompes Funebres-nél s a királyi közjegyzőnél meghallgassa a szeretet (?) nagybácsi testamentumának a kihirdetését, s felfáradjon a telekkönyvi hivatalba, s átirassa a drága néhai ingó és ingatlanait. De nem igy tesznek az amerikai nagybácsik ! Oh, ezek furfangos emberek, néni hagyják olyan könnyen a „milliókat/' És épen ez az amiért ezek a félig jankeek megérdemelnék, hogy haláluk előtt 25-öt vágassanak rájuk. Természetraj zilag az amerikai nagybácsik két osztályba oszthatók. Először olyanok, akik léteznek, de sohasem haltak meg, azaz, ott az újvilág füstös ege alatt túlélik összes unokáikat és öcscseiket, — és olyanokra, akik nem léteznek, de meghalnak. Ez az utolsó faj, még veszedelmesebb. Avagy nem olvastak-e már kedvencz zsournáljaikban ilyen hireket: Mister John Kohen sanfrancis- kói gyáros 92 éves korában elhunyt. A néhai legtekintélyesebb polgára volt a City-nek a Railvay Streeten 9 palotája maradt, s utolsó perczeiben egy hü szolgája volt körülötte. A milliómos Magyarországból — Zniováraljából szakadt az uj világba, s eleinte csak tintaeladásából tengette az életét, s most mégis 10 millió ezüst dollár maradt utánna. — Nos amikor ezeket a szivreható történeteket világgá röpítik, a Kárpátoktól az Adriáig — helyesebben Munkácstól — Muraszombatig tízezer Ko- hen-nek lábbad könybe a szeme, és dobban meg a szive. Másnap már 5000 városban ir az árvaszék, a jegyző és pap — azaz anyakönyvvezető a sanfranciskói consulnak, hogy az elhunyt milliónér el- vitázhatatlan unokái és unokaöcscsei, ezek az ő városukban laknak, s minden más, hasonló nevű örökösjelölt, — szédelgő, akiket egyenesen meg kell lynchelni. A legközelebb induló amerikai postagőzös pedig, méter mázsa számra viszi a leveleket. az iratokat, születési bizonyítványokat bélyeges actákat az újvilágba, sőt újabban már élelmesebb örökösök is készülnek, akik nyomban hajóra szállnak a milliók után. De óh uraml Végül kisül, : hogy a milliók ura tulajdonképen Kohn Izsák, nem is Znió várai járói való, hanem Csehországból, a Znaimi uborkák hazájából. Ezzel azután örömnek és tragédiának vége, a legtöbb hasznot a kincstár húzta, aki vagy 10.000 drb. külünféle okiratok bélyegéért sokkal több pénzt kapott, mint akárhány örökös. Ilyen csalfák az ujvilág- beli milliók. Mire hozzánk jönnek kutyamódon leolvadnak. Higyjék el, nem érdemes örökölni: Most pedig érezzenek irántam forró részvétet, mert áttérek az én saját külön nagybácsimra. Épen dr. Nyúzó Alfréd ur irodájában töltöm az ős jogászi éveimet, amikor a Tárogatóban olvasom, hogy James Pavlicsek cincinnáti államának hídépítőjét szél érte, s rengeteg millióit me* lyet saját találmányával szerzett ismeretlen örököseire hagyta, akiket most a konsu- látus jelentkezésre szólít fel- Az örvendetes napihirben az is el volt még mondva, hogy jeles férfiú első feleségét, aki már 30 éve, hogy elköltözött az újvilágból Betti Hajagösnak hívták. Semmi kétség ez az én Erzsi nagynóném, akit anynyit hallottam emlegetni, hogy egy szép парой elvitorlázott a mi községünkből. A nótáriust egy expresse levélben riasztottam fel, hogy adjon egy hatósági bizonyítványt, s a nagy hasú plébános pedig
