Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
Márezius 13. Az új munkás törvényről. Arról a törvényről, a mely a munka-adók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyt szabályozza s mely folyó évi márezius 1-én lépett életbe, sok minden félét beszélnek. Megismertetjük tehát ezen törvényt hűen, hogy értsenek meg belőle mindent, a mi félre vezetett munkásaink, kiket lelketlen és értelmetlen izgatok oda tereltek, hogy ma már országos hírre vergődtek, kikről a fővárosi lapok, mint „hírhedt, vad, halasi szoczialisták“-ról szoktak megemlékezni. Hogy lássák be végre, mennyire letértek a jó útról, mennyire rohannak saját vesztükbe, mikor nem a józan ész, hanem a vak ösztönök sugallatainak engednek. íme a törvény főbb pontjai: 1. Minden munkás, napszámos ingyen igazolvány könyvecskét kap. mely olyan, mint az iparosok munka-könyve. Ebbe a könyvecskébe köteles a munka-adó beírni, hogy munkását mennyi időre s milyen bér mellett fogadta fel. A munkás bérét tehát a munka-adónak letagadni ezután nem lehet, az egyezkedéshez pedig nem szükséges tanú, mindent bizonyít a könyvecske. 2. Az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási szerződéseket a községi elöljáróság előtt kell kötni. Az elöljáróságoknak szoros kötelességük arra ügyelni, hogy a szerződésekbe más, niint a felek megállapodása, be ne kerüljön. Ezzel tehát eleje lesz véve azon sokat hangoztatott panasznak, hogy a szerződések sokszor mást tartalmaztak, mint a hogy azt a munkások kötötték. , 3. Az e féle szerződésekbe bele kell foglalni azt, hogy a munkásoknak hány hold adatik át aratásra. így nem lesz azután lehetséges, hogy a munka-adók a munkásokat kijátszák az által, hogy pl. titokban cselédjeikkel s napszámosokkal arattassák le a javát, mert, ha ezt cselekszik, csak saját kárukra teszik, mert felelősek a munkásokkal szemben a szerződésben kitett területért. Itt rámutatunk a törvény legfontosabb intézkedésére, melyet a „nép-bolonditók“ eddig, hogy gálád czéljaikat könnyebben elérhessék, szánt-szándékkal elhallgattak. Ez pedig az, hogy, ha az aratást, cséplést, nyomtatást, részér tvállalják el a munkások, köteles a gazda a munkásokat biztosítani arról, hogy legkevesebb mennyi gabonát fognak kapni, vagy pedig, köteles a munkabért készpénzben is kitenni a szerződésben. Ekként tehát jövőre a munkás nem káro- sodhatik azon esetre, ha a termésből nem jutna részére annyi, mint a mennyiért vállalkozott, mert, ha illetménye természetben ki nem adatik, követelheti a hiányzó részt készpénzben is. Nem lebet tehát ezután a munkásnak panasza azon esetre, ha a termés nem fizetett jól, vagy megromlott, mert ő kiérdemelt bérét minden esetre meg fogja kapni s a csapás legfeljebb a gazdát sújtja, de őt nem. 4. Az új törvény különös súlyt fektet a kötött szerződések szigorú megtartására. S z i- gorúan s ú j t, j a a munka-adót, ha a szerződés bármely pontját nem teljesiti, mely esetben köteles nemcsak a munkás teljes kárát megtéríteni, hanem azon felül még 300 írtig terjedhető bírságot is tartozik viselni. Szigorúan meghagyatik a munka-adónak, hogy a munkásoknak idejében adja hírül, hogy mikor kell a munkát megkezdeni. Ha idegen községbeli munkás munka közben megbetegszik, kötelessége a munka-adónak őt ingyen orvosi ellátásban. gyógyszerekben részesíteni s 8 napig ingyen élelmezést adni a betegnek. Nem szabad a munka-adónak „jancsi-bankó“-val fizetni, a termés biztosítási diját a munkás béréből levonni, sem az előlegről váltót venni. A mely munkaadó ezeket cselekszi, szigorú birsaggal sujtátik. Mivel pedig a becsületes embernek meg kell tartani azt, a mit igér, viszont a munkásnak is kötelessége a szerződést teljesíteni, mert különben a hatóságnak joga van őt elzárással is fe- nyiteni. 