Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-08 / 2. szám
Január 8. К U N - H A L A S. 1890. KÖZGAZDASÁG. A sertéshizlalásról• A sertések kisebb-nagyobb fokra hizlaltat- nak fel, minél fogva vannak: 1- ször. Pecsenyének való hízott sertések. 2- szor. Zsírnak és pecsenyének való (elhízott sertések. 3- szor. Zsírnak való kihizott sertések. A pecsenyének való sertés az, mely, ha leölik, a hús szalonástól együtt megsültén pecsenyének feladható; a pecsenyének való sertés korának különféle foka szerint neveltetik: Pecsenyének való gyenge malacz, — Pecsenyének való süldő, — és Bőrös pecsenyének való disznónak. Malaczpecsenyének alkalmatos a malacz addig, a mig szopik, 14 napos korától 10 hetes koráig; mire hogy különösen alkalmatos legyen, elkerülhetetlenül szükséges, hogy levágása napján is még az anyát szopja, mert azon sajátságos iz, a mi a malaczpecsenye értékét adja, egyedül az anyatejből származik. Pecsenyének való a süldő (igy nevezik országunk különféle vidékein a sertést háromnegyed éves koráig), ha csak annyira van meghízva, hogy a husmennyiség több benne, mint a zsirmennyiség, azaz ha a rajta levő szalonna a hátán másfél hüvelyk; a már kinőtt series is csak addig neveztetik pecsenyének valónak, a meddig a hátán a szalonna 2 hüvelyk vastagságot meg nem halad és a hús súly nagyobb az azt környező zsirsulynál. A zsírnak és pecsenyének való felhizott sertés az, a melyiknek szalonnavastagsága hátán 3 hüvelyk; ha szalonnástól pecsenyenyének megsüttetik, minden mázsa kipörkölt szalonna után 15 font száraz tepertő marad; az ily félkövér sertésnél a zsir és a hasanyag egyenlő súlyú. Kihizott, zsírnak való sertésnek nevezték azt, a melynek husanyaga súlyát a zsirsuly kétszeresen vagy többszörösen felülmúlja: a melynek, ha húsa szalonnástól együtt süttetik ki, mikor a szalonna félig meddig kisült, már a vele levő husrósz száraz töpörtővó alakult, melynél fogva az ily kihizott sertés szalonnástul, húsostul együt pecsenyének nem alkalmatos. A szerint, a mint a gazda pecsenyének való malaczot, vagy pecsenyének való süldőket, vagy zsírnak való kihizott sertéseket akar előállítani, különféle a választási irány. Ha a gazda szopós malaczait mint pecsenyének való állatokat akarja a piaczra állítani, akkor a hasas koczákat már lemalaczozásuk előtt 20 nappal hizlaló eledellel bőven tartsa, és ha már lemalaczoztak, az anyákat tengeridarából készüt moslékkal bőven táplálja, a mennyit elfogyaszthatnak, malaczkákat pedig igen puha, tiszta, bő alomba, meleg akolba helyezze, a ket- reczből ki ne bocsássa, a világosságot tőlük minél inkább elzárja, s igy mint igen hamar nőtt finom pecsenyének való malaczokat, 2—4 hetes korukban eladásra bocsáthatja. A hízónak való sertéseknél megkiván- nandó kellékek: Először, hogy ki legyenek heréivé, ugyanis kanok heréiktől, a koczák petefészkeiktől meg legyenek fosztva. Másodszor, hogy a hizlalandó koczák hasasok ne legyenek; melyekre nézve legczélszerübb, ha különösen a koczákat a hizlaló maga szemei előtt miskárol- tatja ki, vagy pedig ha állítólagos heréit koczákat vásárol, a megtörtént kimiskárolásról az eladó tulajdonostól Írásbeli felelősséget követel. A hizlalásra vásárlandó sertéseknél megkívánandó, hogy hizékony fajból valók legyenek, mire nézve a hizlaló az elismert hizékony fajok árát inkább többel fizesse, mint az ismeretien vagy közönséges hizékony fajokét, de mindenesetre minden egyes darabon a következőket vegye figyelembe. Azon sertésből válik jó hizó, a melyik, ha jóllakik, elhever; ha idegen helyre, például vásárra hajtatik, ha éhes is, meghúzódva fekszik és a körülte történtekre mitsem figyel. Ha fekvéséből felköltetik, mielőtt tovább menne, először nyújtózkodik, hátát behorpasztja; ha hasa lecsüngő, kereszttája elegengő széles, szőre nem durva szálkás, hanem puha és göndör; továbbá a lecsüngő nagy fülek is a hízásra ajánló jelek; de legyen a fül bármily alakú, csak a sertés köny- nyen és gyorsan mozgatni ne tudja, már jó hízásnak a jele; de az olyan sertés, a melyik farkát gyorsan és folytonosan mozgatja, mintha a legyet hajtaná és fülét gyorsan hegyezi, minden kis hang felé odairányozza, egy se hízónak való. Hogy a hizlalásra alkalmazandó sertésnek szőre színe s nagysága milyen legyen, nem határoz, de