Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-25 / 9. szám

fesziamon : avra! шаг 1« fényesen megoldotta feladatát. Nagyon jól fogják tenni a kong- reszszusi urak, ha behatóan tanulmá­nyozzák ezt a kérdést, mert nincs az a magas közteher, melyet a városi polgárnak a jól jövedelmező ipar és kereskedelem elviselhetővé nem tenne. Bizunk benne, hogy a kongresszus határozatai: Magyarország városainak riadója a boldogulásért, nem lesz ki­áltó sző a pusztában ! Meghallgatásra fogunk találni. Jobb törvényeket fogunk kapni, és melegebb érdeklődésben, nagyobb gondozásban lesz részünk, mint ahogy eddig tapasztaltuk. E ezél elérésére ül össze a kong- reszszus, melyen az eddig jelentkezett huszonöt városon kívül még bizonyára számosán fognak részt venni. Reméljük, hogy a városok parla­mentjéből a mi városunk sem fog hiá­nyozni. Szölöszet s borászati szakelőadás! Dr. Darányi Ignácz földművelésügyi Mi­niszter Ur Unagyméltósága azon kiváló szerencsébe részesítette Halas város gazda­közönségét, misserint egy holnapon keresz­tül úgy a mezőgazdaságból, valamint a szőlészet és borászatból szakelőadást tartott. Igen szép érdeklődés mellett kezdődött a mezőgazdasági szakelőadás is, de később ezen érdeklődés mindinkább lany­hult. De Tóth Károly borászati felügyelő ur előadásai alkalmával a szőlőtermelő közönség minden nap a legnagyobb szám­mal jelent meg, és nagy érdeklődéssel hall­gatta végig szakelőadásait. Kiküldött szőlőszeti felügyelő Ur előadá­sát a szőlőtelepítés alapfeltételein kezdette meg, és folytatta azt lépésről lépésre mind­azon szakmüveleteken keresztül, melyek a szakszerű szőlőkezeléshe* tartoznak, úgy a lakire. De hegy a nagyasszonynak nincs okuláré a szemén, hát nem ismeri meg Mál­nás Gizit. A leány pedig köszön és alázato­san csókolja meg a nagyasszony fehér, kes­keny kezét. A nagyasszony kivetőt talál ám a leányom és összevonja haragosan a homlokát. — Te kis lány — mondja szelíd hangján, mely most azonban nyomottan cseng, — igy nem illik járni. A blúzod nagyon ki van vágva, fiam. Hát megengedi az anyád ? És Málnás Gizi elpirul. Piros lesz egészen a haja tövéig és akkor egyszerre csak el­kezd sírni. Furcsa, érthetetlen, hogy milyen szivszakadva sir ez a leány, s hogy fuldo­kol, amint elfordítja arczát a nagyasz- szonytól. A nagyasszony báraul és leülteti a leányt a padra. Kérdi, mi baja : és szól a leány sírva. Lehet is azt érteni, mit beszél. Mondja, hogy rosszak az emberek. Aztán ha valakit megszólnak, addig-addig teszik, míg az maga dacból is alkalmat ad rá. Aztán újból elsirja magát. És szepeg, Fogy milyen boldogság, ha valakit egy igazi férfi szeret. De lám rosszak az emberek s a férfi hallgat rájuk. borászatra vonatkozó alapos kezelési eljárást is megmagyarázta. Előadásait a gyakorlatból merített ta­pasztalatai alapján adta elő, és minden egyes tételeit élő példák és hasonlatokkal világosítván meg, úgy az érdeklődők figyel­mét lekötötte, és ezáltal tanácsai a hallgató közönség em'ékébc megfognak maradni, melyeket aztán saját telepein gyakorlatban is képesek lesznek keresztül vezetni. Hálával tartozunk Dr. Darányi Ignácz földművelésügyi Minister Ui Onagyméltó- ságának ezen üdvös eljárásáért valamint köszönettel tartozunk Tóth Károly szőiőszeti felügyelő Urnák is azon fáradhatatlan ügy­buzgalmáért, melylyel Halas város szőlő­termelő nagyközönségét odaadó szorgalma és tapintatos szakelőadásai által szerencsél­tette. Mert megválva az igazat a halasi szőlőtermelők a szölöszet terén még nagyon hátul járnak. Nagyon ránk fért ezen szak­előadás, mert sok oly újítást hallottunk : a mi ránk nézve üdvös, és hasznunkra fog szolgálni. De sajnos, hogy ezen szakelőadást egye­dül csak a gazdaközönség hallgatta, sem a nagyobb szőiőtelep tulajdonosok, általában az intelügentia, pedig siralmas állapotokat lehet tapasztalni sokaknak a szőiőtelepén. Node mit is iehet várni ott, hol mindenki csalhatatlan szakembernek érzi magát. Aztán meg elég kedélyesek vagyunk ahhoz, hogy — móré pátrio — saját kárunkon tanuljunk. Egy hallgató. uradalom továbbá László Zsiga, Endre Zsiga в Forster Kálmán gazdaságai. Jelent­kező községek : Szada, Isaszeg, Bundakesz, Perbal, Mogyoród, Úri, Majoaháza, Áporka, jászkérekegyház, Kunsztnrklós, Páhi, Mácsa, Kisujfalu, Zsámbék községek. A kiosztások folyamatban vannak a jól teszik a községek hz ideje korán az egye­sülethez fordulnak, mert a jó tenyész anyag igen kapós s kevés van. Az egyesület tit­kára, a közel jövőben, anya áltat beszerzés végett több nagyobb . tenyészdét fog fel­keresni. II. Járási és r. t. városi gazdakörök léte­sítését is tervbe vette az egyesület, jijhogy egyes gazdasági vidékek mezőgazdasági érdekeit öuáiíólag, de az anya egyesülettel kapcsolatosan mozdíthassák elő. A meg­induló mozgalom eddig ercdtnénynyel biz­tat («-gyes helyeken már a szervezkedés is megtörtént). Félegyháxa, Halas r. t. vá­rosokban, a duuavecseí, fél egyházi, n.