Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Aprilis 10. KUN-HLAAS. 1898. — „Ez budapesti szokás.“ Az április 5-ón a vendéglő nagytermében megtartott ujon- czozásra meg kellett jelenni Sch. F. halasi illetőségű, jelenleg bubapesti joghallgatónak is. — Az' ország szemefényéuek meg is méltóztatott jelenni s a helyszinén büszkén szót nézett a többi szegény emberen, kiket a sors arra kárhoztatott, hogy Halason és nem Budapesten lakjanak; úgy gondolkozhatott, mint a régi verbungos huszár, hogy „Ur Isten, mond meg nékem hová lépjek dicsőségemben V! mert én huszár vagyok.“ U. i. Sch. még besorozva sem volt. mégis minden áron be akart menni a tilalom daczára abba a terembe, hol a már bevált katonák várják felesketésüket; azőrtálló rendőrök feltartották a kiadott parancshoz híven, és megmondták neki, hogy ő neki még oda bemenni nem lehet. — A budapesti urnák eszébe jutott, hogy ő valami nagy potentát a halasiak előtt és a rendőröket össze szidta s a legerősebb gyalázó szavakkal illette. Ezek után nyakon csípték a vitéz urat, s egy pár tanút felkérvén, magukkal vitték rögtön a rendőr-kapitány elébe, ki azonnal letárgyalta az ügyet; s mivel a vádlott már egy Ízben becsületsértés miatt lő frt pénzbüntetésre volt ítélve, annálfogva ezúttal — példa-adásnak okáért minden katona-jelölt számára — 30 frt pénz- büntetéssel, esetleg a megfelelő bedutyizással büntette a katona jelöltet. — Ezért el lehetett Halasra jönni vizitatióra. — Népesedési mozgalom az elmúlt hétről. Született: 12. Házasság köttetett: 1. Elhaltak: Osényi Antal 56+ves, tüdővizenyőben, Nagy Kálozi Mária 18 napos, görcsben, Varga halva született, Pankovies halva született, Boldizsár Mihály egy hónapos görcsben. & ' — A dicső székely nép fényes történőnek egyik szomorú emlékét van hivatva megörökíteni az az emlékoszlop, melynek Madó falván leendő felállítása érdekében, országos mozgalom indult meg. Hogy kevésfobé beavetot tak is megtudják, mit lenne hivatva megörökíteni ez az emlék, megmondjuk, hogy 1764. január 7-ikón Bukov Adolf hadi kormányzó, — a székelyek hóhérja, — ki a székelyek leigázására s erőszakos felfegyverzésére, küldetett oda, mert a székelyek ősi szabadságukra való hivatkozással, ezt megtagadták, hallatlan kegyetlenséggel, a székelyek szine-javát, öregét, ifját, nőt, férfit, gyermekekkel egyaránt felkonczotatott, városaikat felgyújtotta. A legyilkolt áldozatokat Csicsó és Madó-falva között hordták később össze, s ott tették örök nyugalomra. Siruk felett ez ideig emlék nincs, most akar a hazafiul kegyelet emléket állítani. E.czélra előfizetési ivek városunkba is érkeztek. Felkérjük városunk nemes lelkű közönségét, hogy a dicső székelyek szomorú emlékének felállilhatása érdekében, adományaikat az iveken bejegyezni az iveket vagy a „Csíki lapot“ kiadóhivatalába, vagy pedig lapunk kiadóhivatalába beadni szíveskedjenek April hó végéig, mert a gyűjtés ekkor le- záratik. Mi az iveket azonnal eljuttatjuk rendeltetési helyűkre. Megemlítjük, hogy ugyancsak az emlék javára Dr. Orbán Gyula helybeli orvos ur megírta „Madéfiilvi veszedelem czimén a szomorú történetet. A kik érdeklődnek az ügyiránt, a füzetet szerző urnái Halason megrendelhetik. Itt közöljük a szobor bizottság felhívását is. Л m a d ó f a I v i emlő к ii g у e. A madéfalvi emlék felállítása1 munkában van. Hogy az arra begyült összeg s az eddig tett kiadások fölött egy időleges számadás helyesen eszközölhető legyen, felkéretnek minden rangon és rendim levők,, hogy a kezeiknél levő gyűjtő iveket, esetleg a gyűjtött pénzmennyiséggel együtt f о I у ó é v i április h ó v é g é i g a „Csíki 1 alpok" kiadóhivatalába beküldeni szíveskedjenek. Az egyénenkénti felhívás ,egyelőre azért mellőz telelt, mert nyomtatványok, levelezések és posta kiadások által az alap terhére tetemes költ- séget iokozhalna. Ősik-Madófelva, 1898. in.