Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-29 / 5. szám
III. évfolyam. %> 5. szám. Kun-Halas, 1899. Január 29. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eő-uteza 1254. Megjelen minden vasárnap. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 írt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 írt 25 kr. Nyilttér: 8 hasábos petit sor 10 kr A közgyűlésről. Csütörtökön — e hó 26-án — a képviselő-testület gyűlést tartott, melyen városunk legfontosabb érdekeit igen közelről érintő tárgyak intézteitek el. A tárgysorozat 1. és 2. pontja volt a központi választmány tagjainak megválasztása. Tudvalevő dolog, hogy a belügyminisztérium a korábbi választást megsemmisítette azon okból, mert a többséget nyert régi tagokra a szavazás, csak „maradjanak a régiek“ felírással s nem névszerinti szavazással történt. A szavazó képviselők nagy száma bizonyította az élénk érdeklődést ezen fontos testület alakítása iránt, mely hivatva van az országgyűlési képviselő választási ügyek vezetésére. Tűlnagy többséggel a függetlenségi párt által jelölt tagok választattak meg és pedig ugyanazok, kik a megsemmisített választás folytán is tagjai lettek volna a központi választmánynak s kik a múltban is viselték e tisztet. A tárgysorozat 3. pontja volt az adóügyi tanácsnoki állás tárgyában kelt alispáni végzés folytán teendő intézkedés. A közgyűlés ugyanis, tekintettel a városi adóügyi hivatalnál, részint a helyes szervezet hiánya, részint a személyzet elégtelensége miatt uralkodó már-már tűr- hetlen állapotokra, melyek administra- tiónk jó hírnevét is veszélyeztetik, elvben adóügyi tanácsnoki állás szervezését határozta el. Az adóügyi tanácsnok lett volna az adóügyek vezetője s miután a tanácsnoki állás elnyerése, jogi, illetve jegyzői képesítéshez] köttetett, ezen tanácsnok lett volna a város polgármester helyettese is. A képviselő-testületnek ezen határozata, a törvény értelmében, a felettes megyei hatósághoz felterjesztetvén, onnan azon leirattal küldetett vissza, hogy miután az új adóügyi tanácsnok körvonalzott jogköre, az eddigi szabályrendeletben egyes tisztviselők részére megállapított jogkört is érinti, a városi képviselő-testület a szabályrendelet megfelelő módosításáról gondoskodjék. A képviselő-testület erre a dolog könnyebb végét fogta meg s kimondta, hogy nem tölti be az állást s nem módosítja a szabályrendeletet, hanem az eddigi adójegyzői állást tartja fenn. Ebben a határozatban meglehetős nagy következetlenségét látjuk a képviselő-testületnek önmaga iránt. Mert vagy valódi szükség van arra, hogy az adóügy kezelése az eddigi mód helyett, uj alapon szerveztessék s akkor érthetlen a régi szervezés fentartása s az előzőleg hangoztatott nagy fokú szervezési hibáknak tovább fűzése, vagy egyáltalában csak képzelt szükség volt ez s akkor semmi észszerű alapja nem volt a korábbi határozatnak. A mint mi az ügy állásába beavatva vagyunk, ügy tudjuk, hogy adó ügyünk kezelésének gyökeres megváltoztatására feltétlen szükség van. Köztudomású dolog, hogy városunk közigazgatása menetében a legtöbb és legsúlyosabb panasz éppen az adó ügy körében merül fel. Mi a hibát nem az adóügynél alkalmazott személyekben keressük, még annak daczára sem, hogy kettő ellen ezidőszerint fegyelmi eljárás van folyamatban, mert belátjuk hogy az eddigi szervezet mellett az adóügy terén folyton, évről-évre emelтот es тшшт beim \A „КЖ-HALAS“ TÁRCZÁJA. Kiskunsági róna. * S — Irta: Mosgay