Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-20 / 8. szám
Február 20. \ ■ KUN-HALAS. 1898. idő alatt vagyis minél kevesebb munka és költséggel, de a czólnak megfelelőn végeztessék. Erre vonatkozólag eljárásunkat szabályozni fogja az, hogy minő növény tarlójával van dolgunk, mert más módon és időben kell a takarmányfelék és más módon és időben a gabona és kapásnövények tarlóját alászántani. A takarmánynövények ugyanis például a bükköny sűrű állásban a föld felületét az egész tenyószidő alatt beárnyékolja, miért is a talaj felülete nem tömődik, kemónyedik meg úgy, mint a vékony szár és keskeny levélzettel biró gabonaféléknél. * De másrészt a sűrűn álló növényzet az esőcseppeknek a talaj felületére való erősebb csa- podását is meggátolja és ezzel a talaj felület el- tömodése megkeinónyedése nem lehet oly nagymérvű az aratás után, mint a nem erősen árnyékoló fövényeknél, pl, a gabonaféléknél. A talaj szerkezetének minősége az aratás vagy kaszálás után fogja tehát tarlótörési munkálatunknál eljárásunka'.. szabályozni és irányítani vagyis az jön tekintetbe, hogy a talaj felülete az aratás után nagyon el van-e tömődre vagy meg van-e keményedre, vagy pedig még bizonyos mérvben porhanyó. Általában elmondható, hogy zölden kaszált növények után a föld nem tömődik, keinénye- dik meg úgy, mint a teljesen érett állapotban letakaritott növények után, de másrészt az sem hagyandó figyelmen kívül, hogy a zölden kaszált növények tarlómaradványai lógenytartahnu anyagokban gazdagabbak lévén, gyorsabban korhadnak és rövidebb idő alatt képződik a talajt porhanyitő, a talaj beérlelődését előmozdító anyagok. Az elmondottakból tehát azon következtetésre kell jutnunk, hogy a zöldben kaszált egy nyári takarmányfólék pl. bükköny, babó stb. tarlóját a letakaritás után azonnal fel kell törni, különben a talaj felülete, most már a napsugarak és az esőnek szabadon ki lévén téve, eltö- mődik, megkeményedik és már azután több költség és nagyobb munkával lesz megművelhető. A gabonafélék és egyáltalában azon növények tarlójának feltörésénél, melyek teljes-érésük után takarittatnak le, szinte igyekezni kell a talaj felületét az aratás után mielőbb megnyitni, hogy a levegő s nedvesség akadálytalanul juthasson a talajba, mert ezen növényeknél a talaj porhanyitását, illetőleg beérlelődését nagyrészt a tarló maradványokból képződő televónyre kell bíznunk, ennek mielőbbi létrejöttét kell tehát siettetnünk a kellő időben teljesítendő tarlómunkával. A zölden kaszált növények után a tarló feltörését nem kell épen rendszeres szántással végezni, hanem hogy kisebb költséggel, de mégis czólnak megfelelően történjék a munka, közönséges eke helyet az irtó eke grubber, és a bántó eke fognak jó szolgálatot tenni. A „grubberrel“ dolgozva a tarlómaradványokat a földből kiszaggatjuk, de egyszersmind a talajt is kellőleg meglazítjuk, olcsóbban mint a közönséges ekével, mert egy nap alatt 3— 4-szer annyi területet munkálhatunk meg. A hántóekével pedig egy munkával a tarló maradványok kiszaggatását és ezek alászáutását is elvégezhetjük. A gabonafélék és az érett állapotban letakarj tolt növények tarlójának felszántásánál többféle módon járhatunk el. Az ily tarlókat közönségesen ekével sekélyen alászántják, de ennél olcsóbb és mégis a czólnak megfelelő az úgynevezett gerinczes szántás. A gerinczes szántás olcsóbb és gyorsabb, mert csak felét szántjuk fel a földnek, de a czél- nak is megfelel, mert a talajt kellőleg megnyitjuk, és a tanómaradványok korhadása kellő időben fog bekövetkezni. A tengeri és a ropeze. szóval vastag, testes tarlómaradványok feltörésénél a grubber igen jó szolgálatot tehet, a mennyiben nemcsak a talajt borítja, de a vastag, testet tarlómaradványokat is kiszaggatva, mint a szénagyüjtőgép összegyűjti, és igy azok könnyebben és rövidebb idő alatt távolíthatók el a földről, mint ha kézzel vagy boronával gyűjtöttük volna össze, mint az általában szokásos. Végre a luezerna- és lóhertarló feltörését illetőleg egy oly körülményre hívom fel gazdatársaim figyelmét, melyre rendesen nem szoktak reflektálni, hanem úgy bánnak ezekkel is, mint más tarlókkal. A mire a luezerna- és híhaI'tarló feltörésénél különösen figyelemmel kell lenni az, hogy a tarlómaradvány, mely alászántandó lesz, nem elhalt növényi részekből áll, hanem élő, mert a teher és luezerna gyöktövei á mikor a tarló alá- szántandó, még élnek és ha közönséges módon törjük a, faiiót, az élő gyöktő-maradványokból új növények fejlődnek, korhadás nem állhat be, tehát televény sem képződhetvén, a talaj béór- lelődése nem fog bekövetkezni, mert élő szervezet, inig él, bomlásnak nein indul. A lóher- és luezerna-tarlók feltörésénél tehát első feladatunk az élő gyöktövek további életműködését megszüntetni. Laza természetű talaj mellett ez a tarló egyszerű felszántásával elérhető, mert a gyökerek az őket összetartó földrögtől könnyen elválaszthatók és csakhamar elhalnak, de kötöttebb természetű földnél a gyöktöveket egyszerű szántással nem választhatjuk el a földtől, miért is azok к szántás után újra kihajtanak és korhadásnak nem fognak indulhatni. Ily körülmények között más módon kell törekednünk magunkon segíteni, és a közönséges eke helyett a tarlót, vagy grnberrel, irtóekével munkáljuk meg. mely a gyöktöveket ('elszakítva. azokat a föld felületére hozza, melyek, ha a rájuk tapadt föld megszáradván s a talajt megboronáljuk, elhalnak és a második szántással a föld alá kerülvén elhalnak és korhadásnak indulnak, vagy pedig gerinczes szántást alkalmazunk, melynél a felhasitott barázda-szelettel a fel nem szántott földrészletek larlómarndványai befedetvóii. tőlük a világosság elvonntik. minek következtében azok elhalnak, és a második szán- ! fással alászántva, elkorhadnak. A hasitó ekével \ való megmunkálása a földnek szinte czélra vezet, j Ha azonban közönséges eke alkalmazásával akarjuk az élő tarlót elpusztítani, akkor a tarló feltörése akkóp történjék, hogy két ekét járatva egymás után az első sekélyen leháulja a talajt, a második, az ugyanazon barázdában haladó pedig, az élő gyöktöveket úgy befödi, hogy azok újra nem hajthatnak. Hogy'melyik e módok közül lesz előnyösebb, a helyi viszonyok határozzák meg. A lovas rendőrök felállítása. (Vége.) 12. A külrendőrök ruházata télen szürke köpönyegből, kék posztó blúzból, kék posztó nadrágból, rendőri sipkából és kalpagból, nyáron vászon blúzból, nadrágból és csizmából áll: — a téli és nyári ruhát, valamint két pár csizmát évenkétn, a köpönyeget pedig minden két évben kapják. Fegyverzetük lovassági kardból és forgó pisztolyból áll. 1B. A kiilrendőrsóg á szintén külterületen \ működő m. kir. csendőrséget felszólításra, a közrend és közbiztonság fenntartására irányuló működésben támogatni és az esetben, ha nyomozásnál, vagy valamely, más közbiztonsági tevékenységben a kiilrendőrsóg.a m. kir. csendőrseggel együtt működik, mind az ideig a még a nyomozásnak vagy egyébb irányú közbiztonsági ténykedésnek vezetését a rendőr-tisztviselő át nem veszi. — a kiilrendőrsóg a in. kir. csen dőr vezetőjének utasításait feltétlen teljesíteni köteles. 14. Kiilrondőrnek csak az nevezhető ki. a ki a magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírja s kiszolgált katona, fedhetlen előéletű, egészséges, erős testalkata, magyar állampolgár. 