Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-28 / 22. szám
Május 28. KUN-HALAS. 1899. 8. Mikor tör ki és meddig tart a betegség ? A ragályozó anyagnak a testbe jutása után nem tör ki azonnal a betegség, hanem legkorábban öt nap, vagy pedig csak egy-két hót múlva, mert a betegséget előidéző gombák káros hatásukat csak akkor fejtik ki, ha az állat testében elegendő mennyiségre felszaporodtak. A tulfinomitott fajtájú disznóban, úgy a fiatal, fejletlen malaezban, tehát a fogékonyabb állatokban, rövidebb idő alatt kifejlődik a betegség, mint a durvább vagy öregebb disznóban. Az az idő, mely alatt a sertésvészben beteg állat kigyógyul, vagy elpusztul, esetenkint különböző. Egyes esetekben a sertésvósz igen gyorsan folyik le úgy, hogy a sertések már 1—2 nap múlva elhullanak. Sokkal gyakoribbak azok az esetek, midőn körülbelül egy hétre húzódik el a betegség, nem ritkán azonban ennél jóval hosszabb ideig is tart. III. A védekezés módja. Ismerve a betegség természetét, okát, terjedési módját: most már hamarosan tisztában leszünk a védekezés módjával is. Az egészséges disznó megvédése a befer- tőztetéstől, ,a betegség föllépése esetén pedig az elkülönítés és a fertőtlenítés : ez a legbiztosabb módja a sertésvósz elleni védekezésnek, azért mindenkor ezekre az eljárásokra kell a fősulyt fektetni. Ezeken kívül még a védőoltást lehet igénybe venni, mely, ha nem is mindig, de elég gyakran szép eredményre vezet. 9. Hogyan kell az egészséges disznói a sertésvész ellen védeni ? Annál az aranyigazságnál fogva, hogy mindig könnyebb a bajt megelőzni, mint a bajból kikeveredni : a kármentesítésnek legelső föltétele az elővigyázat. Minden sertéstartó gazda saját érdekében jár el, ha nem várja be, amig feje fölött kigyuladt a tető, vagyis amig a nyavalya a faluban föllép, hanem már megelőzőleg, amig disznói egészségesek, óvakodik és minden lehetőt elkövet, hogy disznai befertőzé- sót elhárítsa és a betegséget udvarától távoltartsa. Minthogy pedig bebizonyosodott, hogy a bajt legjobban a kupeczek terjesztik, akik a disznókkal fólországot bekóborolva, községről- közsógre házalnak, ezért a kormány a disznóval való házalást föltétlenül megtiltotta. Ügyeljen tehát arra az elöljáró, hogy akár van baj a szomszédban, akár nincs, a disznókupeczek a faluba ne menjenek, ha pedig észrevenné, hogy a disznóval házalnak, azonnal jelentse föl megbüntetés végett a szolgabiró urnák. • Azonban nemcsak a házalók által lábon hajtott disznótól, hanem a községbe került minden idegen disznótól jó óvakodni, kivált akkor, ha az idegen disznó fertőzött községből szállíttatott át a faluba. Erre már útbaigazítást szolgáltat az érkező disznók marhalevele, melyen rajta áll, hogy „Sertésvószszel fertőzött községből“ való. Az ilyen disznónak a marhalevelét az elöljáró azonnal bevonja és gondoskodik arról, hogy az ilyen disznó a faluba lábon ne hajtassák, hanem kocsin száll ittassók, más disznóktól elkülönítessék és ha a disznó levágásra hozatott a faluba, azonnal levágassák. Ha pedig továbbtartásra hozatott, akkor a községbeli disznóktól elkülönítve, a megérkezés napjától számított harmincz napon át állatorvosi megfigyelés alatt a tulajdonos költségén akkép kell őriztetni, hogy a behozott sertés a falubeli többi disznót be ne fertőzze. A gondoskodás mindig, de különösen akkor van helyén, mikor a betegség a környéken, a szomszéd faluban vagy magában a községben föllépett. Az elöljáróság folytonos figyelemmel kísérje, hogy mennyire van a betegség a falutól és a községet nem fenyegeti-e a baj. A földmi- velési minisztérium hivatalos lapjából, a „Földmivelési Ertesitő“-ből minden héten tudomást szerezhet a betegség állásáról, arról, hogy a vármegye melyik községben lépett már föl a betegség, tehát arról is, ha a nyavalya a községhez közeledik. Nagyon helyesen jár el a biró, ha ilyenkor a lakosokat dobszó mellett a legnagyobb vigyázatra hívja föl és emlókeztetós okából ismételten is kidoboltatja az elővigyázati szabályokat, amelyek következők : ____________________________ Olyankor, mikor