Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-08-26 / 35. szám

viz készítőtől Kóser Lajos nevű suhancz szóda vizes fejeket lopott. A leendő szódagyárost a rendőrség vonta felelősségre.

— Brutalitás. Lengyel György pásztor fiú a héten, marhák őrzése közben elaludt, minek folytán a gondjaira bízott jószágok bementek Kovács G. Ferencz földjére. Kováé* G. í’erencz ezen annyira feldühödött, hogy az alva talált fiút összeverte, erőn csúnya tettéért a járásbíróságnál fejjelen tetett.

— Betörés. A r. bath hitközség pénztárát kísértették meg feltörni holmi gazok e lió 22 re virradóra. A lármára az iskolaszolga figyelmessé lett zajt ütött, mire a betörők elmenekültek, a tett színhelyén hagyván egy álkulcsot. A rendőrség bozgón kutatja a tetteseket, az ideig azonban eredménytelenül.

— Eladó mének. A dorozmiai mént elep igazgatósága felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy Dorozsmán 3 állami, kimustrált mén eladó, 200—200 koronáért, a mének tenyésztésre kiválóan alkalmasak. Jelentkezni a Dorozsmai méntelep parancsnokságánál kell.

— Népmozgalmi adatok az elmnit öt hétről. Született 106, elhalt 45, házasság köttetett 5, Házasságot kötöttek az alulírottak ; Csécsér Ferencz Ábrahám Sárával, Mam- lecz István Hozsós Juliannával, Berzsnyánszki Sándor, Barthatos Jolánnal, Horváth József Kormány Rozáliával, Körösi István Petrik Máriával. Elhaltak a következők: Kovács Mária 14 éves tüdővérhányásban, Sütőri József 82 éves, Kaszás Károly 70 éves, Szűcs János 83 éves, Csatári János, 72 éves aggkórban, Nagy Antal 1 hónapos, Gora Mihály 10 hónapos, Pusaki Balázs 28 napos, Csonki Illés 3 napos, Dudás Veronka 5 napos, Mikor Mária 1 napos, Varga Zsófia 5 napos veleszületett gyengeségben. Csorba Margit 6 hónapos, Dudá3 István 2 éves görcsben. Szundi Zsófia 13 hónapos, Cziboiya Mária 14 hóna pos, Kovács József 4 hónapos, Kovács B. Julianna 19 hónapos, Rinczki Mária 1 éves, Horváth B. Lajos 3 hónapos, Harnóczi Vilma 1 hónapos, Mucsi T. István 8 hónapos, Ré pási Elek 20 hónapos, Bíró Imre 4 hónapos, Kis Emma 18 hónapos, Nagy Eszter 14 hónapos bélhurutban. Timnyei Mária 5 hónapos, Nagy Elek 4 hónapos, Nemes Antal 4 hónapos tüdöhurutbau. Farkas Etel 16 éves, Vásárhelyi Imre 35 éves haskérlobban. Sas Imre 47 éves, Pap Jauos 2 eves nehézkórban. Figura Mária, 43 éves, Répási Kriszúaa 17 éves, Rébék Imre, 22 éves, Németh G Antal 43 éves tlidővésaben. Horváth Lajos 3 éves tüdővizenyőben. Petras Juliánná 65 éves szivszéihüdésben. Herenlusi József 50 éves, gyomorraiban. Gál László 67 éves agyguia- Ütésben. Tinnyet Erzsébet, 14 hónapus tűz által megégett, Vidákovics Józset 55 éves általános vizeteu csutkán.

— A monarchia ál!at kivitele az 1900- ik év első telében 101.633 drbra rúgott 28 1 uuliió korona kiviteli értekben. A csökkenés az előző év első felében szemben 49.801 drb 18 millió korona értékben. A kivitelnek ez a csökkenése, a mely főkép a darabszámnál jeletékeny, két okban leli magyarázatát. Először elmaradt a bárány kivitel Romániába, a mely a múlt év első felében 35 ezer drbra rúgott, tovább pedig a juh kivitel is 10 ezer csökkent. Ellenben az ökör kivitel, amely állattexportunknál első sorban jön számban, nem mutat tetemes csökkenést, sőt az eimnlt fél évben több ökröt vittünk ki, mint 1899

első felébon. Epen úgy némi emelkedést mutat a sertés kivitel is bár ez inkább az osztrák sertéseknek Sveicba való kivitelére vezethető vissza. A mi a behozatalt illeti, tulajdoképen csak Szerbia jön tekintetbe, mert az Olaszországból való import nem jelentékeny és Romániából is múlt év február óta, a miöta a sertés bevitel meg van onnan tiltva, csak csekély menynyiségü birka behozatal volt. Az összes b< hozatal 65.899 drb volt 6 és fé! millió korona értékben, tehát 12 361 drb c's 1'2 millió koronával kevesebb, mint az 1899. év első felében.

