Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-16 / 38. szám

ját! Szeptember 19 ike legyen nemzetünk legnagyobb ünnepe mindörökké. Nem magyar az, korcsfajzat az, a ki nem tiszteli az ő szent emlékezetét. Születése napján díszítsük föl házainkat nemzeti öröm lobogókkal. Imádkozzunk, adjunk hálát a Magyarok Is tenónek a mi második megváltónkért. Minden városban, de még a legutolsó községben is vendégeljük meg a még élő 1848-49 ki hős honvédeket. Helyzetünkhöz mérten gyakorol­juk a jótékonyságot e nagy napon. A kitől telik, tegyen alapítványt e nagy emlékezetére a Kossuth kultusz ápolására. Végre mulassunk és csupa szabadság-, barcsi dalokat, Kossuth Indulót és a Kossuth nótákat daloljunk és huzaseunk a nagy örömünnepnapon. Ё nap emlékezetére az ország mindama iskoláinak, a kik még Kossuth képét nem bírják, meg­keresésükre ingyen tisztelet példányt küld a fővárosi 1848—49-i muzeum alapitója, gróf Kreith Béla. — Emke gyufák. Előttünk fekszik az Emke gyufák forgalmáról való kimutatás. Az Emke gyufákat gyártó temesvári gyufagyár tudvalevőleg a tiszta jövedelem 60/° ád az erdélyi magyar közművelődési egyletnek adja. E czimen a nevezett egyletnek eddig 5160 kor. 35 fill, jutott. A gyufák kelendőségét élénken illustrálja azon körülmény, hogy mig a gyártás első hónapjában 1898 decz. havá­ban 92 kor 6 fillér, addig ez évi julius hóban már 940 kor 72 fillér jutót az Emkónek, tehát a gyufák forgalma majdnem megnyolcz szorosodott. így lehet krajczárokkal is áldozni a haza szeretet oltárján. A ki jó magyar, csak Emke gyufát vegyen és ne holmi szeb- kerhecceket, melynek hutás tiszta hasznait svédek és egyéb idegen nácziok tették eddig zsebre, igy pedig ben marad hazánkban s evvel is előmozdítjuk azt a magas czélt, melyet az Emke szolgál, az erdélyi magyarság el- oláhosodásának megakadályozását. — Ad notam I Régi jó szokás, még otthon, mielőtt íelrándulnánk a fővárosba, összeje- gyezg« tni: hová megyünk mi mindent nézünk meg a c-odaszép Budap sten ? Ezen jegy zékbe ne felejtsük el ezt a szót „Gambrinus sörcsarnok“ eitő helyre írni — igy hívják ugyanis Magyarország legnagyobb sörcsarno­kát az Erzséber-körut és Wesselényi utcza sarkán, a hol minden este katonazene játszik. Ott mérik a világhírű Szent-István-sört, a mely a párisi világkiállításon a legnagyobb díjjal a Grand Prixvel lett kitüntetve ; ugyan­ezen sör nyerte el az 1896-évi Milléniumi kiállításon is a legnagyobb dijat, a Díszok­levelet. Bómában lenni és a pápát nem látni, az még csak megjárja, de Budapestről ha­zatérni anélkül, hogy a „Gambrinus^-ban megfordultunk volna, no ez igazán nem járja. — Rablógyilkosság. Hajnal Bernát szóda­gyárost, Hajnal József szabó atyját, e hó 13-án hajnalban, mikor elutazandó, a vasút hoz iparkodott, a íőutczában, egy eddig is­meretlen tettes megtámadta, kővel agybs- főbe verte, majd tőle 33 írt készpénzét el­rabolta. Hajnal csak hosszas ájulás után tért magához s elvánszorgoít Dr. Gesmai orvos­hoz, ki számos fejsebét bevarrta. Az eset a rendőrségnél bejelentetett s most a rendőr­ség buzgón nyomoz, de eddig eredményte­lenül. Hajnal sebesülése élet veszélyes. Közgazdaság. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére. (Folytatás.) Az erjesztö-helyiség levegője életveszélyes. Nagy m nyiségü must erjedésénél annyi szénsav fejlődik, hogy a pincze levegője az élet fentartására teljesen alkalmatlanná válik g ámbár több szerencsétlenség bizonyítja azt hogy az erjedés alatt a pinczében halált okozó levegő van, mégis akadnak meggon­dolatlan elbizakodott emberek, a kik, érez­vén a fojtó levegőt, mégis minden elövigyá- zat. nélkül mennek a pinczébe és veszélyez­tetik életüket. Szigorúan meg kell tartani azon szabályt, hogy a must erjedése alatt és rövidesen utána is csak égő gyetyával szabad a pinczébe le­menni, oly módon, hogy a karóra kötött gyertyát magunk előtt a föld felszíne fel. tartva haladjunk le és befelé ; ha a gyertya pislogva ég, vagy épen elalszik, az annak a jele hogy ott már nincs éltető levegő s onnan azonnal menekülni kell. Minthogy pedig a szénsav másfélszer nehe­zebb, mint a levegő, az mindig a pincze fe­nekére sülyed s onnan terjed félteié is, úgy hogy gyakran ember magasságban még a gyertya ég, de már a pincze fenekén elal­szik. Nem szabad tehát lehajolni, esetleg a hordó csapszögét stb. igazgatni, mert