Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-06-11 / 24. szám
Junius 1 1. KUN-HALAS. 1899. A peronospora elleni védekezés. A peronospora 1890-ben mutatkozott először Erdélyben, de csak 1891-iki óriási pusztítása után vált általánosan ismeretessé és a szőlőgazdának rómjévé. Azóta évről-évre megújuló csapást képez szőlőinkben, évről-évre meg kell újítani ellene a harczot is, hogy termésünket megmenthessük a pusztulástól. Nálunk a betegség julius-augusztusban szokott legjobban elterjedve lenni és ilyenkor lehet azt legkönnyebben felismerni. Ezen időtájban különösen, de már előbb május júniusban is kötelessége a gazdának szőlőjét átvizsgálni ; nem mu'.atkozik-e rajta peronospora? Ilyen vizsgálódás alkalmával különösen az alsó leveleket nézzük, nem betegek-e ? A beteg levélnek felső lapján száradásnak indult különböző barnás vagy vöröses foltokat látunk, különösen a levélnek peremén és a vastagabb levélbordák mentén. De nem elég a levélnek csak felső lapját nézni, hanem meg kell fordítani, az alján azután legtöbbnyire megfogjuk találni a betegségnek biztos jelét, azt a fehér penészforma bevonatot, mely úgy látszik, mintha a levél alsó lapja egyes foltokon finom porczukorral volna behintve. Ezek a fehér penészforma foltok a levél alján biztos jelei a peronospora betegségnek, mert semmiféle más betegségnél nem mutatkoznak. A barnás vagy vöröses foltok a levélnek felső lapján mindig nagyobb és nagyobbak lesznek, később a foltok helyén a levélnek alsó lapja is száradni kezd, a fehér penész lehull róla és azontúl már csak a folt szélén lesz látható mig végre az egész levél elszáradva lehull. Nem kell azt gondolni, hogy a betegség csak akkor kezdődik, mikor felül a barna, alul pedig a fekete foltok láthatók lesznek. A betegséget kezdetben nem lehet felismerni, mert a levélnek belsejében garázdálkodik és csak akkor vesszük észre, mikor már a levélen keresztülette magát. Az első napokban tehát nem veszünk észre semmit a levélen, később felső lapján halványsárga foltokat látunk, még később a foltok barnás vagy vöröses színűek lesznek és száradni kezdenek, ugyanakkor a levélnek alsó lapján megjelennek a fehér penészes foltok. A levelek mindig és legbiztossabban megmutatják van-e peronospora? de azért nem kell azt hinni, kogy a betegség csakis a leveleket támadja meg. A peronospora a szőlőnek minden zöld részét pusztítja, a fiatal hajtásokat, kacsokat, virágot, fürtöt, bogyókat csak úgy megtámadja, mint a levelet. Ezeken a részeken a betegség ólómszürke foltok alakjában mutatkozik. e foltok később megbámulnák, helyükön elhal a hajtásnak kérge a bogyók pedig száradni, hullani, vagy rothadni kezdenek. A fehér penész azonban ezeken a részeken csak ritkán látható. Az eddigiek után bárki könnyen felismerheti a peronosporát és lehetetlen azt valamely más betegséggel összetéveszteni. Ma sem mulasztom el ez alkalmat, hogy az olvasó figyelmét fölhívjam egy — mondhatnám — ártatlan betegségre. Ez a szőlőnek „szöszbetegsóge“, melyet a levélnek alsó lapján élő parányi állatkák okoznak. Ezen állatkák fehér szöszös csoportokat képeznek szerteszét a levél alján, annak felső lapján pedig ezeken a helyeken kidudorodik s e kidudorodások itt-ott meg is bámulnák. Ezekről könnyen felismerhetjük e bajt, mert a peronosporás levél ilyen hólyagforma kidudoro- dásokat soha sem mutat. Millardet nevű franczia tudós jött rá, hogy a kékköves viz a peronospora csiráknak igen nagy mérge és ezen felfedezésével hatalmas eszközt adott kezünkbe, melylyel képesek vagyunk ezen betegség ellen sikeresen megvédeni szőlőinket. Millardet azt tapasztalta, hogy a peronospora csirákat még olyan viz is elpusztítja, melyben ötmilliomodrész kékkő van feloldva. Csakhogy azt is tapasztalta, hogy a tiszta kékkő olyan mérges jószág, mely a leveleket megmarja és igy a szőlőnek ártalmára van, ezenkívül az eső meg hamar lemossa a levelekről. E bajon segítendő, az említett tudós égetett meszet adott a kókköves vízhez és ezt fecskendezte a szőlőnek lombjára. A viz hamarosan elpárolgott, a meszes kékkő pedig rászárad a levelekre, a nélkül, hogy azokat megtámadta, vagy azokról egykönnyen lemosható lett volna. Ha a szél ilyen kékköves levélre egy gomba- csirát hoz, az addig indulhat csírázásnak, növekedésnek, mig nedvességhez nem jut, de ha viz van a levélen, abban egy-egy szemernyi kékkő is fölolvad és ez a parányi mennyiség is elég arra hogy a csirát elpusztítsa. A vízből, kékkőből és mészből álló keveréket elnevezték bordói lének. Bordeaux francziaországi várostól, a hol először kipróbálták. A bordói lének készítése következőképpen történik : Tavaszszal az első permetezéshez 100 1. vízben 1 kg. kékkövet és 1 kg. meszet olvasztunk föl, ezt nevezzük egy perczentes bordói lének. A nyári permetezéseknél 100 1. vízre 2 kg. kékkövet és 2 kg. meszet veszünk és ezt 2 perczentes bordói lének mondják. Ha pl. az első permetezéshez ‘/s hold szőlőre 150 1. perczentes bordói lét akarunk készíteni, fél fenekű petróleumos hordóba vagy valamely kádba kimerünk 150 1. vizet, azután lemérünk 1 */2 kilogramm kékkövet és ugyanennyi meszet. Az égetett meszet valamely kisebb faedénybe tesz- szitk és a kimert 150 liter vízből annyit öntünk hozzá, hogy egészen fölhiguljon, aztán állani hagyjuk, mig ki nem hül. A kékkövet ezalatt valamely rossz zsákból készült zacskóba tesszük és egy karóra kötve úgy lógatjuk a hordóba, hogy egészen viz alatt legyen, de ennél mélyebben ne csüngjön alá, különben a kékkő nehezen olvad föl. A zacskót akkor vesszük ki, mikor a kékkő egészen kiolvadt. Ekkorra már a mésztej is kihűl és a kettőt össze lehet keverni. A keveréket jól föl kavarva állani hagyjuk s ha leülepedett, megvizsgálhatjuk, jól van-e készítve? A megülepedett ló tetejéről ugyanis merítünk egy pohárral, ha a pohárnak tartalma tiszta, színtelen, akkor jó a ló, de ha annak kékes színe van, akkor még minden 100 I. vízre V, kg. meszet veszünk, azt kevés tiszta vízben fölolvasztjuk s ha kihűl, a léhez keverjük. A kótper- czentes bordói lét ugyanígy kell készíteni csakhogy 100 1. vízre 2 kg. égetett meszet adunk. Ha égetett mész nem volna kéznél, lehet oltott veremmeszet is használni, ebből azonban 2 és 7a-szer annyit kell adnunk. (Vége köveik.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Apró hirdetés. — Felvilágosítást a kiadóhivatal ad. — Az erdők nyíló vadrózsájának levele van a postán. Hirdetések. Joó Dezső tégla, cserép és cserépkályha-gyára Zentán szállít mindenféle kitűnő minőségű téglát, közönséges és zománczozott színes tető-cserepet. Készít épületekre szobrász-munkákat gipszből, agyagból kiégetve, továbbá kitűnő tűzálló anyagból és jótálással cserépkályhákat mindenféle szinben, nagyságban s a legszebb kivitelben. Megkeresésre készséggel s díjtalanul ad felvilágosítást s küld mintát. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek! 2. Kárpitom bútorok! Hoffman liliály özvegye czég ajánlja saját műhelyében a legkitűnőbb anyagból készült, legjobb kivitelű úgy mint ebédlő, háló, szalon és úri szoba berendezéseket, a legmagasabb körök, valamint a t. polgárvilág számára. Nagy választék, — rendkívüli olcsó ár, költségvetéssel és gazdag mintagyüjteménnyel készségesen szolgál Szabadkán műbutor ipartelep Kossuth-utcza a Nemzeti Szálloda mellett. 4—3. layton & Shuttleworth g, mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest ^esVsz.™1 által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: Locomobil és gőzcséplőgép-készletek 21^aSalÍióz6k,ig’ továbbá járgány-cséplőgépek, lőhere-eséplők, tisztító-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák. „Columbia-Drill“ legjobb sorvetőgépek, szeeskavágók,répavágők kukoricza-morzsolók, darálók, бгШ-malmok, egyetemes aezél-ekék, 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplőgép-gyára. 18—8. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencinél.
