Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-07-23 / 30. szám
Ill évfolyam. KiiD-Halas, 1899. július 23. 30. szám. Előfizetési ár: Egész évre ... 5 frt — kr. Fél évre ...........2 „ 50 „ Negyedévre... 1 „25 „ Egyes szám ára 10 li Megjelen minden vasárnap Közgazdasági és társadalmi hetilap. i Hirdetések dija: 3 hasábos petitsor előfizetőknek 3 kr., nem előfizetőknek 5 kr. Nyilttér : három hasábos petitsor 10 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utcza 1254. A középduna áthidalása. Bács-Bodrogh, Tolna, Baranya és Somogy vármegyék és Pest megye déli részének évtizedek óta vajúdó reménye és főleg a philloxera pusztította Dunántúli vidék jövő fellendülésének utolsó védbástyája, a baja-báttaszéki vasúti áthidalás a kereskedelmi miniszter minapi döntése folytán valahára kedvező fordulatot vett. Nincs talán Magyarországon közforgalmi intézmény, melynek alkotása elé oly szívós akadályok gördültek volna, mint ezen vasúti Összeköttetés létrehozása elé. Hogy messze ne menjünk, a megboldogult Baross aera a forgalom csökkentésétől féltette a fővárost ezen va sutvonal kiépítése által, és tisztán helyi — nem pedig országos — jelentőséget tulajdonítva az áthidalásnak, a kérdést ad acta tette. A Wekerle kormány már valamivel tovább ment. Itt az esztergom-nánai vasúti hid kiépítése volt a „conditionis implendae causa“. Ez is szépen elkészült, kiépült a pesti fővámtéri, és meglesz nemsokára az eskiitéri hid is, Baja-Báttaszék pedig csak várta türelmesen reményének A „KUN HALAS“ TÁRCZAJA megvalósulását újabb kormányoktól. De a Bánffy minisztérium semmivel sem nyújtott több biztosítékot elődeinél. Dániel miniszter, első állásfoglalálásá- nál, az 1896. évi költségvetési vitában egy homályos alternatívát dobott oda : Baja-Báttaszék vagy Grombos-Bogojeva; és végre ,,hadászati szempontból“ a baja-báttaszéki terv elejtésével a gom- bos-bogojevai áthidalást javasolta. Elvi okok harczoltak tehát első sorban ezen sokszor hánytorgatott prob, lema sikeres megoldása ellen t. i. a főváros érdeke, a stratégiai szempontok és hogy az áthidalás tisztán helyi nem pedig országos érdekeket szolgál, A jelen kereskedelmi kormány azonban, szakítva az előítéletekkel, elhatározó lépésre szánta magát. Hegedűs miniszter elhatározta, hogy az áthidalás Baja-Báttaszék között fog létesit- tetni és már a műszaki előmunkálatok megkezdését is elrendelte. A baja-báttaszéki áthidalásnak tehát elvi akadálya többé nincsen, csupán a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok hátráltatják még egy ideig az építési munkálatok megkezdését. Hegedűs miniszter, mint a decentralizátió hive, nem hajolhatott meg tisztán a főváros érdeke előtt. Belátta továbbá azt, hogy stratégiai indokok forgalmi haladásunk eme korszakában nem hátráltatnak fontos közgazdasági intézményeket. Végül az áthidalás locális jellegének, kicsinyes vádja ellen fényes bizonyítékot szolgáltatott az ország minden részéből összesereglett montsrum küldöttség, mely Perczel Miklós nyugalmazott főispán vezetése alatt múlt ősszel a Bánffy kormánytól az áthidalást mint országos érdekből fontosat és szükségeset kérelmezte, sürgette. így tehát a kérdés, a financziális résztől eltekintve, határozott alakot öltött. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet mindenesetre oly hatalmas argumentum mely e’őtt mindenkor meg kell hajolnunk. De tekintve azokra a messzemenő előnyökre, a melyek ezen áthidalást indokolják sőt a halaa-jankovácz- bajai tranzverzális vasút kiépítése esetén szükségessé is teszik, beleértve a báttaszék—dombóvári vasútvonal elsőrendűvé alakítása költségeit, 6 milliót semmi esetre meg nem haladnának, a Találkozás. A „Kun-Halas“ eredeti tárczája. Szerették egymást égőn, forrón, Aztán csalódva váltak el. S találkoztak. A nővel férfi És más nő volt a férfivel. Egymásra nézlek. Mint a villám Czikbázott a két pillantás. A férfi mondá : milyen sápadt.! A nő mondá ; ez hát a más ? Nem volt szemükben szemrehányás, Se gyűlölet, se szerelem. Egy perczig nézték egymást, nézték, Oly eóváran s oly hidegen. Aztán elmentek egymás mellett. Egyik sem nézett vissza se. Szerették egymást és csalódtak . . . Elhangzott dal, igaz mese ! De azon éjjel nem záródtak Álomra a nő szemei. Nem tudta, mért ? л szive úgy fájt És hosszan tolyiak könyei. A féríi tilt uj kedvesénél, Aki csókkal hízelkedett S a fél ti szólt: ó ne csókolj meg, Ne csókolj meg ma eugemet. . . . Két ajk száraz maradt az éjen S egy párna teli meg könyekkel . . . Serették egymást égőn, forrón, Aztán csalódva váltak el. Desideritis. Kon Consummatum. — A fővárosi Nyári Színház kuliszái mögül — M. kisasszony, a Fővárosi Nyári Színház egyik legcsinosabb, iegszemrevalóbb karda- losnője, egy szép napon eltökélte, hogy biz ő férjhez megy. Alert igaz ugyan, hogy a férfiak egytől egyik kiálihatatlanok és nagy dőreség kell ahhoz, hogy valaki egész éle téré lekösse magát egy kiáilhatatian emberhez — de hát végre is mit tehet egy szegény, elhagyatott leány ? . . . Mégis j d esik, ha van valaki, akinek eipanaszolhatjuk ha jainkat s akinek azt kötelessége meghallgatni ; akinek belecsimpaszkodhatunk a karjába, amikor akarunk és végig döczögtink vagy végig tánczolunk vele az élet nehéz utain ; ftkin bátran kiönthetjük szeszélyeinket ég aki köteles megvédeni beimlinket a „legveszélyesebb“ helyzetekben is. Iiyenfeíe gondolatok kergették egymást fejecskéiében, midőu egy bus ária ütötte meg fűiét. Kórista élet Be kutya kenyér, Orditni rongyos Harmincz forintéi'. . . Vájjon ki énekelhet oly szivetrázóan ? A bájos kardalosnő kíváncsian tekint hátra és K. . . kardalost látja maga mellet, aki egy közfaluak támaszkodva, felbámult a szuffi- tákra és ngy dudolgatott. Nem nagyon fiatal, hanem azért szeretetreméltó emberke, aztán nagyon szorgalmas, jámbor férfiú, aki a légynek sem vét soha. Az igazgató ur is nagyon szereti. Szóval К ur szereietremeltosag dolgában első helyen all a kardalosok között. Al. kisasszouyn к villámként járta át az agyát egy gondolat. — Mt lelte önt, kedves barátom ? — Hogy mi lelt ? Nem tetszik látni ? Tele vagyok bubánattal, keserűséggel. Tessék elhinni, kisasszony, hogy disznó unalmas lesz az élei. Nem adok érte egy fityinget sem. M. kisasszony íelsóhajtott.
