Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-10-21 / 43. szám

fedezésére fordittatott, pedig ily adósság felvételre sem az egyháztanács, sem a hitköz ség, sem ssenki felhatalmazást nem adott, aminthogy arra az elnökség nem is kérte.

Az egyházkerületi küldöttség konstatálja, hogy a részletekben folyósított 50.000 írtból a közoktatási minisztérium 25 ezer forintot igazolt, s törölt a nyilvántartásból; a többi elszámolása még kimondva nincsen.

4-ik pontra.

Szilády Áron lelkész elismeri, hogy miután fedezet nem volt, több rendbeli adósság vétetett fel az egyház tanács hozzájárulásával; a takarékpénztári két rendbeli 30.000 frt és

10.000 frtos kölcsöneire vonatkozó kötelezvényeket az egyházkerületi elnökség nevében püspök ur ő méltósága jóvá is hagyta, közgyűlés elé akkor azokat sürgősségük miatt beterjeszteni nem lehetett.

Panaszosok nevében annak megjegyzésével, hogy még az egyháztanács végzésében is ki van mondva, hogy a takarékpénztár két kötelezvényére a felsőbb egyház hatóság jóvá. hagyása kieszköz! endő, elő adatik, hogy adósságot az egyházközség , illetve a gazdasági gyűlés beleegyezése és az egyházmegye jóváhagyása nélkül telvenni nem lehet, és úgy az adósság, mely állitólag 70.000 frt, jogilag az egyházat és közönséget nem terheli.

Az egyházkerületi küldöttség konstatálja, hogy sem az egyház község beleegyezése, sem az egyház megye jóváhagyása kieszközölve nincs, s arra, hogy válíó adósság vétessék fel, még az egyház tanács sem adott fölhatalmazást.

5. pontra

Szilády Áron lelkész előterjeszti, hogy az alapítványokból mintegy 30.000 frt felhasznál, látott, mert az adó nem folyt be, a kiadások fedezéséről pedig gondoskodni kellett.

Panaszosok által a vagyonnak egyik leg szentebbikének önkényes felhasználása ellen óvás emeltetvén, előadatik, hogy: azok igénybe vételét az elnökség egymaga eszközölte; arra az elnökség még az egyháztanácstó! sem kért felhatalmazást, annál kevésbé a gazdasági gyűléstől és az egyház megyétől.

Szilády Áron — felhívásra — kijelenti, hogy az alapítványi tartozások kívánt kimutatását be nem terjesztheti, valamint az alapítványi vagyonkönyvet sem, de az utóbbi előkészület alatt van.

Az egyházkerületi bizottság konstatálja, hogy : az alapítványokból felhasznált összegek igénybe vételére -sem az egyháztanácstó!, sem a hitközségtől, sem az egyház megyétől tel hatalmazás nem kéretett, ki nem adatott; továbbá hogy :

lelkész ur az alapítványi tartozások részletes kimutatását a küldöttségnek át nem adta és hogy :

az alapítványi vagyon könyv elkészítve nincsen.

6. pontra,

Sziiády Áron lelkész bemutatja a birtokosság és egyház közötti perre vonatkozó Ítéleteket, a Páka pusztára vonatkozó telekkönyvet, s előadja, hogy 3065 írt összegről a birtokosság el nem számolt, azt ma sem űzette ki és kéri, hogy az alapítvány birtokra biztosíttassák.

Panaszosok részéről meg jegyeztetik, hogy a per nem az alapitó protestáns birtokosság, hanem a telekkönyvi tulajdonos redemptus közbirtokosság és a rét. egyház között folyt, az ítéletek arra vonatkoznak, s a közbirtokossággal szemben hozott kúriai Ítéletben foglaltakat szemelőtt tartva a protestáns bir- tokosság az őt illető pákái jövedelmet minden évben kiadja a helybeli főgymnadumnak.

A 3065 frfot az egyház bírói ufon behajtani megkísérelte, de fedezet hiányában nem tudta; az alapítvány biztosításának pedig tényleges birtoklás utján megpróbált eszközlésével oly eljárást követett az egyházi elnökség, — mert erről még az egyháztanács sem tud — melynek a közbirtokosság, mint tuiaj dono3 kénytelen eilent-mondani.

Az egyházkerületi küldöttség konstatálja, hogy az ítéletek beadattak, — telekkönyvi tulajdonos a halasi redemptus közbirtokosság és hogy a ref egyház elnöksége ál; a! betét- szerkesztés folyamán kért jogfeljegyzésnek a közbirtokosság ellent-mondott.

7-ik pontra

Szilády Áron lelkész előadja, hogy ő a gazdasági gyűlés 1898 október 30 án kelt határozatának eleget tett, mert 1899 aug.

14 én a számadást kinyomatva kiosztatta, a

15 ezer írt államsegélyből 10 ezer frt váltó adósságot az egyház helyett kifizetett, a számadás vizsgáiására pedig a gazdasági gyűlés nem jogosult, azt oda azért nem terjesztette, valamint törlesztési tervet is azért nem muta tott be.

Panaszolok által előadatik hogy : a számadásnak nevezett kivonatos másolat nem számadás, s ezt sem terjesztette be lelkész ur a gazdasági gyűlésnek, amint azt megígérte és elhatározva volt, nem fett eleget annak a feltételnek, hogy a 15 ezer forint hova fordítása előtt erre nézve a gazdasági gyűlés határozatát kikéri, sőt az egyháztanácsot sem kérdezve meg, — abból 10 ezer frt váltó tartozás fedezésére használt tel, ho lőtt ilyen felvételre sem az egyháztanács, sem a gazdasági gyűlés áltat fel nem fiatal - maztatott.