ott egy lélekzetével esetleg halált okoz. Az erjesztő pinczéből a fojtó levegőt szel­lőztetéssel lehet eltávolítani. Erjedéskor tehát a pincze ajtaját és ablakait nyitva kell tar­tani ; ha a pincze hőmérséklete nem nagyobb mint a külső levegőé, mindig van egy kis légáramait, mely a pincze levegőjét kiűzi s jobb levegővel cseréli fel. A pincze rósz levegőjét még következő- képen is újíthatjuk fel. Négy hosszú desz­kából készítsünk egy hosszú csatornát, eresz szűk azt a pinczegádorba és felső része elé állítsunk egy szelelő rostát, melylyel tiszta levegőt hajtunk a pinczébe. Bizonyos idő el teltével égő gyertyával lemenve, azt tapasz­taljuk, hogy a levegő már nem veszélyes. Nagyobb bortermelők az erjesztö-helyiséget a présházhoz közel a föld szine felett 1—2 lábbal magasabb helyen rendezik be, a fej­lődő szénsav onnan egyszerűen a nyitott aj­tón lefolyik a szabadba. Az erjedéshez szük­séges állandó hőmérséklete fűtéssel tartják fenn. Kisebb termelőknek ilyen külön erjesztő helyiségre nincs szükségük, mert a termésü­ket évenként eladják, a pincze tehát az er­jesztő helyiség is. Az utóerjedés. Otóerjedés alatt a borkészítésnek azon idő szakát értjük, mely a főerjedés vége s a bor megtisztulása között fekszik. Minél tökéletesebb volt a főerjedés, azaz minél teljesebben erjedt el az összes czukor, annál rövidebb ideig tart az utóerjedés; ha azonban a főerjedés hibásan, tökéletlenül folyt le, akár a túlságos melegség, akár a hide­gebb bőmérséklet, vagy talán a kénezés miatt, még mindig elég czukor marad az uj borban, melynek jelenléjében az uj bor tavaszszal vagy nyáron a pincze felmelegedése után újból erjedésnek indult. A bornak ezen meg­indulását némelyek a szőlő virágzásával, vagy érésével szeretnék kapcsolatba hozni, pedig ezen utóerjedésnek egyedüli oka az, hogy kedvezőbb körülmények közt, a melegebb idő beálltával, a czukor ismét szénsavra és bor­szeszre bontatik fel. Igen édes must, haeonló okoknál fogva, nehány éven át is erjed, de ha már oly mennyiségű szesz keletkezett, mint a menyi erjedés által képződhetett, ha bánn3nyi czu­kor van. is még benne, többé erjedni nem fog. Ilyenek a jó kierjedt aszuborok. A íőerjedés megszűntével a bordókat fel kell töltögetni hasonló minőségű borral, mert különben, kivált a gyengébb borok igen köny- nyen megvirágo3odnak, mely be'egség elha­talmasodva az uj bort teljesen elronthatja. A feltöltögetett hordókat nem szabad a kö­zönséges akonnákkal beverni, mert a* erje­dés látszólagos megszűnése után még mindig van a fiatal borban kevés czukor, mely bár igen lassan, de folytonosan erjed s a fejlődő szénsavból oly nyomás, oly feszültség támad a hordóban, hogy annak ereje a bordót is szétrobban!hatja s borunk teljesen elfolyhat. Ha tehát a hordót feltöltögeítük, az utó- erjedés tartama alatt a hordókat biztositó akona egy olyan hosszabb akona, meiy alulról felfelé, hoszusága 2/3-áig, ujjoDyi vastagságban be van furva s 5, vagy 6 keresztnyi! ássál közlekedik a külső levegővel. Ezen lyukakat egy kaucsukgyürü fogja körül, mely a feszült­ségnek eDgedve, a szénsavat kibocsátja, de a külső levegőt a hordóban nem bocsátja be. Eien kis eszközt használva, nem lehet félnünk az utóerjedésnél többször tapasztalt hordó szétvetéstől. (Folytatása következik.) Kiadó lakás. Beck Miksa IV. tizedben levő háza, melyben 6 szoba, megfelelő mellékhe­lyiségek vannak, magtárakkal Dömö­törtől fogva bérbeadó. 1-» TXzlet elad-áus. Klein Hermann azonnali átvételre eladja Halason, a Szabadkai utón levő jó forgalmú íiiezer üzletét, lakással együtt. 2487 Hirdetmény. A m. kir. földmivelésügyi miniszté­riumnak 38183/1900 számú rendelete szerint, a rézgálicznak hamisítása, úgy szintén annak forgalomba hozása az 1895 évi XLVI. t. ez-be ütköző kihá­gást képez. Midőn ezen körülményről a lakosság mihez tartás és a netán észlelt rézgá- liczhamisitásnak a rendőrhatóságnál le­endő bejelentése czéljából értesittetik; egyúttal figyelmeztetnek különösen a kei eskedők, hogy a rézgálicz beszerzés­nél a legnagyobb óvatossággal járjanak el, mivel a hamis rézgálicz forgalomba hozását a törvény szigorú büntetéssel sújtja. Halas 1900. szeptembor 6-án. Szekér Pál rendőrkapitány. Nyomatott Hirth Lipót és Társa könyvnyomdájában Szabadkán Batthyánj-utcza 5. Gőzfürdővel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents