Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-19 / 12. szám
Márczius 19. KUN-HALAS. 1899. KO ZG A Z 1) A S Á Gr. Ingatlan forgalom — 1899. márczius 1—15-ig. — Varga Gyula jakab-szállási lakos eladta nővérének Varga Máriának 2000 írtért a majsai kőkuti tanyás birtokát és az uj osztáj földjét. — Fölíöldi Sándor eladta a haleszi szőlőjét Péter Szabó Ádám és neje majsai lakosoknak 50 írtért. —=Kertész Pál eladta a majsai ágasegyházi tanya birtok illetőségét Kertész Farkas Lázárnak 100 írtért. —- Eékasi Ferdinánd és testvérei eladták a majsai haleszi szőlőjüket Schwarcz Józsefnek 50 írt vételárban. - Magyar Antal és Rozália eladták a majsai iparhegyi szőlőjüket Külőp Jánosnak 50 írt vételárban. — Fehér Mária és társai eladták az öreghegyi szőlőjüket Harkai István eddigi társuknak 60 írtért. — özv. Kuklis Jánosné Csontos Süli Mária eladta eladta a majsai erdőhegyi szőlőjét Kakas D. István és neje Garass Máriának 195 írtért. Juhász Dora János ajándékba adta a majsai lakházát Juhász Dora Juliánná leányának. — Perneki Fiilöp és neje Bodor Borbála majsai lakosok eladták Tóth Miklós neje Nagy Rozáliának az ágasegyházi földjüket 950 írt vételárban. — Csáki Sándor és neje mejsai lakosok eladták Molnár József neje Gyoni Piroska és társainak a majsai házukat 200 írt vételárban. — Id. Kuti Szabó Imre és Vörös István eladták a Il ik tizedbeli lakházukat Csikós Mihály és neje Juhász Máriának 470 írt vételárban. — Szász Károly reform, püspök és neje Bibó Anthónia eladták halasi házaikat és vadasukat Bibó Dénes és neje Péter Zsófiának 5000 frt vételárért. — Tóth János és neje Juhász Dora Mária eladták Dinnyés Imre és neje Bognár Mária majsai lakosoknak egy lakház és beltelek 9(1S rész illetőségüket 200 frt vételárban. — Záboji Gusztávné Kuszka Juliánná kis-korösi kántor rs neje eladta az I. tizedbeli lakházát Murgács János szabó iparos és nejének 500 frt vételárban. — Ifj. Német Albers Sándor eladta a IV-ik tizedbeli lakházát Pollák Abrahányné Beck Róza halasi lakosnak 1400 frt vételárban. — Fazekas Jó- zsefné Lévai Helvia eladta 940 Q öl fekete földjét Könves Ferencz és neje szül. Mátics Katalinnak 820 frt vételárban. — Albert M. Imre eladtn a füzesi birtokilletőségét Ozimer József és neje Gyenizse Erzsébetnek 700 frt vételárban. — Tegzes Antal és társai eladták az I-ső tizedbeli beltlkes házukat ifj. Tegzes Lász- lóné Német Ilonának 240 frt vételárban. Monda Lajos és neje Beregzi Mária megvették Sütő Sándor felső-szállási tanyás birtokát 6720 frt vételárban. — Kuklis Domokos majsai lakos eladta a marisi földilletmányét Halaesi Károly- nak 600 írtért. Csonka B. Pál gőbölyjárási gujás eladta lakház és nádas illetőségét Feró D. Imrének 150 vételárban. — Buvári Ferencz és neje eladták 6 kapás szőlőjüket Rutka István és neje Dudás Máriának 200 frt vételárban. — Szalai József és neje Némedi Sz. Mária megvették Bikádi Ida Berki Istvánná 8 kapás szőlőjét 850 írtért. — Sipos Sz. Sándor megvette Rádóczi Alajos majsai ágasegyházi tanyaföldjéc 1600 írért, -— Kuklis János és neje megvették Süli Csontos Vincze majsai lakházát 118 frt vételárban. — Pásztor Cserebu József és neje szül. Ale Erzsébet megvették Nyerges Pál maj- jsai haleszi szőlőjét 300 írtért. — Tóth József és neje szül. Répa Mária megvették Kuklis Antal és'neje majsaL lakosok haleszi szőlőjét 100 fvtért. — Barcsik Etel megvette özv. Szarka Kovács Antalné majsai házát 500 írtért. — Molnár Gáspár és neje szül. Bencsik Victoria megvették Horváth Katalin majsai erdőhegyi szőlőjét 80 írtért. — Garass József megvette Fehér Juiiánna majsai beltel kés házát 300 frt vételárban. —• Horpáczi Márton és neje szül. Hornyák Mária megvették Rádóczi Borbála majsai beltelkes házát 690 írtért. — ifj. Borbás István és neje Nagy Juliánná megvették Nagy Ozirok Béni 3 hold 304 □ öl füzesi szántóját 1010 írtért. — Vékei István és neje megvették Paprika Imre és neje szőlőjét és házát 790 írtért. Magyar királyi gyapjuminősitő intézet. (Budapest, Klotild-utcza 20.) Egy nj intézmény, melynek horderejét ma még kevesen méltatják, melyhez hasonló teljes berendezés Európa egyik államában sincs még, melyet eleinte bizonyára csak legintelligensebb gazdáink fognak igénybe venni s mely mégis előbb-utóbb legmegbízhatóbb támogatója lesz juhtartó gazdáinknak s legszolidabb bázisa gyapjukereskedelmünknek. Mezőgazdaságunk sok megpróbáltatása kihatott juhtenyésztésünkre is. Juhkivitelünk megszűnt, a husjuhfajták keresztezésével elkevertük gyapjúnkat, s mikor a gyapjú ára is leszólt; -a szó szoros értelmében megutáltuk a juhtenyésztést. Hála Istennek ezen a nagy betegségen is átestünk s kezdünk felocsúdni. A gyapjuárak emelkednek s mi tűrés-tagadás, kezdjük belátni, hogy a juhtenyésztés és juhtartás számtalan gazdaságban nagyon is helyén való s határozottan jövedelmező, sőt sok esetben egyedül jövedelmező állattenyésztési ág. Az iirühus ugyan még most sem