Az egyházkerületi bizottság konstatá'ja, hogy: a 15 ezer frt államsegély elfogadása alkalmával 1898 okt. 30 án tartott gazdasági gyűlés által fen: an óit három rendbeli feltétel nem teljesítetett, csupán a számadás nyomatott s osztatott ki 1899. aug. 14-én.

A tárgyalás részletei.

Dr. Szilágyi Dezső egyház kerületi főgönd- iioka gyűlést megnyitván konstatálja, hogy a bizotság tagjai teijcs számban megjelentek, s hogy panaszosok részéről Dr. Farkas Imre s táras i, — az egyház részéről pedig Szilády Áron leikész jelen vannak, s eiőterjesztvén az egyház kerületi elnökség idéző határozatát, melyben ö.dády Áron leikész és Péter Dénes urak igazoló okmányok bemutatására íeihivattak. a szót átadja az előadónak.

Dr. Nagy Dezső megjegyzésével annak hogy az ügyre vonatkozó ismertetés az egy házkerüieti bizottság tagjainak kiosziatoo, a következő előterjesztést teszi.

A halasi egyházban a bajnak szü.őoka és forrása a főgymnasiumi építkezés. Lígy látszik, hogy a varos közönségének és az egy. ház híveinek is az volt az óhajtása, hogy nagy épület épitessék, ezen hangulat nyert kifejezést a varos közgyűlésén is a hoi a panaszosok egyike Dr. Babó Mihály a város altat régi temető területe iránt az egyház ellen indított per léteidét javasolta, mivel a gymnasium ana szaudekoitatik építtetni,

Az egyház vezetősége abban a reményben ment bele az építkezésbe, hogy a várostól is kap segélyt, de ez nem történt meg.

Tény az, hogy az építkezés terv és költségvetés nékül kezdetett meg, a vállalkozók által tett ajánlatokat az egyház tanács nem fogadván e1, az építkezés bizottságilag eszközöltetett.

Amikor pénzre volt szükség az egyháztanács egyik panaszos Gaál Endre közbenjárásával a halotti takarék pénztártól 30.00 ft. kölcsönt eszközölt ki, később folyosiíatott 10 000 ff, de ennek eredetét ő az iratokból megállapítani nem tudta.

A takarék pénztári 40.000 ít. adósságra sem egyház községi, sem gazdasági bizottsági határozat nincs, sem az egyházmegye által jóvá nem hagyatott.

Időközben alapítványi pénzek vétettek igénybe, hogy a tőkékből, vagy azok jőve delméből-e — meg nem állapítható, azonban nem hogy egyéb egyház hatósági, de még egyház tanácsi végzés sincs, mely az alapítványi pénzek felhasználását megengedte volna.

1893 évben az egyház tanács 20% adót vetett ki az építkezés folytán úgy hogy a fizetés azoknál kezdődik kik legalább 5 tt. államadót fizetnek, az időközben kiegészített presbyterium megváltoztatta az alapot, úgy hogy az adózás 1 ft. alapnál kezdődjék, ez a javaslat terjesztetett a hitközség közgyűlése elé mely azt tízszeres többséggel elvetette. az ügy az egyházmegyéhez felterjesztetek, ott elnökileg hagyatott jóvá, úgy hogy a fizetési kötelezettség 5 ftos alapnál kezdődjék. Az adó behajtás többször megakadt, miniszterileg is felfüggesztetek, de később elrendeltetett, most is szünetel, bár időközben az adó kulcsot az egyház megyei közgyűlés is jóváhagyta.

Összefügg az ügygyal a pákái ügy, mely a íögymnasiumoi érdeklő alapítvány kérdésével áil kapcsolatban, a a melynek telekkönyvi biztosítására az egyház betét-szerkesztés folyamán a bejelentést megtette, de annak a redemptus Közbirtokosság eilen mondott. De összefügg még az a 3065 ft. kérdése is az u&ygyei mely a protestáns birtokosság ellenében biróilag meg van itéive a íőgymna- siumnak, de ez ideig be nem hajtatott.

A bizottság előtt fekvő számadásra nézve előauj ti/ hogy azt a számvizsgáló bizottság ja/asiata alapján az egyház tanács jóváhagyta, sőí az adott államsegély tekintetebői a vaiias és közoktatási minister is, s ez mán az egyházkerület is ; ez a számadás később az egyház gazdasági gyűlés határozata folytán binyomatva 1899. év augusztus havában кшз tatok.

i'aaaszosou folyamodásukban az egyházi törvények 50. §. a) pontja, továbbá a 484. 181 §§ ok és a 301. § 2. es 7-ik pontjaira utaiassai kerték a következőket:

„Móuóztassek elrendelni hogy a halasi ev. rét. egyház és iögymaázimn anyagi ügyeiuek paitadan es resueres megvizsgatasa egyház- községünk arra uivaíot löob tagjának bevonásával az egyházkerületi közgyűlés kiküldőkéi által — és pedig a főgymuasium építése is azzal összefüggő számadások részletes vrszgáiásával kapcsolatosan mielőbb eszközöltessék, s a hitközség több kevesebb tagjának megnaigaUsavai a hivatalos adatokat is szem- erótt tartva adapiiassék meg, hogy a lőgym- náziuur építési ügye es abbóí kifolyólag kit> es miiy mérvű íeieiösség terhei; vétessenek számba kUíöu az egyház és íőgymnázium vagyona és jövedelmének külön kezelése eszközöltessék, deritessék lei hogy az egyház és íőgymnázium jövedelmei mily módon

számoltattak el, és fordittatnak előirt czél-