Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-06 / 6. szám
Február 6. KUN-HALAS. 1898. Istenem! Minél szegényebbek vagyunk: annál inkább félhetjük a közelgő halált; mert ugylohet, hogy nyughelyünket egyetlen bodzafa sem árnyékolja majd hüs lombjával, egyetlen virág sem fogja azt díszíteni, csak gyom és dudva, mit a hálás természet részvétteljes szánalomból nevel azon. . . . A legműveltebb nemzetek — ki-ki a saját nyelvén — sirkertnek mondják a temetőt. Sajnos! mi nem nevezhetjük annak, (de inkább sirókertnck,) mert az övéké rendezett, virágban gazdag majd minden sirhalom, vagy környéke örökzöld fákkal van beültetve, (mely munkák élén szakképzett kertész áll.) s mely körülmény nemcsak a szemnek, de a léleknek is édes gyö-' nyört nyújt. Igen, náluk a 7,holtak országa“ valóságos idyllikus tájkert, mit a virágillat, balzsa mos üde lég és az éneklő madarak simphoniája még kedvesebb helylyé, vonzóbbá és üdvösebbé avat. S vájjon miben nyilvánulhat szebben halottunk iránt a részvét, a szeretet, a nem feledés, — a lélek eme legszebb tulajdonságai, virágai — másban, mintha sirhalmára virágot és örökzöld fát ültetünk; örökzöld fát mely a virágnyelv szerint azt súgja: Hullass egy bánat- könyet nyugalmamért! . . . A melegebb égöv legszebb örökzöldje a Ciprus és Cédrus, több alfajjal, (nem a Tamarx, mit nálunk köznyelven szintén cédrusnak hívnak,) valamint a Criptomeria, a Chamaecyparis és a Retinospora. számos változatokkal; ezek a mi climánkat fiatalabb korukban csak némi befödéssel állnak ki ugyan, de nehány év után. erősödvén, megbirkódzanának a tél szigorúságával. Könnyű természetű, igen tápdús földre van szükségük a vig vegetáláshoz. Ezeket mi mellőzve, használhatnék a mérsékelt és az északibb vidék örökzöldjeit, sírok valamint kertek díszítéséül, melyek szintén szépek. igényök nem nagy s gazdag változatokban kínálkoznak. A nagyobbra növök közül említésre méltók : a Pinus, Abies, Picea és a Tsuga'fenyők, rendkívül sok alfajjal, mit e helyen fölöslegesnek vélek felsorolni. Bokorszerüek közül a Taxus, Juniperus, Thuja, .Cupressus, Mahonai és Buxus ajánlkozik számos variatioban a legalkalmasabb siri, illetőleg temetői örökzöldnek. Mig a Taxo- diuin és az ezzel közel rokon: Cephalotaxus, Biota és a Thuyopsis-csoport ismét több igényeket támaszt égalj és talaj dolgában. A Hederát (borostyán) egyes magastörzsii fák bejuttatására alkalmazhatnánk. A Vinca- mayor (nagylevelii télizöld) pedig a sirdomb megkötésére fesz jó szolgálatot, ha azon más, nemesebb nyári virágot nem tenyésztünk. Czikkem tehát arra volna hivatva, hogy ezen eszme, illetőleg javaslat — mi némelyek előtt talán idealismusnak tekintetik csupán — a tettben jutna érvényre. Igaz ugyan, hogy a régi temető-részeket már nem lehetne kertszerüvó, virulóvá tenni a legjobb akarat mellett sem, amennyiben az vadonszerü bozóttá fajult; ámde az újabb részen pár év alatt szembeszökő eredményt lehetne elérni az örökzölddel való befásitás terén, valamint a sirhalmok felvirágoztatása körül is, jóakarat és szakértelem mellett, mi sem nagy anyagi áldozatot, sem igen sok fáradságot nem követelne. (Erre nézve az érdeklődök bizalommal fordulhatnak alulírotthoz, ki mindennemű idevágó értesítést stb. készséggel ad.) Tegyünk tehát amit tehetünk kedves halottaink érdekében, hogy a sir nehéz hantja, röge, könnyebb virágosabb legyen omló poraik felett; s hogy azon nemes munka által kedvesebbek lehessünk Isten előtt! Fazekas Bálint. műkertész. В a g d a d i éle t. A -Trek-atnim“. Kincses Bagdadnak van egy pálmakertje, mindjárt napkelet felé az atmeidántól (lóvásártér). Virágzik benne a felséges illatu rózsafától kezdve minden, mi szem szájnak kellemes. Van olyan khiar (uborka), a melynek kaun (sárgadinnye) illata van, és viszont olyan kaun (sárgadinnye), amelynek khiar (uborka) ízevan. Büszke is rá az aranyos szakáin Vasszosz effendi Túltesz ez Irán, Túrán, Teherán, Afghanisztán, Beludsisztán, Turkesztán és Zsen y-Pesztán árnyas ligeteiben termelt bármiféle gyümölcsön, mannán és ambrózián. Csak egy hiányzott még belőle, hogy Allah hetedik egéhez legyen hasonló. Annak a mézódes gyümölcsnek termése, a miből a frengisztánok (európaiak) csinálják a szivbóditó, inámoritó sorbethjüket! Bagdad igaz hívőinek, de főként a főkajmakánnak e miatt fájt az ő szivök. Nem volt se éjjelük, se qappaluk, bárha a müezziinek altató tülök-szava folyton zengett is, mint a bülbül madár mélabús panasza .. . Már-már kihalt, elpusztult volna kelet gyöngye: a szépséges Bagdad, midőn e válságos pillanatban Allah küldötteként megjelent „zsand- zsák-beli pálmaliget-művelő-egylet“ nagyhasú és nagyfejü szir-kjatib-ja, (titkár): S ö tHoe t h- f ö z ő (j ü z a h, (Allah nevelje meg a szakállát tiz singnyire!) Megörültek az igaz hívők szivei s a főkajmakán rögtön összeparancsolta a dévánt az Yldys-kioszkba. Ott a szir-kjatib azt mondta a bámészkodó dévánzóknak, hogy a zsandzsáki egylet — Allah által megnem határozható időkig átveszi a „Trek atnim“-ot, de köteles lesz Bagdad városa azt fa-bástyával körül-vétetni, hogy a nagyfülű tavsanok (nyálak) kárt ne tehessenek a sorbeth-termő tőkékben. A zsandzsák- beli egylet, aztán majd huszonnégy nyiLlövésnyi területű köves sivatagot beültet sorbeth-termő vesszőkkel, de a sorbeth termelés tiz évig a a zsandzsákó, azután boldoguljon vele Bagdad, ahogy tud . . . Biztató volt a neve is ... . Sör b e t.h- f ö z ő! . . . Es mily tekintélyes poczakja van! Allah növessze meg még kétakkorára! . . . Ez nem lehet khirsziz! (tolvaj) — Ilyen hassal sem házat kiásni, sem donuz-javruszu-t (malaczot) lopni nem lehet. Feje olyan gömbölyű és akkora, mint a legszebben kifejlett tur- kesztáni kaun (dinnye), biztató a külseje, bár az j z ó t nem ízlelte még egy bagdadi igazhivő se. Ez okvetlen rendes járatbéli ember. — Meg- köll kötni hát vele a szerződést. Hátha a sorbet- liet adó fürtök példát vesznek művelőjükről, s akkorára fognak megnőni?! . ... Ki tudja! . . . Allah nagy és hatalmas! Meg is kötötte a déván vele a szerződést, s újra vig élet támadott, mert aTrekatnimra most már nem köllött reá fizetni, csak éppen hogy körül bástyázták ; de ez semmi, mert teremni fog édes zamatu sorbeth-fürtöket. . Ettől fogva minden igaz hivő muzulmán szive örömmel volt teli Bagdad városában, — kivéve nehány kutya fejti gyaúr-t . . . Negyvenszer ujult meg a hold azóta, s akkora már Allah adott sörbeth-termést. Nem sokat, csak hat csöbörrel. — Vörös volt -miként a ramazán szűz szive vére . . . Egy becsületes muzulmán (Allah adjon neki még annyi feleséget, mint a mennyi most vau!) csak azért vette meg drága pénzen, hogy egy kis pénzmag. t is lásson már egyszer a svandsák belőle és örüljön a saját dicsőségének. — Igaz, hogy aztán ő meg nyereségre adta el egy még becsületesebb örménynek, a ki foglalkozására nézve chandsi (korcsmá- ros) volt. — Hogy az Allah tágítsa ki az iezéjét és szűkítse meg a markát! A kutyafűlü hitetlennek ennél még jobb j sürbethje soha sem volt, de drágán is adta! A | zeatiek (rendőrök) több Ízben el is szédültek j tőle, különösen a rettenetes hangú basájuk, akit | Mohamed hurczoljón meg —• izé — bajuszánál fogva. — De a vig élet csak rövid ideig tartott, mert tiz nap alatt mind meg itták az édes illatu sorbethet. De meg is haragudott ezért a pazarlásért Allah s mérgesen olyan jégzáport bocsátott .Bagdadra, a melylyel pocsékká verte az egész határt, közte a khiáz-termő „Trek atnim“ is. Nem is kellett több a nagy hasú Sörbeth főző Güzah effendinek. Az Arany-szarv balzsamos vizeiből kiugorva, fölpattant egy szultáni vaslóra s széllel vegyest vágtatott Sztambülból Bagdadba, felmondani a szerződést! Mégpedig úgy, hogy a Khiáz-termő „Trek atnim“-et visszaadja Bagdadnak, csináljon vele a mit akar, ellenben a sorbeth-termő ültetvényt megtartja és még vagy 2.00 hold fordulásig (húszesztendeig) fogja használni, miután Allah jege ifjudadon verte tönkre, pénze benne van, de hasznát nem látta! Huszév múltán aztán azt is vissza adja. Mohamed nyújtsa meg még hosszabbra a szándékát! Ez meg Bagdadnak nem tetszett, gondol- kozási határidőt kórt, de a kegyetlen szir-kjatib nem adta meg neki. Összeült tehát megint a déván, ahol is Allah nevével várták, hogy mitakar j hát a hatalmas szir-kjatib: Stambul küldötte! Es ' Halas, 1898. Nyomatott Práger Perencznél. a nagyhasu szir-kjatib úgy cselekedett, mint néhai к r i pák kegyelme a bagdadi síiták mecsetének őre, a ki tél ako sorbethért a komédiát váró igaz hívők elé állott s beszippantotta a hasát, mondván: „erste munir“ ! . . . Aztán kaftáját ölbe kapva visszalépett a mecsetbe, hogy napkelet felé fordultorczávai, kiáltsa: Rásul il Allah, lail Allah ! Hát az „erste munir“ után az a hatalmas szir-kjatib se várta be a „zweite munir“-t, hanem kaftánját felkapva, úgy eliramodott Sztam- bulba, hogy az üldözésére küldött basi-bozukok még ma sem tértek vissza. Allah il Allah! Ortaklik öküzden baska buzagu jegdir! . . Allah, il Allah ! . . . Uchrih ah bolhah „Trek atmin“-i sorbeth Igya meg az — egylet! Szerkesztői üzenetek. N. N. úrnak Helyben. Az önsegélyző szövetkezeiben történtekről beküldött sorait, mintán közleményeket név aláírás nélkül el nem fogadunk, nem közölhetjük. Névaláírással, a nyilttériink rendelkezésére áll. У. úrnak Budapest. Örömmel tudatjuk, hogy to-onyóráink meggondolták a maidolgots járnak. Terjessze az örömhírt Budapesten is! (Azt ne mondja, hogy nem- jói járnak) Dr. Hennán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Gazdasági gépek. A tavaszi idényre ajánlok kitűnő egy vasú vető-gépet, morzsoló-, kézi és tó-hajtásra berendezett daráló-, szecskavágó-, répavág ó-gépeket, Hacker-rostát, melyekben állandó nagy raktárt tartok, melyeket olcsó árban, igen kedvező fizetési feltételek mellett szállítok; — úgyszintén kaphatók nálam a cséplőgépekhez szükséges.kellékek is. i A gazdaközönség nagybecsű pártfogását kérem és biztosítom megrendelőimet a pontos és szolid kiszolgálásról. Kun-Halason, Fő-utcza. Kőim Sebestyén, 3—3. vaskereskedő. Eladó ház. Jurászik Teréz I. tizedben háza szabadkézből eladó. Értekezhetni Z á b о j i Gusztáv tanítóval Kis-Kőrösön. Apró hirdetés. Bájos Angyalom ! Boldoggá tettél aranyos soraiddal; mily szerencsés volnék, ha ón is kimerítően Írhatnék, hiszen annyi mondani valóm volna! Jó! érzed magad? Én nem —nem bírok belenyugodni boldog együttléttink megszakításába— kínos fájdalom gyötör — nem tudok belószokni Téged nélkülözni! Vájjon mikor láthatlak viszont? írj mielőbb sokat — imádó Tiédnek.
