Halas és Vidéke, 1900. december 29. (1. évfolyam, 25. szám)
1900-12-29 / 25. szám
I. évfolyam. Halas, 1900. Deczember '29. 25. szám. HALAS ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. = MEG-TZEbZEIT ЪДХ^ТЗЭЕОгТ SZObIS.A.TObq'- = ELŐFIZETÉSI Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Vidéken „ „ 6 „ „ 3 „ — „ Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GríiZA- Kiadó: EÉMEEI SÁNDOE. Szerkesztőség és kiadóhivatal Hala“, Fő-ntc; a 1752. EEird-etési ára Is: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szeiínt. WBf~ LTyilttér: soronként 15 fillér. “ИЯ A gazdasági munkás és cseléd pénztárról. Az 1901 január elsejével lép életbe a gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárról szóló 1900 évi XVI. tör- vényezikk. Nemes és humanus czélokat valósit meg ezen uj törvény, mely az önsegély alapjára építve fontos mezőgazdasági érdekeket szolgál, mert nemcsak a cselédek sorsa biztosítására nyújt eszközt és biztos alapot, de egyúttal a szolgálat és munkaadó gazdaközönség érdekeit is előmozdítja, a munkást és munkaadót közelebb hozván egymáshoz a kölcsönösségnek veti meg alapját. A törvény és a hozzáfűzött rendeletek alapján a gazdasági munkások és cselédeknek, sőt a kis gazdáknak is mód és alkalom nyujtatik hogy önkéntes társulás utján (mert a kötelékbe való belépés nem kötelező) baleset, rokkantság, s halál esetre önmaguknak, családjuknak megélhetésüket biztositó segélyt nyújthatnak ; másodsorban az, hogy a cselédtartó gazdák azon csekély dij által, melynek fizetésére a törvény kötelezi őket, cselédjeiknek baleset esetén úgy maguk, mint cselédjük előnyére segélyt biztosíthatnak. Az intézmény kétségtelenül humanus intézmény és ez lesz biztositéka annak hogy úgy a munkaadó mint a munkás osztály jóakarattal fogja támogatni. Gazdáink edüig is emberbaráti szeretettel támogatták és segítették hűséges, szorgalmas munkásaikat és cselédeiket, sokszor látjuk, hogy ivadékról-ivadékra ugyanazok a cselédek és munkások vagy azok ivadékai vannak alkalmazásban, kik közül ha baleset vagy rokkantság miatt egy-egy nem teljesíthette vállalt munkáját vagy szolgálatát, gazdája azért sem Őt. sem családját kenyér nélkül nem hagyta. Ám de a viszonyok változók és a változott viszonyok mellett is az a cseléd vagy munkás, ki munkája után sorsát biztosítva látja, hűségesebb, szorgalmasabb munkása lesz keuyéradójának. A jó gazda és jó cseléd eddig is egymásra talált, csak a lelketlen izga tók üzelmei zavarták meg némileg e jó viszonyt; a törvény akar garautiát arra, hogy a jó gazda, a hűséges és szorgalmas munkás és cseléd egymáshoz való ragaszkodása által a jó viszony biztosittassék. Maga az intézmény igen széles körű, a pénztár kötelékébe ezren és ezren tartozhatnak és minél többen tartoznak annál inkább meg van közelítve, vagy elérve a czél. És mert szé’es körűnek kell lennie, válik kérdésessé, ho^y az ügykezelésre hivatott helyi bizoítság különösen annak elnöke, megelékszik-e azzal a kilátással, hogy a törvény 28. §-a szerint tevékenységéért jutalmat kaphat. Mert eme tevékenység egy ember idejét és életét teljesen leköti. Ha a dijazás kérdése minden oldalról megoldást nyer, akkor a törvény és utasítások értelmében bátran szervezkedhetünk. Magát a törvényt és a hozzá fűzött rendeleteket időközönként ismertetjük, hogy a gazdaközönség és a munkások azzal behatóbban megismerkedjenek. Közgyűlés. Nem csekély érdeklődéssé! folyt le a pénteki közgyü és. A vonzerőt láthatólag a tárgysorozat 8-ik pontja a helypéDzszedési jog bérbeadása tárgyában hozott vármegyei megsemmisítő határozat gyakorolta, amely a képviselőket legjobban sértette. Node ne vágjunk elébe a dolognak. Amire о yan régen váriunk a békés meg alakulásra, végre megtörtént. A békés munka ideje bekövetkezett, igyekezeit is kiki lehetőleg kihasználni azt a 3 órai időt a mennyit a kilencz pontból álló tárgysorozat letárgyalá \ч magának^lőirányzott.Meí t hát a déli barangszó rendszerint, ebédre hivő szózat, amelynek elhangzása után nem oly szívesen foglalkozunk közügyekkel. A közgyűlés első tárgya a 43 képviselő megválasztásáról szólló jelentés, és ennek folytán a képviselőtestület megalakítása volt ami vita nélkül folyt le, természetes lévén hogy a központi választmány mu't heti csütörtöki határozata melye! lapunk múlt heti szombati számában is közölíünk, figyelembe vétetett a megalakulásnál. A képviselő tetethet inegala- kulinak nyi vánittatott. A népszámlálásra vonatkozó eiő eijesztégnél Dr. Babó Mihály előadó lehetőleg részesen igyekezett megismertetni a törvény szándékát felvilágosítási; ad arról, hogy az elrendelt népszámlálás nem adóztatási szempontból történik, kéri a képviselő testületet együtesen és egyenként, hasson oda, hogy a népszámláló biztosok nehéz munkáján könnyittessék, feladatuk teljesítésében, azokat támogassák. Elterjeszti, hogy a mostani népszámlálás szélesebb alapra fektettetvén az eddigieknél, előreláthatólag mintegy 1700 forintjába fog kerülni a városnak ha az előirányzott 10 nap alatt befejezést nyer is. Vári Szabó István polgármester felvilágosítást ad a számláló biztosok és felügyelők napidijairól, Ezen napidijak mértékét múlt számunkban közöltük. Csakhogy eme napidijak a kiadásoknak csak egy részét fogják képezni mely kiadásokhoz különösen fuvardíjak járulnak. A költségeket pontosan meghatározni most még nem lehet. Egyébiránt a költségekről annak idején részletes jelentés megy a közgyűlés elé. 1901 évi virilisek névjegyzékének előterjesz lése tölti be a 3 ik pontot. A népszám ará nyában 86 a legtöbb adófizetők száma, kik közül néhányan a képviselő testületnek már hivataluknál fogva tagjai ezen 86 tag több adcfize'ő azokból fog kikerülni, akik egyébként nem hivatalbeli, képviselők, a névjegyzék megállapittatott és a szokáshoz képe3t kinyo- matik és közszemlére is tétetik, hogy a törvény értelmében a reklámidő megtehető legyen. Rovás János számvevő ügyét előadó Dr Babó Mihály főjegyző részletesen ismertetvén, a határozat az lette, hogy lielyettesités utján töltessék be a helye. Nem kevés jóakarattal találkozott Kovács János ügye. E kérdés természetesen, nem olyan kérdés mely fölött határozni ez alkalommal szükség lett volna, de a kérdés töltővé séböl a fö'szóllalók nyilatkozataiból, és a közhangulatból Ítélve Kovács Jánosról, mint aki alig lenne pótolható, — a legközelebbi tisz’újítások, alkalmával gondoskodva lesz. Vas Vincze Írnok lemondását a közgyűlés tudomásul vette. A kijelölő bizottság megválasztása kérdésé nél Szűcs József és Dr. Babo Mihály főjegyző között keletkezett vita abban a kérdésben, bogy eme bizottsági tagok most avagy az illető ’iszíujitó közgyűlésen választandók. Szűcs József felhozta az esetet, hogy 1897 ben a kijelölő bizottságot a régi közgyűlés választotta, az illető tisztviselőre nézve a választást pedig az időközben ujonan alakult közgyűlés gya korolfa, ami törvény sértő volt, és ami most is bekövetkezhet akkor, ha a még ki sem tűzött tisztujitás alkalmára most választatik a kijelölő bizottság, mert a képviselőtestület tagjai között változás állhat be, elhalálozás