5. A munkás bérét sem a kincstárnak, sem senkinek lefoglalni nem lehet. A munkás bérét tehát a törvény minden eshetőségre biztosítja, még akkor is, ha a gazda megKUN-HALAS. bukik, végrehajtás alá kerül, ekkor is először a munkás bérét kell kiadni. A törvény egyéb lényegesebb pontjait lapunk legközelebbi számában ismertetjük. S most kiválólag a „mi népünk“-höz fordulunk nehány őszinte szóval. Nem szökik-e a vér arezukba szégyen- érzetükben, mikor a halasi munkások nagy részéről országszerte úgy emlékeznek meg, mint „vad anarchisták“ ról, kik ellenségei mindenkinek? Eddig a halasi polgár megtudott élni a maga szegénységében, ha szegény volt is, de becsületes szándékú, ügy ismerték eddig városunkat minden felé, mint a melynek derék, szorgalmas, józan felfogású, iparkodó népe vau. És ma már czégtáblája lett munkás-osztályunk jó íjiagy része a világ gúnyjának, újjal mutat ide az egész ország, hogy „itt vannak azok, kiknek nem kell úr, nem kell gazdag ember, nem vallás és pap. a kik a máséra éhesek“ s kiket országszerte közveszélyes embereknek tekintenek. A kiben a becsület-érzésnek csak egy kis sziporkája van is, ezt a vádat, iparkodni fog. magáról lemosni. A szegénység nem bűn, a munka nemesit, de, a ki m unka nélkül akar boldogulni s azt várja, hogy őt az állam, vagy polgártársai tartsák, mint valami gyermeket, az nem ember, nem férfi, hanem dőre bolond, a kinek a józan emberek között nincs helye. Dolgozni mindnyájunknak keil, kiket a sors nem áldott meg annyi anyagi jóval, hogy belőle gond nélkül megélhessünk s ha dolgozunk és munkánk tisztességes bérét megkapjuk, s ügyel rá az állam, a hatóságok, hogy ezt senki jogtalanul el ne vonhassa tőlünk, boldogok és elégedettek leszünk, de ahoz a vagyonhoz, a mit a mások jogainak lefiprásával szerzünk, szenny tapad, melyhez szerencsét a teremtő nem fog nyújtani senkinek. Szeresse a munkát népünk ezután is úgy, mint eddig tette, ne engedje lelkét tévútra vinni rossz lelkű emberek hitegetéseivel, kik őket a dologtalanságra buzdítják, hanem korbácsolják ki maguk közül a hamis prófétákat, mint tette az emberiség Megváltója a templomba tolakodott álnok farizeusokkal. K. Z. KÖZGAZDASÁG. ___ Kertészet. Olvasóinkat szeretettel buzdítjuk a kertészet felkarolására. Ez nemcsak jövedelem tekintetéből hasznos, de egészségügyi oldala is igen figyelemre méltó. Mert. a kertészet oly táplálékot nyújt, a mi a vérképzésre igen nagyon előnyös. Angyal Dezső kiváló kertészeti Írónk igen nagyon világosan nyújt tanítást a szamóczák műveléséről, melyet midőn közlünk, kiválóan felhívjuk rá a figyelmet. Általánosan ismeretes, hogy a szamóczá- kat ostorindákról szokás szaporítani és tényleg nálunk — azt lehet mondani, hogy az elvénülő szamócza-ágyakat kjzárólag ez utón újítják meg. Bizonyos körülmények között pedig nagyon is indokolt lehet, hogy a magvetéshez folyamodjunk. Nevezetesen akkor, ha az egyszertermő, nagy gyümölcsü fajtákból újakat, czéljainknak e meglevőknél jobban megfelelőket kívánnánk. A többször termő, vagyis hónapos szamóczák vagy egyáltalában nem vagy csak gyéren fejlesztenek ostorindákat úgy, hogy az ágyak megújítására a legtöbbször nem rendelkezünk a kellő mennyiségű palántákkal, mivel pedig ez utóbbiak magról tökéletesen megtartják fajtabéli tulajdonságaikat, mivel továbbá a magról kelt palánták egy óv alatt már termést hoznak, a mely szebb, nagyobb, mint az ostorindákról szaporított töveké: azért ezeket különösen is ajánlatos ez utón szaporítani. Német- és Francziaországban, nem különben Amerikában sokan foglalkoznak uj fajták előállításával és bizonyos körülmények között nagyon is szép jövedelemre tesznek szert. Ilyen nagyobb és nevesebb tenyésztők — Göschke, Jaxson, Lebeuf stb. évenként több-kevesebb