lesz nagy mérvben fogyasztva, azonban gyapjúnk iránt mégis kezd a külföld is érdeklődni. S hogy ez igazán érdeklődik, azt kizárólag földmivelési kormányunk előrelátásának kell tulajdonítani, melynek intéző egyénei már évek óta látják és tudjuk, hogy mik gyapjukereskedelmiink akadályai, s kik évek óta fáradoznak azon, hogy ezen akadályokat elhárítsák. S mik voltak gyapjukereskedelmünknek legfőbb akadályai? E kérdésre két pontban foglalhatjuk össze a választ: 1. egyrészt hazai gyapjukereskedelmiink egyoldalú, ferde fejlődése és 2. gyapjunk egyenetlen minősége és szégyenletes hanyag kezelése. Kereskedelmünk nehány nagy czóg kezében .volt, kik jó előre ellátták a gazdát előleggel s kik aztán kényük kedvük szerint szabták meg a gyapjú árát. De különben is nagy árkülömbö- zetre kellett dolgozniok, miután ők viselték azt a koczkázatot, melylyel az évente majd minden gazdaságban máskép mosott gyapjú összevásárlása járt. A hanyag kezelés s az egyenetlen minőség pedig éppen elegendő volt arra, hogy a nagy külföldi gyárak még bizalmatlanabból vegyék a magyar árut s még lejebb szorítsák az árakat. Ily viszonyok közöt lett kísérlet téve hazánkban először is a gyapjumosó gyávákkal. Ki kell mosni tisztára a gyapjút, had lássa az a külföldi, hogy tiszta bort öntünk elibe — ez volt a jelszó. Gazdáink azonban nem barátkoztak meg teljesen e megoldással és midőn rájöttek néhány próba után, hogy felküldött zsíros gyapjúkból mosás után csak negyedrész súly maradt meg: készek voltak inkább a mosógyárak megbízhatóságában kétkedni, mintsem hogy gyapjujok e ledegradálásába bele tudtak volna törődni. Nemsokára azután földmivelési kormányunk ráadta magát a gyapjuárverósek támogatására. Hogy e tekintetben is mily nehezen ka- paozitálható a gazdaközönség, azt csak azok tudják igazán, kik közvetlen közelről figyelhetik meg az aukcziók kérdését. De hát kitartással mégis sikert lehet érni s ma már gyapjuárve- réseinkkel mindinkább megbarátkoznak gazdáink. A legnagyobb akadájon is segítve van, vagy legalább is segítve lesz. Nevezetesen az árverési intézmónynyel kapcsolatosan tetemes pénzelőleghez is juthatnak a gazdák. Volt azonban az árveréseknek egy másik igen szomorú oldala, mely évtizedek óta állandó uzsorása a magyar juhtenyésztőnek: a külföldi vevők bizalmatlansága. S a ki nem bizik a portékában, az nem fizet érte sokat. A külföldi gyárosok azt tartják gyapjúnkról, hogy hanyagul kezelt, tele van szeméttel, tulzsiros s igy igen kevés tiszta gyapjút szolgáltat. Szóval a mint a magyar kereskedő szokta mondani, értékén jóval alul becsülték gyapjúnkat. Ilyenek , voltak és részbe ma is ilyenek viszonyaink. Erezte ezt jól a gazdaközönség s ép ezért elkeseredve tért haza sokszor az árverésekről(Folyt, bövetk.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1899 Nyomatott Práger Ferencznél Hirdetések. Ruha raktár. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy szabó üzletemben fiú és gyermek ruhákból kész ruha raktárt rendeztem be. Raktáron tartok legdivatosabb és legfinomabb hazai, angol, franczia és morva szöveteket, főtörekvésem ezután is oda fog irányulni, hogy b. rendelésének Ízléses és szolid kivitelével a főváros első rangú czégóvel is versenyezhessek. Kész gyermek ruhák minőségileg is a legnagyobb választékban és a legjutányosabb árak mellett kaphatók. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri kiváló tisztelettel Hajnal József 3—2. férfi szabó. 3322/1899. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Márk Imre végrehajtatónak Márk Márton végrehajtást szenvedő elleni 28 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék (halasi kir. járásbíróság) területén levő Halas város területén fekvő, a halasi 6984 számú telekjegyzőkönyvben A -|- 1002. hrsz. alatt foglalt ház és belsőségből Márk Mártont megillető fél részre az árverést 1012. írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1899. évi április hó 27-ik napján d. e. 9 órakor Halason a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási, áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át vagyis 101 forint 12 krajczárt készpénzben vagy az 1881. EX. t.-czikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt kiszolgátatni. Halason, 1898. évi deczember 2-án. A halasi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Zilah kir. járásbiró. 1899. El. 50. f Arlejtési hirdetmény. A halasi kir. járásbiróság hivatalos helyiségei és fogház fűtéséhez az 1900. évre szükséges 45 5 m3 keményfa, 2 m3 puhafii és 40 mm. pirszén beszerzése végett az árlejtés megtartására határnapul 1899. évi márczius hó 27-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. járáshirósághOZ kitüzetik, melyre vállalkozók meghivatnak. Az árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt a kir járásbíróságnál tekinthetők meg. Kelt Halason, 1899. évi február hó 27-ik napján. Dr. Zilah 3 — 3. kir. járásbiró.