-kátai, monori, pomázi járásokban. Czeg éden is élénken érdeklődnek ez iránt a gazdák. Alapszabályokat készséggel küld a tit­kári hivatal. Reméljük, sőt kívánatos, hogy ezen mozgalomhoz a gazdaközönség csat­lakozni fóg, mert ezáltal csak saját érdekeit mozdíthatja elő. A titkári hivatal. M. G. E. (Megyei Gazdasági Egyesület.) I, A vármegye gaxd. egyesülete a hozzá­forduló községek között az apa állatok ki­osztását megkezdette. A földmivelésügyi minister, az állatejebtési felügyelőség utján kedvezményes áron engedi át az egyesület­nek az apa állatokat s az egyesület ezeket (szegényebb, vagy tevékenyebb községek­nek) még saját alapja felhasználásával, te- j temssebb kedvezményekkel résziét fizetésre j osztja ki. Ez ideig megrendeltetett 22 drb | simnaenthali, s 4 drb magyar bika. Beszer­zési források : Alcsuthi, V. Györki, Bajnai Az „Eötvös-Alap“-ról. A néptanítói kar, a melyre koszorús köl­tőnk szerint az a feladat várakozik, hogy Magyarországot másodszor is meghódítsa, s a melynek jutalma ezért az életfogytig tartó szegénység — fogadalom nélkül, — hoíjy e szegénysége daczára is megfelelhes­sen nagy Eötvösünk szellemében a társa­dalmi élet terén reá várakozó népnevelői hivatásnak, ezelőtt 25 évvel megalkotta az „Eötvös-Alapot", azt az «Országos tanítói segélyegyesületet», a mely a haza népoktatásügyének összes munkásait a kar­társi közérzület erejével felekezeti és nem­zed különbségre való tekintet nélkül egye­síteni törekszik első sorban a végből, hogy példával mutassák meg, hogy miként lehet és miként kell e haza szegényebb sorsú S több eféle. A nagyasszony csak hallgatja egy ideig, aztán bámulva kérdi : — Hát ki vagy te leányom ? S a siró leány félve mondja : — Málnás Gizi vagyok. És a nagyasszony hazafelé tart az allé­ból. Még megsimogatja a siró leány feke -, szikrázó haját és ráparancsoí t — Most menj haza és holnap gyere hozzám. Aztán megy a nagyasszony. Valami bib­liai mondáson tűri a fejét, mely szól ami kilenczvenkilencz igazról s s, megtérő bű­nösről. Mert okos asszony az ezüsthaja matróna. És tudja, hogy ez a lány most igazán megnyilatkozott előtte; mert az ilyet j megérzi a nő. Aztán okumlál is a nagyasz- szony. Mert ez a lány most meg van ren­dülve, hogy az emberek kezdik kizárni ma­guk körül. Iszonyodik isié a névtelenség­től. Aztán még nem rossz es erősen vágyik a megbecsültetésre. Mert megszenvedte már az ellenkezőjét. Hát ez a leány jobb iesz ezentúl mindazoknál, kik apáczáknak készül­tek pedig. És mikor hazaér a nagyasszony ; azere­! t"! tel simogatja meg a búnak eredt fia szőke haját és mondja neki: — Fiam, tied lehet Málnás Gizi! Mert a nagyasszony okos és bölcs asz- szony Aztán emlékei is vannak a nagyasz* szonynak. Pajkos, haszontalan emlékek abból ia nagyon regi múltból, amikor még az olyan fis. a, aggott személyek is teszem, mint a ! nagyasszony, csak inczi-finczi leánykák vol­tak. No, alig látsz.ottak ki г. földből is. És a nagyasszony határozottan emlékezik I е£У kicsi leánykára és fancsali pofáju czi- j gánynyal huzattá a fülébe, hogy : «Hej d: szörnyű messze vagyok tetöled, Mégis mennyit álmodozom felőled . . .» Már hogy’ épen ezt huzattá volna, na az ! nem egészeu bizonyos, de hogy az a kis j lány egy czimbalom tetejéről lógázta a lá- j ball: közben, az szent igaz. Ó, igen, a nagyasszony emlékezik erre a j haszontalan leánykára, mert hát lám — hogy — hogy nem ? abból a hét vármegye kis boszorkájából tisztes nagyassony lett. Akku- rátosan olyan mint a nagyasszony. Fehér a hajr, okuláré a szemén .... Lám, lám .... a nagyasszony emléke­zik ............. PAKOTS JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents