Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-31 / 31. szám
Julius 31. KUN-HALAS. 1898 vasút elejtésével egyszerre mily nagy összeget spórolnak meg a városnak, de nem látják be, hogy évtizeden át mennyi bevételtől elesik e város lakósága s hogy évtizedeken át az egyesek mennyivel nagyobb öszegeket kénytelenek kiadni apródonként, de nap-nap után, kérdjük őket, ha vajon nem lelkiismoretlenség-e a jónak útjába állni ? Vagy őrültségnek tartják-e a világszerte tapasztalható azon czólt, hogy egyes városok még önmegeröltetós árán is igyekeznek maguknak minél több közlekedési ezközt biztositni ?! Hiszen azt látjuk, hogy nap-nap után rendre épülnek a viczinális vasutak és boldognak tartja magát az a város, a mely vasúti csomópontot, több rendbeli elágazásokat szerezhet magának. Mit képzelnek, hogy ezek a városok a balgatagok-e, vagy mi, akik idegenkedünk egy vasúttól, melyből csak hasznunk lehet. A polgári becsület, a kötelességérzet és a közügy iránt való előszeretet megkívánja mindenkitől, hogy a ki valamely létesítendő jó megítélésére képtelen, legalább annak útjába ne álljon. Ezek után röviden előadjuk, hogy miként véljük mi a halas-majsai vasutat legkisebb áldozat árán, illetőleg áldozat nélkül létesíthetni. Mindenek előtt konvertálni kell a város adóságait. Es ezt nem csak a vasút, hanem az észszerű gazdálkodás értekében is meg kell tenni. A várost ugyanis az időleg terheli 25 ezer írt földhitel intézeti; 120 ezerfrt vasútépítési és 15 ezer forint takarók pénztári—összesen tehát 160 ezer fit kölcsön. A mely tartozása után ez időleg 5 °/0. 6 ’/4 °/u ós 7 °/0-kamatlábbal fizet összesen 10817 írt 50 kr. kamatot. Ha most már ezen 160 ezer frt tartozását konversio utján ' amortisacionalis kölcsönre változtatja, 4 ]/2 % kamatlábbal a 10817 frt eddig fizetet kamatért, — a melyben konversio esetén a tőke törlesztés is benfoglaltatnék, — 240,400 frt, kölcsönt kaphatna, tehát 80.400 frttal többet mint ez időleg. Nyolczvanezer forint! mennyi üdvös dolgot lehetne teremteni ezen az összegen, a nélkül, hogy a pótadó növekednék, a nélkül, hogy a kamatfizetés nagyobbodnék, a nélkül tehát, hogy a város közönsége újabban megtér h e 1 t e t n ó k. Hozzá lehetne járulni a halas-majsai, halas-szegedi vasutak építési költségeihez, fel lehetne állítani a műkertbe kertészeti vagy munkás képző iskolát, a melyhez a földmivelés ügyi miniszter hozzájárulását már kilátásba helyezte. Villamvilágitás, nópnevelés, közgazda- sági élet, ipar, kereskedelem előmozdítása: hiszen de annyi, de annyi dolog vár reánk e másik eziedévben ! ! . . . De e czikkünk keretén maradjunk csak a halas-majsai vasútnál. Ha conversió által nyerendő összegből e vasútra 20—25 ezer irtot fordítanánk, azt hisz- szük, hogy az engedélyes ez öszszeggel beengednék ós ez összeg ellenében kapna a város elsőbbségi kötvényeket. Ha a fólegyház halasi vasút kiépülne, tehát ha ezen viczinális két fővonalat kötne össze, bizonyos, hogy az állam ezen vasutat megváltaná s állami kezelés alá venné át. Az állam pedig rögtön kifizeti a városnak ez elsőbbségi kötvények értékét, úgy, hogy a város tulajdonképen nem is 25 ezer frtot áldozna, hanem csupán ezen összegnek időközi kamatait: t. i, a pénz átadásától a kötvények beváltásáig eső kamatokat, a mely idő alatt t. i a pénz nem kamatozván, a város csak ezen időre eső kamatokat vesztené el és ez 25 ezer frt után 4 '/2 °/0-al 5—6 évre 5—6 ezer frtot tenne ki. A halasi-majsai vasút tehát a városnak 5—6 ezer írtjába kerülne, a mi nevetséges, kicsiny összeg azon viszontszolgálatokhoz képest, a melyeket e városnak s e város közönségének nyújt. Minden józan gondolkodású ember meggyőződhetik arról, hogy a fentebb előadattok folytán ezen összeg egy óv alatt megtérül e város lakosságának. A hitetlen Tamások inegyőzósóre álljon itt egy kis statisztika: a) Az ügyvédeknél, a közjegyzőnél, a bíróságnál, a telkkönyvi hatóságnál naponként átlag megfordul 15 majsai, a kik ha fejenként csak 10 krt keltenének is.