a szemek bágyadt járása szintén a hizó- konyság jele. (Folyt, követk.)Kiadóhivatali üzenetek. — Kovács L. Budapest. Nagyságodnak a folyó egész évre szoló előfizetését köszönettel vettük. Fentartjuk azonban a jogot, hogy a lapot előbb is beszüntethessük, a mely esetben a fölös előfizetés vissza téríttetik. Mindenesetre elismeréssel adózunk Nagyságodnak, azért, hogy lapunk fenállása óta mindig első volt a támogatásban. Üdv. • — Юг. W. I. Budapest. Önnek is a fenti üzenet! Üdv.! — B. D. Enying. A félévi előfizetési diját a múlt óv utolsó negyedére és a folyó negyedre könyveltük el. Köszönet. — Olvasó-Kör Pest-Vadkert. A 2 írthoz kérünk még 50 krt, igy aztán az előfizetés félévre kiegyenlítve lesz. A január elsei számot pótlólag küldjük, az előfizetési ár a lap fején olvasható. B. u. é. k. — Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy hátralékos elfizetési dijaikat szíveskedjenek beküldeni !! — Sch. F. Zenta. A most küldött 1 frt 25 krt a múlt óv utolsó negyedére számoltuk el. Dr. Hermán Eerene, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Hirdetmény. Folyó hó g-én, hétfőn délelőtt g órakor a városházánál 1 drb 7 éves, sárga szőrű, bélyegtelen, jegyeden, gazdátlan paripa ló nyilvános árverésen el fog adatni. Halas, 1899. január hó 7-én. Rendőr-kapitány. A Casinói „Dominó-estély“-re a rendezőség által megállapított színű Dominók Schwarcx Adolf divatáru üzletében rendelhetők meg. 2-1, 3602—1898. sz. Hirdetmény. Harka pusztára nézve az 1892. évi XXIX. t.-cz. értelmében a tényleges birtokosok tulajdonjogainak a. telekjegyzőkőny vekbe való bejegyzése és a tjkvi bejegyzések helyesbítési eljárása befejeztetvén az azzal a felszólítással tétetik közzé: 1) hogy mindazok kik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 15. és 17. §§-ai alapján ide értve Halas, 1899. Nyomatott Präger Fereneznél. a szakaszoknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban és az 1891. XVI. t.-cz. t.-cz. 15. §-a a) pontjában foglalt kiegészítését is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések vagy az 1886. évi XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési keresetűket hat hónap alatt azaz 1899. évi julius hó 15-ik napjáig bezárólag az időközben illetékessé vált kis-körösi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen, meg nem hosszabbítható záros határ idő eltelte után indított törlési kereset, annak a 3-ik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett hátrányára nem szolgálhat. 2) hogy mindazok, a kik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 16. és 18. §§-ainak eseteiben ide értve az utóbbi §-nak az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1899. évi julius hó 15-ik napjáig a kis-kőrösi kir. járásbíróság mint tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellent mondásuk többi ellentmondóink többé figyelembe vétetni nem fog. 3) hogy mindazok, kik az 1. és 2. pontban körül irt eseteken kívül az eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ide értve azokat is, a kik a tulajdonjogarányának az 1889. XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket akis-körösi kir. jbiróság mint tkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1899. évi julius hó 15-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbitható záros határidő elmúlta után az.említett bejegyzéseket csak a törvény rendes utján és csak az időközbeni nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a a kik a kiküldöttnek eredeti okiratot adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatot is csatoltak vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetiket a kis-kőrösi kir. járásbíróság mint tkvi hatóságtól átvehetik. Kelt Halason. 1898. évi deczember hó 31. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. 3—1. Patay kir. aljbiró. Alulírott bátorkodom a n. é. közönségnek booses tudomására juttatni, hogy В u d a p e s t r ő 1 ideérkezve, a helybeli városi nagyszállodában a 2-ik számú szobában működésemet megkezdettem. Fogakat és tarokat aranynyal, platinával, vulkánit- tal és celluloiddal boritva minden fájdalom nélkül, a legrövidebb idő alatt és a legújabb találmány szerint helyezek el. Áraim mérsékeltek, kitűnő tisztelettel Dentiszte D. Koczován T.- 2 — 2. fogspeczialista.