24 évnél idősebb. ló. A külrendőrök felvételük alkalmával szemólyleirásukat tartalmazó és a rendőrkapitány által aláirt igazolványnyal láttatnak el, melyet állandóan maguknál hordani tartoznak. 16. Azok, a kik a külrendőrsóghez felvétetni óhajtatnak, kötelesek 3 havi próba szolgálatnak magukat alávetni s csak azután fognak vóglegesittetril ha alkalmasnak találtatnak. A külrendőrök felvételük után a következő esküt tartoznak letenni: „En N. N. esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy. a törvények, rendeletek és szabályok által előirt szolgálati kötelességeimet, valamint felsőbbségem által kiadott Vendeleteket, utasításokat és parancsokat tehetségem szerint mindenkor lelkiismeretes pontossággal teljesítem, a reárn bízott, vagy tudomásomra jutott hivatalos titkot híven megőrzőm és szolgálati kötelességem teljesítésétől magamat semmiféle mellék-tekintetek, előny, Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél. vagy hátrány, ajándék vagy fenyegetés által el- tórittetni nem engedem. — Isten engehi úgy sególjen. “ 17. A külrendőrök szolgálati viszonya megszűnik: 1. Rendszerváltozás esetén. 2. Ha szolgálatát egy hóval előre felmondja. 3. Elbocsájtás következtében. 4. Jla szolgálatra képtelennek bizonyul, Fegyelmileg a rendőrkapitány által bűntetteinek a büntetési nemek a következők: 1. Szóbeli-mcgrovás. 2. írásbeli feddés, suiyosbbitva annak nyilvános felolvasása által társai előtt. 3. Pénzbírság. 4. Elzárás. 5. Elbocsájtás, mely azonban csak a polgár- mester hozzájárulásával történhetik. Az elbocsájtás a következő esetekben mondandó ki: a) részegség, b) megvesztegethetőség és részrehajlás, c) fegyelmi sértés és engedetlenség, d) őrhelyének indokolatlan elhagyása és az őrhelyen való alvás, e) gyávaság és megbízhatatlanság, f) a rendőri-testületet moggyá.lázó magavisel í vagy jollemtelenség, g) a közönség iránt tanúsított durva bánásmód, h) a ruházati és felszerelési czikkek rendetlen tartása és szándékos rongálása, i) hivatalos titkok elárulása, Ír) társaival való megférhetetlenség, 1) a hatósági rendeletek és panaszok bi- rálgatása, ni) más itt (dő nem sorolt, a szolgálatra hátrányos cselekmények és mulasztások miatt. 18. A külrendőrök a rendőrkapitány javaslatára a polgármester által élethossziglan neveztetnek ki és szolgálatuktól csakis a 17: § ban meghatározott esetek ben bocsájthutók el. 19. A külrendőrök évi fizetése 300—300 frh a melyet havi utólagos részletekben a város pénztárából к a p 11 а к. 20. A kézbesítési teendőket végző négy külrendőr fizetését a város közpénztárából, — a mezőőri és egyébb közbiztonsági teendőket végző nyolez külrendőr pedig, valamint a felügyeletet gyakorló rendőrbiztos ló-átalányát a külrendőr- sóg pénztára czimén létesítendő alapból kapja. 21. A kiilrendőrsóg felállításával felmerülendő költségek fedeztetése «czéljából, a város alatti szőlők és fekete földek kivételével, a szükséges kiadásoknak megfelelőleg а к ül rendőrségi adó a város külterületére holdanként vettetik es szedetik be. . ^ 22. Ezen szabályrendelet a térvény hatóság jóváhagyása után lép életbe. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. lllrtok eladás. A sós-tói fürdőházon belül mintegy négy és fél kát. hold föld — melynek egy része jó karban levő szőlővel van betelepítve. kényelmes lakház és gazdasági épülettel ellátva, — szabad kézből örökáron eladó, s azonnal átvehető. Bővebb felvilágosítást D r. H e r- 11) á n Ferenc ügyvéd adhat. 1—3 Apró hirdetés. Bájos angyalom! Becsben voltam! B-től sürgönyileg kérdeztem meddig marad? Mire jöhettem volna — már elutazott. Beszéltem B-vel, de jó lett volna kedélyesen együtt vacsoráim. Máskor írja meg kérem érkezését; ezer köszönet szorgalmas levelezéséért hiszen zavarba hoz vele. Milliós/,or csókolja Tiéd.