ár- ezius 30-án. Henedek István, elnök. К (") Z G vAZDASÁ G. A lovak rozsférgességérői. Nem hiszem, hogy akadna a lótenyésztő, de sőt a lótartó emberek közt csak egy is olyan, a ki egyszer vagy másszor lován vagy lovain az u. n. rozsférgessóget ne észlelte volna, különösen a mi viszonyaink között, hol a lótenyésztő lovait egész nyáron át a szabadban tartja s neveli, legfeljebb éjszakára kötvén azokat be istáiéba. fiogy miért épen a szabadban tartott lovakat lepi meg ez a betegség, annak egyszerű magyarázata az alábbiakból kétségtelenül kitűnik. Annak daczára, hogy ez a betegség majdnem minden lótartó embernél észlelés alá kerül, szinte megfoghatatlan, hogy keletkezése felől vajmi kevésnek van tudomása s ebből magyarázható ki az a csodálkozás és bámulat, melybe ezen betegségről pauaszkodók esnek akkor, midőn keletkezésének egyszerű voltát a hozzáértő előttük feltárja. Igaz ugyan, hogy a rozsférgesség, — a hogy ezt a betegséget.köznyelven általában nevezni szokták — csak a legritkább esetben jár az általa megtámadott állat elhullásával, a mennyiben legtöbbször csak mulékony emésztési zavart s rossz táplálkozást, sokszor pedig semmiféle betegitő hatást nem gyakorol a szervezetre, . mégis a latóí'tó közönség részéről — épen saját érdekében — toló) figyelmet érdemelne, ha másért nem, már csak azért is. .mert az ellene teendő védekezés oly egyszerű s nny- nyira kevés fáradságot igényel, hogy annak öntudatos hanyag elmulasztásából bátran az illető lótulajdonos veleszületett; „nem bánomságára“ s áz „a hogy lesz úgy lesz“ elven alapuló tulajdonságára lehet következtetni. Ezen betegség keletkezését illetőleg a nép közt legáltalánosabban az a tévhit, van elterjedve, hogy azt a rozs vagy rozsszalma etetése okozza, de vaunak olyanok is. kik azt hiszik, hogy egészen magától fejlődik ki s bizonyára innen ered a betegség rozsférgesség elnevezése is, no meg onnan, hogy ezen betegségben szenvedő lovaknak gyógy- illetve féreg elhajtó szerül pörkölt rozsot szoktak nyújtani látszólagos eredménnyel, de tényleg minden eredmény nélkül. Említésre méltó, hogy az u. n. „nyűves- sóggel“ egyetemben ennek a betegségnek gyógyításánál dívik a köznép közt itt-otc még ma napság is.cscdaei'ő számba menő középkori babaiul, a „ráolvasás,“ melynek haszontalan voltát bizonyítani ma már nevetséges dolog. A betegség keletkezése, kifejlődése és lefolyása a következőkép történik: Az állatvilág rovarok osztályának u. n. kétszárnyúak rendjébe tartozó bögöly-félék, helyesebben bögölyök azok, melyek e betegség létrehozásának indító okai gyanánt szerepelnek és pedig ezeknek négy alakja, úgymint a gastrophi- lus equi, a gastr. pecorum, gastr. nasalis és gastr. hemorrhoidalis. Ez a négy bögöly alak többé kevésbbó hasonlít egymáshoz, azonban a gastr. equi. mely a szelid mellhez feltűnő hasonló,'legtöbbször idézi elő a betegséget. .A nyári hónapokban, júliustól októberig a déli meleg órákban keresik föl a meglerméke- nyitett nőstények a szabadban tartózkodó lovakat s azok körül élénken röpködve, tojásaikat (peték) - - mely egy-egy nősténynél több százat tesz ki ösztönszerűleg rakják le a szőrre oly testrészeken, melyeket a lovak szájukkal könnyen elérnek. így láthatjuk, hogy ez a sok sárga pete — melyet közönségesen sörkének neveznek — leginkább a vállon, váll mögött, az oldalokon, sörény szőr végein és a melsű lábakon Van lerakva s a szőrszálakhoz hozzátapasztva. A peték még itt kezdenek álezává átalakulva kikelni, miközben mozogva csíkiamban érzést okoznak s a lovakat ezen