— A termés. A 'földmivesi miniszterhez aug. 10-én beérkezett gazdasági tudósítások szerint kedvező időjárás uralkodott e hó első harmadában, az ország nagy részére kiterjedő esősesek váltották föl a juüus havi rekkenő hőséget. Néhol ugyan jégeső ismét pusztított és a Királyhágón túli részeken és a Szilágyságban jelentékeny kárt is okozott, mindazonáltal к о esi utálható, hogy & hűvösebb és csapadékos idő a növényzet fejlődésére kedvező hatással volt s ennek következtében a kapásnövények, különösen a kukorica, répa, burgonya és dohány többnyire helyre is állottak. Azokon a részeken azonban, ahoíy az eső már megkésve érkezett, sok a meddő kukoricaszár, illetve hiányos a cső szemképződése. Néhol a tu’ágosan hosszantartó szárazság a répát és dohányt is megrontja. A takarmánynemüeknál is javulás észlelhető a kielégítő csapadék után, noha helyenként úgy a mesterséges, mint a természetes kaszá. lók nagyon gyengén fizettek. A szőlőnek is használt a jó eső. Az ország legtöbb vidékén most indult meg a cséplés. Az eredményekre vonatkozó adatok gyűjtése ennek folytán még nem volt befejezhető, mert a gazdasági tudósítónak nagyobb része még ma nincs abban a helyzetben, hogy a termés tényleges eredményére nézve hiteles adatot tudjon szolgáltatni. — Ezen körülményre való tekintettel az ország ez évi terméseredményének végleges számszerű becslése csak később, midőn legalább a próbacséplések eredményeinek végleges adatai az ország minden vidékéről rendelkezésre fognak állani, — tehát a világtermés adataival kapcsolatban fog közzátétetni. Any- nyit azonban már most is megnyugvással lehet konstatálni, hogy az idei gabonatermés a julius hó 30-án kimutatott állapottal szemben úgy minőségre, mint mennyiségre nézve némileg kedvezőbb. A kvalitás nagyon különböző még kisebb körzetek szerint is. Van meglehetős sok gyenge minőségű mellett elég jó, sőt néhol igen szép gabona, különösen búza és rozs, itt-ott árpa es zab is, jóllehet a két utóbbi termény a túlságos erő hőséget sok helyen megsínylette. A szeszélyes időjárás a legtöbb kárt okozta a Duna bal partján Tisza jobb és részben bal pártján és részben végül a királyhágómul részeken. Összefoglalva az elmondottakkal, annyit már ez adatok alapján konstatálhatjuk, hogy idei gabonatermesünk úgy mennyiség, mint minőségre nézve gyengéb ugyan a tavalyinál, mindazonáltal a közepes átlagot a búzán mégis megközelíti s csak a többi terményekre nézve marad a közepesen alul. Ezekből a termés nagyobbára csak a gyenge közép átlagnak felel meg, A cséplési munkálaton kívül a szántás és a íepcze vetése is napirendié került.

Közgazdaság.

Útmutatás

a must és bor okszerű kezelésére

(Folytatás.)

Fontosnak tartom még felemlíteni, hogy a must leggyorsabban erjed ki, ha annak hőmérséklete 15—20° fok között van a Celsius- féle hőmérő szerint, 4 fok melegnél az erjedés nem indul meg. 35 fok melegnél már alig észrevehető ; ezen fölmelegedés igen nagy hordókban, például 50 hektoliter must erjedésnél előfordulhat ; ügyelni kell tehát arra, hogy a must erjedése alatt, ennyire fel ne melegedjék.

Minden szőlősgazda főtörekvésének tartsa, hogy mustját lehetőleg rövid idő alatt és tökéletesen kierjeszsze, mert a hibás, félig-med dig való erjesztés okozhatja a bor megromlását és többféle betegségét.

Mint fentebb mondottuk, a mustnak, hogy a tökéletes erjedés jól végbemefaessen, kellő melegnek kell lennie, t. i. 15—20 fok melegnek. Ámde őszszel a szüret idejében gyakran előfordul, hogy hűvösebb az időjárás, hidegebb a levegő s igy a must is. Tökéle tes és gyors erjedés tehát nem történhetik, mert ilyenkor a pincze, vagy a présház mellett levő külön kamara, a melyben a mustot a forrás idejére tesszük, szintén hidegebb. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez osetben is tökéletesen és gyorsan erjedjen ki mustunk, azon helyiséget, a hová mustunkat az erjedés idejére tettük, egy ezen időre beállított kályhában való fűtés által fel kell melegíteni 15—20 fokra. Egy, a helyiség közepén szabadon függő egyszerrü hőmérő meg mulatja, hogy mily meleg a levegő bent s ezen melogaéget 1—2 nap alatt a must is felveszi, ha hidegebb volt is mikor az erjesztőbe bekerült s akkor gyorsan és tökéletesen fog kierjedni.

Különféle borok készítése.

Megismervén a szttrotelési eljárásokat, a must alkatrészeit s az erjedés lényegét, áttérhetünk a különféle borok készítési módjára és pedig a következő sorrendben.

1. A fehér bor.

2. A siller bor.

3. A vörös bor.

4. A szamorodni bor.

5. Az aszubor.

A fehér bor készítése.

Szüreti után következik a must erjesztése és további kezelése.

E czélból a már előzetesen rendbe hozott és bikénezett hordókat tiszta hideg vízzel jól ki kell mosni s a vizet ki kell csurgatni. Nem szabad a hordókat közvetlenül a must lefejtése előtt megkénezni, mert a kén elégetésénél egy fojtós légnemű anyag, a kéuessav képződik, mely sok kén elégetésénél az erjedést több napra is megszünteti, de a kevés kénezés is igen késlelteti és hosszú lefolyásúvá teszi az erjedést.

Az igy előkészített tiszta hordóba a mustot akár sajtáronként, akár borszi tatty uval átfejtjük, még pedig úgy, hogy a hordónak legalább r/e része üresen maradjon, például 10 hektoliteres hordóba hektoliter mustot öntünk, tehát úgynevezett erjedési űrt kell hagyunk, hogy erjedéskor a must a hór- dóból ki ne fusson.

Az erjedés az idő melegségéhez képest 12—24 óra múlva megkezdődik, nap-nap után rohamosabb lesz, a must erős pezsgés-