uj fajtát hoznak forgalomba, a melyért mi is elég pénzt fizetünk nekik. Látható tehát, hogy ott, a hol az ógalj, fekvés és talaj a szamócza tenyésztésre kiválóan alkalmas és a hol a többi feltóteHalas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél. 1898. lek is megvannak, kifizetné magát nálunk is ilyen specziális tenyósz-telep létesítése: Nagyon természetes, hogy ki ilyenre vállalkoznék, annak nemcsak a szamócza-fajták ismeretében, az'ök szakszerű tenyésztésében, hanem a keresztezés összes mesterfogásaiban kellően otthon kellen lennie, és eleinte, mig neve ismertté válnék, áldozatoktól sem szabadna visszariadnia : ha aztán valóban értékes, a számos, jobbnál-jöbb fajtákat túlszárnyaló és tisztességes névvel ellátott uj fajták felett rendelkezik, azok ép úgy megfognák találni az utal, külföldre is, mint megtalálják a külföldiek ide. hozzánk. Lényege tulajdonképen jelen közleményemnek oda irányul, hogy a hónapos szamóczák magról való szaporításának egyszerű módját elmondjam most, a .midőn annak épen itt van az .ideje. Áll pedig ez abból, hogy a fehér vagy piros gyümölcsű hónapos szamóczák közül a legszebben fejlettekből a legnagyobbra nőitekből kiválasztunk annyit, a mennyire szükségünk van. Ezeket megszedve, utóérés végett kitesszük egy napos helyre és ott hagyjuk 48 óráig, azután kivesszük a magokat húsúkból. Magától értetődvén, hogy a viz felszínén úszó magokat eltávolítjuk és csak az edény fenekére leülepedetteket használjuk.fel vetésre, mert ezek a legtökéletesebbek. Á vízből kivett magokat homokkal összekeverjük és azonnal elvetjük egy kissé árnyas helyen jól elkészített ágyba, esetleg egy kihűlt meleg- vagy palánta ágyba, csakis annyi homok vagy levélfölddel fedve be, hogy a magvak ki ne látszanak. Ezután állandóan nyirkosán tartjuk a talajt, mire 15—20 nap alatt kikelnek a kis szamócza-palánták. Ha kót-három valódi levéllel bírnak, át kell őkét 10 cm. távolságra pikirozni és" tovább gondozni. Szeptember hó első harmadában ki lesznek aztán eme palánták állandó helyükre ültetve; ezt megelőzőleg a talajt előkészítjük akkép, hogy érett szarvasmarha trágyával jól meghordva, kötött agyagos, talajban még megfelelő mennyiségű homokkal is vegyítve — felássuk az egész területet 35 cm. mélyen, elegyengetjük a talajt, felosztjuk 120 cm. széles ágyakra és egy ágyba 4 sort ültetünk 25—30 cm. távolságot adva az egyes töveknek. A további gondozás abból áll, hogy rendessen öntözzük szamóczáinkat; talajukat néhányszor felpor- hanyitjuk, hogy mentői jobban fejlődjenek. Midőn aztán a száraz fagyok beköszöntőnek, beborítjuk az ágyakat érett trágyával, vigyázván, hogy a szivlevelek el ne takartassanak; ha állandóan hó nélküli fagyok járnának, akkor még fenyőgalylyakkal levelekkel vágy haraszttal kell a szamóczákat a kifagyástól óvni. Tavasszal a taka? ót eltávolitva, a trágyát aláásva, rendbé- hozzuk szamócza-ágyainkat, mire csakhamar virágzásnak indulnak. Kellő gondozás mellett május végétől egész őszig több kevesebb zamatos gyümölcscsel fogják a szorgos ápolást megjutalmazni, mire ha szüksége fenforog, ismételt vetést teszünk, hogy szamócza telepünk állandó hozama folyton fentartható legyen. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 2075/1898. szám. Pályázati hirdetmény. Lemondás folytán megüresedett rendőr-biztosi állásra pályázat nyittatik, s felhivatnak mindazok, kik ezen 350 frt fizetés s 150 frt ló-tartási átalány összeggel javadalmazott — életfogytig tartó — választással betöltendő hivatalos állást elnyerni óhajtják, pályázati kérvényüket hozzám folyó hó 24-ig bezárólag annál bizonyosabban nyújtsák be, mert később érkezett folyamodás figyelembe nem vehető. Halas, 1898. márezius hó 10-én. Vári Szabó István polgármester.
