Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-10-21 / 43. szám
Jaifera az esetleg felelősséget megállapító cselekvések vagy mulasztások elkövetői ellen a törvényes eljárás sttrgőssen és szigorral foga- naíositassék, és tétessék intézkedés arra nézve hogy egyházunk és főgymnáziumunk vagyoni helyzetén a maga valóságában megállapiiíatván illetékes tényezői által a törvények pontos megtartásával, az ügyek megelégedésre ren dezteíhessenek, főczél az lévén, hogy egyházunkban a törvény, és jogiuralma biztosit»tíván annak és a íőgymnáziumnak felvirágosása hazánk javára is eszközölhető legyen,“ Szilassy Aladár p. ü. közigazgatási biró az egyház kerületi számvevőség részéről az előadó állal tett előterjesztés kiegészítéséül előadja hogy : A gymnáziumra vonatkozó számadások 1890 év óta kerültek az egyházkerület elé, s ennek számszéke bírálata alá csak annyiban tartozik hogy: „ami az egyház által bevéte- lezteiik szabályszerűen használtatik-e fel; hogy az alapítványok ezélj aikra fordittatnak-e s hogy a bevétel fedezíe-e a kiadásokat; tehát a számszék vizsgálata csak alaki volt.“ A hai&si tőgymnáziumot érdeklő alapítványok között egy tőkésített alapítvány 18000 írt. összegben 1892 évig változatlanul ki volt mutatva, 1893 ra már ez eltűnt a kimutatásból az építkezés folytán. 1894 évben az egyház kerületi közgyűlés felhívta a halasi egyháztanácsot, hogy az akkor már alapítványi tőkéből felhasználtnak kimutatott 29.917 frt, 66 kr. visszafizetésére vonatkozó tervezetét az egyházkerüieti közgyűlésre terjessze fel. E felhívásra 1895 évben az egyháztanács azt jelenti, hogy a tervezeted nem adhatja be. mert az egyházi adók — a melyből az elhasznált összeg helyreállítható lenne, végrehajt,ás uíjáni beszedése fölfüggesztetett; a a tervezet elkészítésére egy évi halasztékot kért, mely meg is adatott, azonban a tervezet mindez- ideig beadva nincsPáka puszta alapiíványi-jövedelmo az 1896 évi vagyonkimutatásban fordul elő először, 3065 frt. 66 kr. mint a halasi ref. redemptus birtokosság ellen megiíéli követelést iletőieg az egyházkerület 1895 évben feihina a halasi egyháztanácsot, hogy jelentse, miért nem hajtotta be az 1888 év óta íennálió követelést? a jelentés ezideig be nem érkezett. Dr. Szilágyi Dezső ezek után felhívta Szilády Áront, hogy az idéző határozat 1 — 7 pomjában követelt bizonyító iratokat mutassa be ; mely íe.hivásra Szilády Áron szánalmas vergődés és a tárgyhoz térésre való többszöri figyelmeztetések között lényegben a következőket terjeszti elő: Az egyházkerület már 1888 évben tudomást vett arról, hogy a halasi íőgynmázium építésére az előkészületek folyamatban voltak; Köztudomású, hogy a haílogatás miatt a miniszter mar az iskola bezárásával fenyegetőzött, mert a régi gymnásmmi helyiség a ezéinak meg nem felelt, szűk volt. Eleinte a régi épület átalakítása terveztetett, de később oiyan volt a közhangulat, hogy impozáns nagy épületét kell készíttetni a tágas régi temető területre, s miután a város támogatása is kilátásba helyeztetett, sőt a képviselő testület Dr. Babó Mihály tőjegyző egyik panaszos indiiványára a régi temető tulajdonjogára indított pert azért — hogy az oda építkezést lehetővé tegye — letette, a pert megszüntette — az egyház ki nem térhetett a költséges építkezés élői. Hogy a lelkesedés milyen nagy volt, tanúsítja az, hogy magán emberek — akik pedig nem nagy tőkepénzesek — és a halasi takarékpénztár készséggel ajánlottak kölcsönöket. A költség tervezetet a közoktatási minister és az egyház terület helybe hagyta, azt azonban most be nem terjesztheti, azt gondolja, hogy Nagy Kőrösön van, oda kérték el. Az épület azért került sokba, mert a tervezett fapárkányzat senkinek sem tetszett, azt mindenki kifogásolta, s a helyett kőpárkány készíttetését határozta el az egyház tanács, ez az egy tétel maga 10.057 frt. 43 kr. kiadást okozott, mint az a számadás 5-ik száma alatt ki van mutatva. Miután a fögymnásium ügyei az egyház kerület elé tartoznak a* építkezés ügyét, a tervezetet és költségvetést sem a hitközség, — sem az egyház megye elé terjeszteni nem kellett. Dr. Szilágyi Dezső megjegyzi, hegy az építkezés elhatározása és eszközöltetése nem főiskolai ügy, abban az egyházközség és egyházmegye határozata kie3zközlendő lett volna. Szilády Áron lelkész folytatva előadja, hogy mikor az építkezés megkezdetett, az egyház 109.000 frt. íe'ett rendelkezett és miután a városi segélyre is nyugottan számított, — bajtól tartani nem lehetett, de a pákái ügy miatt és egyebekéit folyton izgatták a közönséget, különössen a város házán és e miatt akadt meg az adóbehajtás is, és ez szünetel most ia, nem csinál a város elöljárósága semmit, pedig már a minister is elrendelte a behajtást, s az adó törvényességét egyház megye, egyház kerület jeőí a kouvent is meg áííapitotía. £Ez az ellenséges magatarás oka az egyház bajainak, mert az adó nélkül kiadásokat