—egyóven át 5—600 frtot hagynak városunk lakói között. b) Az ügyvédeknél, a közjegyénél, a bíróságnál, a telekkönyvi hatóságnál naponként átlag megfordul 25—30 halasi. Ha ezeknek p. u. Kis-Körösre kellene menniük, egy éven át csak vasúti viteldijra 4500—5000 frtot keltenének, íme már e két tétel kiadja a halas-majsai vasút költségét, a fentebb megjelölt 5—6 ezer frtot kiadja egy óv alatt. c) Ha a járásbíróságot elviszik, megy utánna a bírósági személyzet, az ügyvédek jó része s lehet, hogy a közjegyzősóg is. (Ez időleg nem is szólva a most felállított kir. adóhivatalról, a melynek fennmaradása is kétségessé válhatik.) Ezen jó urak pedig legalább is 14—15 ezer frtot költenek évenként, mely összeg mind a város lakói közöttoszlik meg. De sokat lehetne még mondani ; a vasút mellet sokat, mig ellene semmit. Hisszük, hogy ez adatok meggyőzték a vasút elleneseket is ós nem hisszük, hogy ők oly kegyetlen lelkületűek legyenek, hogy jobb meggyőződésük ellenére megmaradnának el- lentállásukban, Nem szégyen az, hogy ha valaki valamely ügy igazságosságáról és hasznosságáról meggyő- zetvén, feladva eddigi merev ellentállását, az ügy szolgálatába szegődik. Nem szégyen az, hanem érdem, a mely előtt minden jó érzésű ember kalapot emel. Bizva-bizunk tehát, hogy a képviselő testület jobb megfontolás után a legközelebbi gyűlésen már elfogadja a conversiót ós a halas-majsai vasút engedélyesének kedvező választ fog adni. A mikor közjóról van szó, e nemes város haladásáról ós anyagi jólétéről, nómuljon el akkor minden pártszenvedély, minden egyéni önzés, kishitűség, maradiság, minden ellenségeskedés és urak, polgárok egy szívvel, egy lélekkel válvetve, szeretettel, a legszebb polgári erényekkel szolgálják az igaz ügyet. Úgy legyen ! HÍREK. — Közgyűlés. E héten, szerdán d. e. 9 órakor közgyűlés fog tartatni, a melynek főbb tárgyai: Kosuth gyalázói ellen indítvány; a helyettes polgármester lemondása; halas-majsai vasutügyben Gester megkeresése; indítvány a város converziója tárgyában. Elvárjuk a képviselőktől, hogy ezen közgyűlésen kivétel nólkül- meg fognak jelenni, miután ott nagyon ólötbe vágó kérdések vannak szőnyegen. — Gyászrovat. Kmeth Sándor, városi képviselő f. hó 28-án elhunyt, temetése f. hó 29-én ment végbe nagy számú közönség részvétele mellett. — Patay István kir. járásbíróságunk ujonan kinevezett albirája f. hó 26-án vezette oltárhoz Gyöngyösön Balás Ignácz ügyvéd és városi tiszti ügyész leányát Balás Mariska úrhölgyet. Zavartalan boldogságot kívánunk az új frigyhez. — Tulit Péter Bodoglár pusztai iskolai tanító a városi III. leányosztályhoz helyeztetett át, miután Papp Erzsiké kisasszony tanítónői állásáról lemondott. A f. év tavaszán a Balota pusztai tanítói állás is üresedésbe jővén,.most az iskolaszék két pusztai iskola tanítói állásra hirdet pályázatot. —. Változások. A fólegyházi szolgabiró- ságnál a megyei törvényhatóság — elhalt Mihá- lovics főszolgabíró helyett — Dr. Endre Zsiga főszolgabírót helyettesítette a választásig; a kiskőrösi szolgabiróságnál pedig a Kun-Szent-Mik- lósra megválasztott Geróbi Imre helyébe Almási Sándort választotta meg. — A községi iskola szék folyó hó 28. napján ülést tartott, amikor elhatározta, hogy a már egyizben javasolt iskola felügyelői állás szervezését fontos okok miatt a városi képviselő testület előtt ismét javaslatba hozza. Az iskola felügyelő