a veszedelem közeledik : minden sertéstartó gazda tartsa távol sertéseit más, kivált fertőzött faluból való sertésektől. Olyan embereket, (kondásokat, miskárolókat, kupeczokat) akik faluról-falura más ember disznai körül is járni szoktak, vagy az elesett disznó húsát evő czigányokat ne csak disznaihoz, de még az udvarába se ereszsze be, de viszont ő maga is kerülje a más emberek falkáját. Minden gazda figyeljen arra, hogy az egészséges disznó a legelőre, ugarra vagy tarlóra ne járjon olyan utón, mely utón idegen disznót is hajtottak, mert az idegen disznó azt az utat ganajával és vizeletével befertőztethette. Ha pedig az ilyen utat kikerülni nem lehetne, akkor inkább tartsa disznaját otthon, az udvaron vagy a kertben összetákolt cserény közt. Hirdettesse ki a biró még azt is, hogy mindenki nagy elővigyázattal járjon el uj sertések vételénél. Vásáron ha csak elkerülheti, ne vegyen disznót, hanem csak olyan udvarból, a hol betegség még nincsen. Minthogy pedig idegen helynek vészmen- tessóge felől senki sem lehet biztos : azért az újonnan vett sertéseket ne csapja mindjárt a régiek közé, hanem amennyire helye engedi, legalább három héten át a meglévő sertésektől elkülönítve, megfigyelés, (veszteglós) alatt tartsa és csak akkor bocsássa a régiek közé. ha ezen idő alatt az uj disznók egészségesek maradtak. Doboltassa ki a biró azt is, hogy minden sertéstartó gazda helyesen cselekszik, ha gondot fordít a tisztaságra, az ólat és hidlást folytonosan tisztán tartja, mert amint láttuk : a trágya és piszok nagyon jó melegágya a ragályozó anyagnak. A tiszta almot disznajától senki se sajnálja ; az állatokat mindenki gonddal és szeretettel ápolja, okosan tartsa, dohos, penészes, rodthadteleséggel meg ne rontsa, hanem mindig egészséges takarmány nyal és friss ivóvízzel lássa el, mert már tudjuk, hogy a természetellenesen tartott, csenevész disznó a baj iránt is fogékonyabb. Lehetőleg kerülni kell a közös itatást is. Habár szigorúan tiltva van, mégis megcselekszik, hogy a dögöt beledobják a folyóba, patakba, vagy a tóba és igy fertőzik a vizet. Ha aztán a disznó az ilyen vízből iszik, hamar megkaphatja a bajt. Minthogy pedig a ragályozás után min- gyárt kezdetben még nem látszik a fertőzött sertés betegnek, csak az úgynevezett lappangási idő leteltével vehető rajta észre a betegség, már pedig nagyon fontos, hogy a betegséget mielőbb észrevegyük, mert ha mingyárt a kezdetén tesz- sziik meg a szükséges intézkedéseket, elejét vehetjük a nagyobb bajnak : azért szükséges, hogy a sertések magatartását, viselkedését, különösen oly helyeken, hol a szomszédságban sertésvész pusztít, gazda és pásztor egyaránt állandóan éber figyelemmel kisérje. (Vége követk.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Apró hirdetés. — Felvilágosítást a kiadóhivatal ad. — * Egy jó karban lévő zongora elköltözés miatt, jutányos áron eladó. Bővebbet a ki- adóhivatalban tudhatni meg. Hirdetések. Kar$»itos bútorok! Hoffman Mihály özvegye czég ajánlja saját műhelyében a legkitűnőbb anyagból készült, legjobb kivitelű asztalos és kárpitos Móráit úgy mint ebédlő, háló, szalon és úri szoba berendezéseket, a legmagasabb körök, valamint a t. polgárvilág számára. Nagy választék, — rendkívüli olcsó ár, költségvetéssel és gazdag mintagyüjteménnyel készségesen szolgál Hoffman Illy özvegye Szabadkán műbutor ipartelep Kossuth-utcza a Nemze i Szálloda mellett. 4—1. Locomobil és gőzcsépló'gép-készletek továbbá járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztító-rosták, konkolyozők, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák. 'Ipiayton & Shuttleworth q mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest ^взГszfUt Budapest által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: , Columbia-Drill“ locomobil- és cséplőgép-gyára. legjobb sorvetőgépek, szeeskavágők,répavágők, kukorieza-morzsolék, darálők, őrlő-malmok, egyetemes aezél-ekék, 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb 18-6. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencinél.