fedezni nem lehet. Az épitési költségek fedezéséről terv nem készüli, de mert az államsegélyből 10.000 frt. hova fordításáról panaszosok tudni nem akarnak, be mutat az egyház pénztári számadásból egy irat csomót, ez igazolja, hogy a 10.000 frt. is építkezésre használtatott, s egyszersmind átadja az államsegélyre vonatkozó leiratokat, melyek szerint az összes állami segély 50.000 írt. volt. A takarékpénztári kölcsönt az egyháznak egyik panaszosa eszközölte ki ; a kötelezvényt — mert a közgyűlésről lekésett — az egyház kerület nevében püspök ur ő méltósága látta el jóváhagyással, azok a főiskola építésére vonatkozván az egyházközség és egyházmegye Óié nem terjesztettek. Az alapítványokból költsön vett összegekre kimutatást he nem terjesztheti, a pénzt felvették, számadásokból kitűnik, hogy azok felleltek használva. Itégi gondnoki jelentéseket olvas lei, s azzal bizonyítja, hogy régebben is volt az egyház szorutí helyzetben, s akkor is az alapítványokból fedeztettek a szükséges kiadások. Az alapítványok fölhasználására vonatkozólag sem az egyház tanács, — sem a gazdasági gyűlés, sem az egyházmegye hálái ozatot nem hozott, de ha az adö a városi elöljáróság által behajcatik, akkor az alapit ványi pénzek helyre pótoltathatnak. Az alapítványi vagyonkönyv még nincsen készen, mert a formát még az egyházkerület nem állapította meg, de egybeállítására az előkészület meg van téve. Dr. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy a vagyon köny az egyház kerület végzése nélkül is egy beállítható lett volna, amint azt több egyház egybe is állította. Szilády Áron lelkész ismertetve a pákái ügyet beadja a vonatkozó három rendbeli ítéletet, s a puszta telekkönyvi kivonatát, s előadja, hogy a birtokosság az egyház ellen bírói zárlatot eszközölt, melyet a királyi tábla megszüntetett, s akkor a birtokosság 3065 frt biánynyal számolt vissza, s ez birói- lag megitéltetvén az egyháznak, azzal a bir tokosság ma is adós. Hogy a pákái pörben nem ő gátolta a birtokosság állal felajánlt egyezséget, felolvasta az egyháztanács végzését, melyben az mondta ki, hogy csak akkor bocsájikozik egyezségbe, ha a birtokosság törvényszerűen alakul és akkor is csak a protestáns birtokossággal. Dr. Szilágyi Dezső kijelenti, hogy a vonatkozó bírói ítéletnek foganatot kell szerezni. Szilády Áron lelkész e!őadja még, hogy miután panaszosok a birtokosság korlátlan tulajdoni jogának megóvását hirdetik, az egyház folyamodott a betétszerkesztő bírósághoz, hogy az alapítvány igényét a főiskola részére jegyezze fel, de ennek a birtokosság ellent mondott és így nem lesz más mód, mint hogy az egyház perrel érvényesítse jogát. Kéri a küldöttséget, hogy úgy a 3065 frt, mint az alapítvány biztosítása ügyében tétessen intézkedést a végből, bogy az egyház, illetőleg a főiskola érdekei jövőre is megvédessenek. Az 1888. október 30-án tartott gazdasági gyűlés határozatának ő eleget tett, mert némi késedelemmel ugyan, de a számadást kinyomatta, kiosztatta, azt azonban a gazdasági gyűlés elé nem terjeszthette, mert annak nincs joga azt bírálni, amint azt panaszosok és Halason sokan szeretik hirdetni és kívánnák. Azt pedig, hogy a gazdasági gyűlés által elfogadott 15.000 frt államsegély kölcsönből 10.000 irtot a takarékpénztár követelésére fog fordítani, a gyűlésben is megmondta, s azt az összeget megérkeztekor oda is fizettette, erre vonatkozó jegyzőkönyveket be nem mutat. Dr. Szilágyi Dezső felhívja panaszosokat előterjesztésük megtételére, mely felhívás folytán azok nevében Dr. Babó Mihály következő beszédet mondta el: Főtiszteletü és nagyméltóságu egyházkerületi küldöttség ! Egyházunk panaszos közönsége megnyugvással fogadta az egyházkerület elhatározását, melylyel ügyeink megvizsgálásával a mélyen tisztelt küldöttséget megbízta, s miután irat váltáson kívül még tárgyalás is tűzetett, hálával é3 köszönettel tartozunk amiért .mód és alkalom van adva arra is, hogy hitközségünk bajait közvetlenül előterjeszthetjük. Nyugodtan várjuk a ft. egyházkerület döntését, mely törvényre alapított jogos panaszunk folytán az ügyek rendezését lesz hivatva eszközölni. Előadó úr Ő nagysága részletesen ismertetvén az ügy állását, miután nt. Szilády Áron lelkész úr a panaszpontok czáfolatára az idéző határozattal követeit iratokat be nem mulatta s hitközségi és egyházmegyei határozatok nem lévén kieszközölve — be Sem mutathatta — nekem s panaszos társa imnak helyzete nagyon könnyű. Hogy bizonyos előterjesztéseket mégis tenni fogok, az abban leli indokolását, hogy a ft. és nm. küldöttség közvetlen tudomást szerezhessen a halasi egyház sajnálatos — mondhatnám — kétség- beejtő helyzetéről és hogy itt is kimutatva legyen a lelkész úr eljárásának m8nthetlen volta. Rövid és tárgyilagos leszek 1 Követni fogom az idéző határozatban kifejezésre jutott irányelveket, kitérve mégis az előadó úr és a lelkész úr által előadottakra is. Ezt