évi díjazása 300 írtban lenne megállapítva. — Az italmérési szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta, a jövő számunkban e szabályrendeletet egész terjedelmében közölni fogjuk. — Népesedési mozgalom az elmúlt hétről. Született 8. Házasság köttetett 1. Elhaltak a következők: Gesmay halvaszülött, Monda Sándorué szül. Takaros Judith 73 éves, aggkorban, Váczi Rozália 16 éves, agykérlobban, Faragó Mihály 8 hónapos tüdőlobban, Szabó halvaszülött, Kmeth Sáneor 39 éves tüdővészben, Szalui Cs. István 59 éves holta nyilv., Bótás Imre 79 éves, lioltá nyilv. — Csín Csák József fodrász és ezermester egy gyönyörű kivitelű, saját kompositiója után iombíürószelt madár-kaiiczkát készített, — felhívjuk rá a szép iránt érdeklődő publicum figyelmét, — a kaliczka megtekinthető nevezettnél. ❖ * Merénylet. Egy effendi legújabban a következő merényletet követte el: Bejött a társaságba ós azt mondta: — Képzeljétek fiuk, ma azt halottam, hogy Sanyaró Vendel sarlach betegséget kapott. — Most Kanyaró Vendelnek hívják. . . Kidobták. * '? . Egy bagdadi effendi kioszkjában több effendi szürcsölgette a zaccos feketét, a melyben — ellenben — az alkorán által tiltott „fluidum“ is lehetett. Csecsögtek mindenről, mikor egyszer egy effundi napnyugatnak fordult orczával felsóhajt: — Hja! hát még a Zola pőre! Egy másik effendi, aki a nyugot-európai kérdésekről nagyon hézagosán lehet informálva, de aki a gyengóbbnem iránt kiváló — élöérzet- tel viseltettetik, felvillanó szemmel, mohón kérdi: — Hol, hol? ... ki az a Zola Pőre? . Ki főfák. * A vámőr. Olaszország egy kis városának vámsorompójánál egy szegény ácsmester akart keresztül menni. Egy vadonatúj létra volt a vállán, eladásra szánva. A városkában azonban többek között a legújabb időben az uj fára is vámot vetettek ki. A vámőr pedig nem azért vámőr, hogy ne ragaszkodjék szigorúan a betűhöz. Megállította tehát a szegény ácsot és vámot kért a létráért, mert az uj fából való és még használatlan. Az ácsmester erre szó nélkül odatámasztotta a falhoz a létrát ós tiz-tizenkétszer le s telsótált rajta. A vámőr csak nézte, nézte. Az ácsmester aztán, amikor lejött, azt mondta: — Most ez a létra már használt állapotban van, tehát nem jár vám érte. Es mosolyogva áthalad a sorompón. A vámőr pedig nyugodtan nézte, mert a bötii szerint az ácsmesternek van igaza. * A különbség. Egy oláh medvét táncoltat a ház előtt. A kis Pistike kibámul az ablakon s kérdi: — Mama, melyik a medve? * Megértette. Egy néma bemegy a vendéglőbe. Marhahúst akar enni, s szarvakat mutat a fején. A pinezér: Ah! már értem, a gazdával akar beszólni. . . * Érthető beszéd. A: Nos, adna ön pénzt kölcsön egy barátjának? В: Hogyne! A: Hát. . . B: (Közbevág): De nincs barátom. . . KÖZGAZDASÁG. Ingatlan forgalom — 1898. július 5-től. — Modok Benjámin és neje Eleonora megvették Szecsödi György ós neje bodoglári 12 hold szántóját, 5500 írtért. Matkó István megvette Lendór Mária laktársa íólházát, 200 írtért. Hunyadi Piroska Kertész Farkas Imrónó megvette Halász Mária Konya A utal né majsai ágasegyházi tanyaföldót, 500 frt vételárban. Lajos Károly ós neje Nagy Juliánná megvették Kos Sipos Mária majsai lakostól a bodoglári 23/4 hold földét 400 írtért. Barta István ós neje Surjány Klára megvették Horvát Teréz ingatlanát. 600 írtért. Benkó Moker Mária Banári Lajosnó megvette özv. Szundi Lajosnó fekete földjét 120 frt vételárban. Becze Benő megvett Dr. Babó Mi- hálytól 3’/4 hold szőllőt 900 frt vételárban. Tó'h B. István és neje megvették Molnár Ferencznó tájói 6 */a hold birtokát 800 írtért. Süli Csontos Vincze majsai lakos megvette Halász Imre ós neje majsai beltelek részét, 50 írtért. Szakái
