Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-25 / 9. szám

----^ ------ -г- - • • ' * • •<- -—

IV. évfolyam.-КГ

+SÄ

~ ,+

Kéziratokat nem adunk vissza

Az el6flzetési és hirdetési díjak Kun-Halason fizetendők.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utcza 1254. szám.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Dr. Hermán Feréncz.

Kun-T; >as, 1f>00. február 25.

Ä.rülKK'Äi *

^Ji+

Közgazdasági és társadalmi hetilap.

9 szám.

>k*

Előfizetési áruk:

Egy évre 10 kor. — S&. Fél „ 5 , —- „

Négy. „ 2 , 50 ,

Egyes szám ér« 30 fi}!.

Hirdetési dijak: _

Petit soronként ílőflec. * tőknek 6 fillér, nem

előfizetőknek 10 fillér. Nyilttér: petit имként 30 fillér.

+!_ % T

liljilio sindis Yuirup.

я

Vidéki városok parlamentje,

A sok kongresszus között, melyek eltekintve attól, hogy szükségesek, valósággal divattá váltak manapság, I sajnosán nélkülözzük a vidéki városok kongresszusát. Eltekintve attól, hogy1 nincs az a vidéki város, amely meg; volna elégedve az állam támogatásával s Így a vidéki városoknak a kong- j reazszuson elfoglalt egyöntetű állás-i pontja az állammal szemben érvényre juthatna, a közös érdekek roppant sokasága fűzi össze a vidéki városokat. Hiszen mindenütt ugyanazokat a lapokat találjuk, ugyanazokat a panaszokat halljuk, egy törvény szerint kormányoznak bennünket s fogyatékosságát, kicsinységét egyaránt érezzük. A vágyak, az óhajtások^ a helyzet javulására irányuló törekvések is na- gyában megegyeznek minden városban. S a kongreszszus, ahol vágyainkat és panaszainkat a nagy világ füle hallatára mondhatjuk el : okvetlenül lendítene helyzetünkön,

Termésaetesen csak úgy, ha céltudatosan járunk el, ha a reálitás határai között mozgunk. Azért mondjuk ezt,

mert volt már egy kongresszusa a, vidéki városoknak — ha jól emlékezünk, két év előtt Mármaros-SzigeteB — de a hol eaeket a szempontokat szem elöl tévesztették. Mármaros-Szi- geten nem jutottak tovább a magas elméleteknél és a kongreazszus eredményt nem mutatott fel.

Őszinte Örömmel üdvözöljük tehát Győr városának kezdeményezését az iránt, hogy kongressszusra hívja össze a vidéki városokat. Hogy a kongresz- szust megtartjuk, az már fait accompli. Győr lelkes felhívására eddig huszonöt város jelentette be, hogy részt vesz a kongreszszuson, melyet minden valószínűség szerint a nyár elején tartanak meg.

A kongreszszus tanácskozási anyagát egy Győr város közgyűléséből kiküldött bizottság dolgozza ki es kesziti elő, a résztvevő vidéki városok természetesen szintén elő készülnek, hogy témáikkal emeljék a kongressszus «in- vonalát és hatását. Alapos és okos eszmecserékre van tehát kilátásunk, a kongreszszus után a vidéki városok tisztában lesznek helyzetükkel és tudni fogják, mit kérhetnek, mit követelhetlaHaaMMaMgaBHiasaBMHaBBaHWii ewii hw" m rlriv»“

nck és mit reformáljanak. & a kongresszus nem fog, de nem is siaba4 neki elméleti vagy általánosságok ki- eött mozogni, hanem minden irányba« hii kifejezője less annak az álláspontnak és helyzetnek, melyet a vidéki város a környékbeli községekkel, fölötte» hatóságával, as állammal, a fővárossal és a vidéki polgár az ö városával szemben elfoglal. Elmondunk aeoa a kongreszszuson mindent, a mi г árnyunkon fekszik.

A kongreszszus reálitásának örvendetes bizonyítéka, hogy nemcsak köz- igazgatási emberek készítik elő az anyagot, hanem az ipar és kereskedelem szakemberei is. A kougreszszasnak egyik főtémája less tehát a vidéki városok ipara és kereskedelme. A győri kereskedelmi és iparkamara e fontot tárgyról egész tanulmányt dolgozott már ki a kongreszszus számára.

A nemzetgazdaságnak főfontoeeágo tényezője, az ipar és kereskedelem pang a jó vidéken. És taláa nem ем- lódnak azok, akik ebbca kereeik a vidéki városok bajainak kutforráeáá. És ha « nagy baj orvoslásának asak' egy sikeres módját eszeli is ki a koagA „KUN-HALAS“ tárczája.

A nagyasszony emlékezik ...

— Jó, legyen a te akaratod szerint anyám. Hiszen te bölcs vagy és jó is. Aztán . . . igazad is lehet.

Kádár Pali bestéi így. A derék, komoly Kádár, aki úgy betartja Isten ama paranr csolatját, hogy :

— Tiszte’d atyádat és anyádat, hogy hoszu életű lehess e földön !

Már persze, akinek tisztelnie lehet mind a kettőt, mert lám, Kádárnak csak anyja van. Na de jó szerető anj'a.

Kádár Paii megtörtén emelkedik föl a székéből és lehajol, hogy megcsókolja a nagyasazony kezét,

Az ezüsthaju. fehér fejkótös matróna pedig magsimogatja a fiú lágy, hullámos, szőke haját és busán sóhajtva:

— Hiszen bárcsak ne volna igazam, édes fiam.

Málnás Giziről esett szó különben. A had- názi Málnás Giziről, akinek kaczér mosolyát úgy ismerik mifelénk hét vármegyében a Maros-menti gavallérok, mint a Pista cigáiay

zsíros nyirettyűjét, mert hogy mind a kettő sok bolondságba ugrasztott» be már a gyönge erkölcsű urakat.

Kádár Pali nem gyönge erkölcsű ember, de кет ára 1 És íme mégis rabbja lett & Málnás Gizi csalfa mosolyának. De hogy az a rusnya kis lány olyan veszedelmes egy személyiség. Mert megejt a szemével, szent igaz 1 Aszal a két nagy dióbarna, olajos szemmel.

Kádár Palit példának okáért nagyon is megzavarta e két szem. Tisztára őrültség, a mi olyan embertől telhetik csak ki, aki nagy komolykodásában nem ér rá, teezem, okúm látni. Mert Kádár Pali hitvestársul akarja Málnás Gizit. Ugyan hogy voina pedig Málnás Gizi feleségnek való ? Aki a mulatságokon hajnaltájban a czimbalomra ül és onnan iógázza a lábát, mig a fancsali pofáju Pista czigány reszketősen huzza a fülébe, hogy :

— Hej, de szörnyű messze vagyok tetőled.

Mégis mennyit álmodozom felőled! . . ..

Az igaz, hogy megennivaló piskótalábai vannak ennek a Gizinek. De hát mért kell hogy éppen Kádár Psíi vegye észre ezt ? Ugyancsak szerencse, hogy résen van az

ezüsthaju, jóságos matróna meat is иш>4 szóval felvilágosítja a fiát.

És a fia engedelmes fia az 4 se vető anyjának. Málnás Gixi sorsa tehát meg win pecsételve, nem less 4 »«hasé hiteatéMB a komoly Kádárnak. Hát helyes, blseay helyes dolog ez, Mert iám, Málnás Шя most, hogy itt játszanak ások az éheaheW rongyos színészek, veszedelmet erienhe**- ságba elegyedett Szeremlcivel, a bős tenorral. Szinte tüntet vele az a Gizi,|ekinek az anyja, szegény, reszkető kézzel veri fogához a fáiya után járó nyugdíj garasait. Leikéből siratja ez a szegény asszony a leánya beláegeá* gait s mindennap uj barázdát asos a kasért köny az arczán.

Málnás Gizit kezdik íme észre ntaa venni minálunk. Még a fiatal emberek is szárak«zottan elnéznek a feje fölött immár, ha találkoznak vele. De hát lányos házakhos járnak a boldogtalanok és olyasféle feltételeket volt alkalmuk hallani az utóbbi időben, hogy vagy Málnás Gizi, vagy . , .

De lám, találkozik egyszer az ezüsthaju, jóságos matróna, a Kádár Pali anyja, Málnás Gizivel. Az állén, az akéczfáktól árnyalt, hűvös állén sétál a tisztes uriasszoay és meglát egy leányt a pádon, amint vár vai