Gyula. — Kiskunsági rónán, Valami kis tanyán — Nem ottan ringatá Bölcsőmet jó anyám. Szebb a mi vidékünk: Hegye, síkja, halma, Erdeje, folyója — S ón téged siratlak, Örökké siratlak: Kiskunsági róna! Zizegő nádasod Csendes muzsikája — Én Istenem! hányszor Gondolok reája. Oh, mikor a gólya Kelepeit a tornyon, Daru szállt felettem . . . Ködbe vész a múltnak Sok édes emléke — Ezt soh’ se felejtem. ... De talán a szivem Feledni is tudna, Csak az a barna lány Eszembe ne jutna 1 Mikor eszembe jut, Hej, hogyne zokognék, Könnyem hogyne folyna: Te adtál ő neki Cendes síri ágyat Kiskunsági róna! Az anya befolyása. 1. Napoleon egykor azt monda a saint- germaini leány-növelde igazgatónőjének: — A régi nevelési rendszer mit se ér — fiatal leányainkat nem jól nevelik. Hol itt a hiba? — Hiányzanak az anyák, felelte az igazgatónő. — Helyesen, viszonzá a császár, — ez egyetlen szóban rejlik a világ nevelésének rendszere, képezzen nekünk anyákat, kik gyermekeiket nevelni képesek. A nagy császár eme szavai tagadhatatlanul bizonyítják, hegy a nőnek nagy és fontos befolyása van az emberi nem fejlesztésére és ha az anyák helyesen fogják föl feladatukat, akkor a nópnevelés tökéletes lesz. Ha visszatekintünk az ó korra, azt veszszük észre, hogy az anyák befolyása a régi görögöknél nem érvényesült annyira, mert náluk a nők alárendelt állást foglaltak el; az anya csakis akkor lelkesíti fiát, midőn harczba vonult. A paizs- zsal vagy a paizson mondja a spártai nő a távozónak. A rómaiaknál a nők. nagyobb tiszteletnek örvendtek s társadalomban ; ők vették át gyermekeik nevelését; a leányokét teljesen, a fiukét az első években. E szerint befolyásuk lényegesebb volt. Mindenekelőtt Kornélia, a Grachusok nemes anyja magaslik ki, ki, midőn ékszereit kérdezték, anyai büszkeséggel mutatott két fiára. Veturia érvényesíti befolyását fián, mert a haza- szeretet elnémítja anyai szivét. Koriolán megkíméli a várost. Az áldozat teljes tudatában, melyet csakis az anyának hozott, igy szól utána : Rómát megmentetted, anyám, de fiad elveszett! De a mily jótóknny az anya befolyása, ha fölfogta helyzetét, épp oly romboló az ellenkező esetben. Ott van Byron! Vájjon embergyülölete, az önmagávali meghasonlás, nem az igaztalan, heves, szeretet nélküli bánásmódban rejlett-e, melylyel édes anyja iránta viseltetett ki sántasága miatt gúnyolta gyermekét? Azonban bármily szellemdus legyen is az anya, gyermeke dicskoronájának viszfónye nem mindegyikét övezi körül. A lángelme születik, de az anya szelleme mellett gyorsabban és künyebben fejlődik. De hisz az anyai szív boldogságát nem a becsvágy kielégítése képezi. Mindenki tudja, hogy a gyermek fejlődésére, jellemének képzésére mily döntő befolyást képeznek az első évek. Ilyenkor az anya befolyása legnagyobb és azt minden áron érvényesítenie kell. Az anyának mindenekelőtt ismernie kell gyermekeit, azaz meg kell külömböztetni tudnia egyéniségüket, előmozdítania tehetségüket, elnyomnia rósz hajlamukat, hogy ily módon képezve, segíthessen. Nem szabad magát annyira elragadtatni, hogy haragjában igaztalan vagy zsarnok legyen irántuk. Igaz, hogy a gyermek hamar feledi a sértést, de a bizalmatlanság lehe könnyen visszamarad és az anya csakis akkor fogrja gyakorolni a legnagyobb befolyást, ha gyermékének fiatal lelkében föltótien bizalmat bir támasztani. A nevelés föladata múlhatatlanul áldozatokat kíván a nevelőtől: gyermekei jelenlétében mindig uralkodjék magán, mert ha azok