táj harapdáiá- sára és nyaldosására kéztetik s Így az álezák a szájon át a gyomorba jutnak le.A gyomorba annak nyálkahártyájába belekapaszkodnak s ott tartózkodva tovább fejlődnek, mig nem 10—11 hónap alatt elérik fejlettségük legnagyobb fokát s a gyomor faláról leválva a bólsárral együtt eltávolodnak. Eltávolodásuk közben azonban a végijeiben még 2—3 hétre megkapaszkodnak s csak ez után hagyják el végleg a gazda-allatot. A szabadban barna szinű bábbá alakulnak át s körülbelül 1 hónap alatt kifejlődik belőlük a bögöly, szárnyra kél s megtermékenyülve nősténye fent leirt módon tovább szaporít. Mint látható, a gyomorba bejutott áleza ott 10—11 hónapig tartózkodik, a mi a gyomorra s ebből kifolyólag az emésztés és táplálkozásra épen nem közömbös dolog, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy esetenkint a gyoIlalas, 1898. Nyomatott Präger Perenezuél. mór ezen álczákkal valósággal ki van tapaczi- rozva s azon 50—60 sőt 200 drb, is meg van tapadva. Ritkán ugyan, de káros hatásuk abban is nyilvánulhat, hogy a gyomor vagy bél falán átfurakodva a. hasüregbe jutnak s halálos kimenetelű hasbárt.yalobot létesítenek, vagy fúrásuk által nagyobb véreret megsértenek s tetemes vérvesztést, sőt halálos el vérzést is okozhatnak. Hogy a rozsférgesség kizárólag a szabadban tartózkodó lovak betégsége, annak legszembetűnőbb bizonyítéka az, hogy a folytonosan istáiéban tartott katona lovakon soha elő nem fordul s ott, hol a fertőzés eshetősége mégis meg volna, a lovak bőrének alapos tisztítása annak mindenkor elejét veszi. Miután ezen betegség ellen gyógyszer rendelkezésünkre nem áll, úgy annyira, hogy az álezákat még a gazdaállatra halált hozá méreg adag sem képes megölni s azokat a gyomorból kifejlődésük előtt eltávolítani, nem marad más hátra, mint a fertőzés megakadályozása, mely abban áll. hogy szabadban (ártott lovainkat az ilyen „sörkéktől“ kefe és vakarával naponkint tisztítsuk meg s ily módon elejét vesz- sziik, hogy azok harapdálás és nyaldosás utján a gyomorba juthassanak. Ennek keresztül vitele egy kevés gondosságon kívül alig igényel valami fáradságot. B. J. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy vevőim óhajának engedve divat,áni-üzle- tomet nagyválasztékű és legújabb divata női kalap-raktárral is kibővítettem. Egyszersmind vagyok bátor szives figyelmölybe ajánlani, hogy saját divat- ‘termemben női kalapok díszítését és divat szerint való átalakítását is elfogadom. Nagybecsű pártfogásukat tisztelettel kéri. Schwarcz Adolf. 763/1898. f.kvi szám. Árverési hirdetmény. • A kun-halasi kir. járásbíróság mint tlkvi. hatóság közhírré teszi, hogy Stein Miksa és csatlakozóit hitelező társai végrehajtatónak Garas Ignáczné Rácz Fodor Katalin végrehajtást szenvedő elleni 100 frt tőke követelés iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék (kunhalasi kir. járásbíróság) területén lévő Majsa község területén 'fekvő, a majsai 755 sz. tjk- könyvben A + 775 és 776 brsz. alatt foglalt ingatlannak Garas Ignáczné szül. Rácz Fodor Katalint illető fele részére együttesen az árverést 544 írtban, ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi május hó 13-ik napján d. e. 9 órakor Majsa község házánál megtartandó nyilvános árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 155. §-a értelmében egyszerre és együttesen a megállapított kikiáltási áron alól is eladjitni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 100/()-át vagyis 54 frt40 kr. készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállítóit szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halas, 1898. évi márczius hó 8-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Szabó, kir. alj bíró.
