Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-31 / 31. szám

Julius 31. К U N - H A L a S. 1898. Imre és neje Tóth У Erzsiké halasi lakosok megvették Kellner Benőtől 130 holdnyi ingat­lant, 12000 frt vátelárban. Rókasi Ignácz és neje mogvette Rókasi Ferdinand és társai majsai szőllőjét, 100 írtért. Fiilöp Antal megvette Ré- kasi Ferencz és Demeter majsai szőllőjét, 50 írtért. Kakas Lázár és neje megvett Büchel- bauer Lajostól egy házat, 450 írtért. Kis ü Sándorné Figura Mária megvette Gusztos Fe­rencz I-ső tizedbeli házát, 130 frt vételárban. Xilah István és neje Varga Zsuzsanna megvették Kis Robota Jánosnó 23/4 felső-szállási szántóját, 925 írtért. Vas Lajos és neje Szombati Mária megvették Turcsik Mihály és neje Szabó Eleonora IV. tizedbeli házát, 800 írtért. Rédei István és neje Csapó Juliánná megvették Bolya Sándortól egy 2]/4 holt szántót, 150 írtért. Hornyák Már­ton és neje majsai lakosok megvették Felföldi Máté ingatlanát, 300 írtért. Borbás János ko­vácsmester megvett Einviller Károly és nejétől egy 5 holdnyi legelőt, 175 írtért. Török Imre megvette Török Ferenczné Bus Judit és társai ingatlan részét, 305 frt vételárért. Török Imre és neje Varga Mária megvették Török Ferenczné és t. házilletősógét, 300 írtért. Török Juliánná megvette Török Ferenczné és társai nádasró- szét, 4 írtért. Török Judit Mészáros Imrénó és t. megvették Török Ferenczné Bus Judit szán­tóját, 600 írtért. Török Judit Mészáros Imrénó megvette Török Ferenczné Bus Jubit riádasré- szét, 3 írtért. A szőlőmoly és szőlőiloncza irtása. — Útmutatás. — Úgy a régi, mint a most már rendes ter­mést adó újabb telepítésű szőlőkben, legyenek azok hegyiek vagy homokiak, utóbbi három év óta aggasztó módon szaporodik a szőlőmoly (Oochylis ambiguella) és egyes helyeken hozzá csatlakozik már — bár ez idő szerint még szór­ványosan — a szőlőiloncza (Tortrix pilleriana). Eme két rovar kártételeinek meggátlására szol­gáló védekezésmódok ismertetése előtt lássuk előbb röviden e két állat életmódját. I. A szőlőmoly évente kétszer szokott mu­tatkozni. Az első nemzedék hernyói május ele­jétől körülbelül junius utolsó harmadáig találha­tók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyíló virágzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen pa­rányi és zöldes szinii, később szennyes-rózsás vagy ibolyás-szürkés, legtöbször azonban szeny- nyes-zöldes, de feje és az utána következő első testiz feketós-barna; teljesen felnőtt korában 8—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert a mig egész kicsi (1 milliméter hosszú), addig belefurakodik a bimbókba, miközben azokat linóm pókszálakkal összekötögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdjei között hosszúkás fészket készít, a mely­nek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azomban egymásután több fészket is; innen van, hogy az ember abból egy fürtön 5 —6-ot is talál, de hernyót csak egyben. Junius végén teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedéseiben, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, guzsbacsavart fűzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hossu és világos- barna. Két hét múlva, és pedig junius végén szórványosan, julius elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 milliméter hosszú és kiterjesztett szárny­nyal 13—15 milliméter széles. E molyra köny- nyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyait háztető formájára összeteszi, a felső' szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinii harántsáv húzódik: a felső szárnyuk he­gyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinii pont van. A moly a nappal legnagyobb részét a le­velek alsó felére húzódva tölti, csak este röpkö­dik, miköben párzik és vagy már félig kifejlő­dött bogyókra vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen 30—40 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre. _______ Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval, julius és augusztusban a bo­gyókba furakodik. Azokat részben egészen ki­rágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az igy megtámadott es össze- csomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgy is meg vannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a kíilömböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet ké­szít magának, a melyben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában ki is telel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén meg jelenik a moly a jövő évben újra, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokba a bimbókra tojj a ; epetekből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Ma­gyarországon s mint azt épen a jelen esztendő (1898) mutatja, igen nagy károkat okoz. II. A szőlőiloncza (Tortrix pilleriana) a szőlőmolytól nemcsak nagyságra, de életmódjára nézve is különbözik, mert évenként csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje, közepe táján, tehát a szőlőmolylyal egyidejűleg kezdi és junius közepéig, esetleg végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melyeket előbb *öbbé-kevósbbé összefon. de ha a hernyó nagyobb (május végén, junius elején), akkor már az alsóbb levelekre szál le s itt is mindig fészket készít magának olyformán, hogy vagy egyszerűen behajlitja és leköti a levél egyik­másik karéját, vagy hogy egy levél ránczos be­mélyedésben maga fölé szálaiból egy fedőt sző s abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy fürtöt is, ebben tanyázik s onnan rágja’ az elérhető zöld részeket. Ha a fészkéhez közel már nincs mit rágnia, akkor odébb áll s más helyen ismét újabb fészket készitt anyiszor, a menyiszer szükséges: sokszor 8—10-szer is, mig teljesen kifejlődik. (Folyt, követfe.) I)r. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 3266/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Farkas Jó­zsef (Vedé) láziári lakos végrehajtatónak Szef- csik Józsefné szül. Minda Rozália végrehajtást szenvedő elleni 350 frt tőkekövetelés és járulé­kai iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék (a kis-kőrösi kir. járásbíróság) terü­letén levő Keczel község határában fekvő a ke- czeli 1039. sz. betétben Szétesik Józsefné szül. Minda Rozália nevén álló A. I. 1—3. sorsz. 6169. 6170. 6171. hrsz. a felső-újhegy dűlőben fekvő szőlőre az árverést 310 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898.évi augusz­tus hó 25 ik napján délelőtti 10 órakor, Keczel községben a községházában megtartandó nyilvá­nos árverésen a megállapított kikiálltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/o-át vagyis 31 irtot kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 -ón 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni . Kiskőrös 1898. évi junius hó 6-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. ________Tepliczki Nándor, kir. törvszki biró. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél. 1. szám. bizottsági Hirdetmény. A kis körösi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság 1898. évi julius hó 25-én 4144. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság eznnel közhírré teszi, hogy Akasztó községre és Ács ökördi és Szent Imre pusztákra vonatkozólag az 1886. XXIX. 1889 XXXVIII. és az 1891. XVI. t. czikkek értelmében szerkesztendő telek­könyvi betétetek készítésének munkálata folya­matba tétetvén, a helyszíni még pedig első sor­ban az azonosítási eljárás a nevezett községben 1898 évi augusztus hó 22-én fog kezdődni. A kitűzött határnapon a tkönyvi és a ka­taszteri birtokrészletek azonosítása veszi kezde­tét, az a határnap a melyen a betétszerkesztő bizottság a helyszínén a további teendőket meg­kezdi a községi ejöjárósággal külön fog közöl- tetni: Ennélfogva felszólitatnak: 1. mindazok a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló be­jegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kivan­nak tenni, hogy a bizottság előtt a kötözött ha­tárnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztésiket igazoló okirataikat mu­tassák fel; 2. mindazok a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telek­könyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a te­lekkönyvi hatósághoz intézett’ szabályszerű be­advány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a tkvi. bejegyzés iránti kérelmeik elő terjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig te­lekkönyvi bekebelezóre alkalmas okirataik nin­csenek, átírásra az 1886. XXIX. t. ez. 15-18 §-ai és az 1889. XXXVIII. t. ez. 5. 6. 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megsze­rezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a ki­küldött bizottság előtt igazolják, avagy oda has­sanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére en­gedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és’a bó!yeg-ós illeték- elengedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok a kiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy meg­szűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg beje­gyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel ter­helt, ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, iíletve, hogy tör­lési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bi­zottság előtt jelenjenek meg. mert ellenesetben a bélyegmentessóg kedvezménytől elesnek. Kis Kőrösön, 1898. évi julius hó 26-án. Bauer Ignácz tkvvezető helyett: Uszkay Tamás, Tepliczky Nándor, btétszerk. tkvvezető. kir. törvszki biró. 1-3. Rendkívüli hatású fogcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 30--15 fogcseppekre, melyek még minden esetben a leg­makacsabb fogfájást is, nem perezek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Egy kis 1щ ára 25 ír. akészitő BencsikLajos gyógy­szerésznél Szegeden. Továbbá Csinosak Béla úr gyógy­szertárába n HALASONi

Next

/
Thumbnails
Contents