Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-09-12 / 2. szám
Szeptember Iá. К U N - H A L A S. 1897; rohamot intéztek, a zavargókat szétverték s három embert letartóztattak. Ezeket azonban a haragvó nép kiszabadította s közbe Bokor József egy csendőrt hátulról egy csoroszjával fejbe vágott. A csendőrök több embert megsebesítettek, — de a sebesülteknek nyoma veszett. Kedden a hadbíró s a eseudőrhadnagy Majsára utaztak s a vizsgálat eredménye folytán: id. Bodor János, B. Lapu Imre, Busa Károly, Bezdán János, Nagy J. Pál, Farkas Mihály, K. Macska Mihály, Vikor Lajos, Halász Ambrus, lílinkó József, Vikor János, Nagy J. József, K. Macska József, Nagy Ferenc, Csuka Sándor, Nagy Lajos, Nagy József, Jegyes János, Torma Gábor, Valentovics Ferenc munkásokat, összesen 20 embert letartóztattak, s kettenként összelán- czolva a csendőrök által Kalocsára, a kir. ügyészséghez bekisórtették. Szomorú jelenség, a társadalmi rend s a gazda és munkás közötti szükséges egyetértés megingásáról tanúskodik az, hogy immáron 95 krért is vérnek kell folyni. A napbarnított arczú, összelánczolt kezű húsz letartóztatott csütörtökön ment át Halason, -— rosszul eső látvány, hogy húsz ember ideje, munkaereje, kenyértelen családja, becsülete megy veszendőbe a feltüzelt szenvedélyek által! A törvény ereje megtámadhatta!!, parancsa szent; de a nép, az megy az izgatok után, meghozza nékik áldozataikat; pedig jobb lenne, ha családjára, becsületére gondolna! KÖZGAZDASÁG. Munkás kérdéshez. Sokat írnak róla pró és contra; tenni azonban nem tesznek semmi olyant, a mely a helyes megoldáshoz vezetne. Pedig közmegelégedésre — különösen városunkban — könnyen megoldható lesz e nehéz kérdés, csak őszinteség lakozzék a szivekben s az egymás jogának tiszteletben tartásával, nyugodt megfontolással a szóbeszéd helyett cselekedjenek azok, akiknek tenni hivatásuk és érdekük! Az idei aratás alatt szerzett tapasztalatok meggyőzhetik a társadalmunkat, a hatóságunkat és a gazda osztályunkat arról, hogy munkás és munkaadó között mesterségesen emelt választó falak mihamarább el távol i tandók, ha a jövőre elejét akarjuk venni annak, hogy a munkások jogosulatlan sztrájkja folytán a termések tönkremenjenek, meg kell védeni a munkásokat a lelketlen izgatóktól, a strájkolás következményeként majdan jelentkező éhségtől, nyomortól, az uzsorások kizsákmányolásától s az erkölcsi síilyedóstől! Halason még nincs elfajulva a munkás kérdés: a nép még nem szívta magába á hazátlan kozmopolitizmusnak, a vallástalan életnek s a mai jogrendet fölforgató szoczializmusnak lólek- bontó tanait, annyira, hogy a jó szóra meg ne állana, ne hallgatna, ne térne vissza s ne követné azoknak tanácsát, kik vele egy városban élnek, egy levegőt, szívnak s a haza, az Isten iránt együtt éreznek! Óva intjük e város népét, hatóságát gazdaosztályát, hogy e kérdés megoldásánál ne támaszkodjék az államhatalomra, mert önmagában az államnak lehetetlen e bajokat gyökeresen orvosolni, mert sem törvény, sem csendőr a munkásokat meg nem győzi, az érdekellentéteket ki nem egyenlíti, a nép leikébe mindinkább tért foglaló tév-tanokat ki nem irtja. Ezek csak pillanatra nyomják cl a veszélyt, de a jövőt nem biztosítják, a bajt el nem ölik. Sokan kétkednek (különösen a prefektusok) e kijelentésben. Ám, nézzék a történet lapjait, tanuljanak azokból, hogy vajon volt-e valaha oly erőszak, a mely a felvetődött eszmét fegyverrel megölni tudta volna? A socializmus is, mint társadalmi probléma az újkori culturnépek társadalmi fejlődésének szüleménye. Megoldása csak békés eszközökkel történhetik. E meggyőződéstől áthatva, egyáltalán nem találjuk kielégítőnek a socializmus terjedésének meggátlására Fost vármegye nemrég elkészilett féléves jelentésében ajánlott ezen három módozatot: 1. hogy a munkaadó és munkás közötti viszony törvényileg szabályoztassók, 2. hogy a sociálista sajtó ellen szigorú intézkedések tétessenek és 3. hogy a socializmusra bujtogatók kemény büntetésben részesüljenek. Számot kell vetnünk a magyar nép kedély világával, jellem sajátságaival. Nagyon téved az, aki a nyugoti ipar-államok sociálistáival egynek tekinti a magyart s megelégszik a nyugoti államok rendszabályaival! A magyar a socialis izgatásokra nem azért hallgatt, mintha természetével és vágyaival megegyeznék az a társadalom, a milyent a nemzetközi social-democratia elképzel. A magyar nép a mostani társadalmi rendszernek nem is ellensége, de fogalma sincs a social-deinokratiáról. Egyszerűen érzi, hogy fáj néki valami s ő ahhoz csatlakozik, aki bajaival foglalkozik. H a a magyar társadalom s a helyi hatóságok komoly elhatározással foglalkozni fognak a nép bajaival, akkor a nép hozzájuk csatlakozik s hátat fordít az i d e- g e n, h a z á 11 a n, j ö 11 - m ént s о c i á 1 i s i z g a t ó^k n а к ! Mákosunk nyugodalma, a társadalmi egyensúly s közgazdaságunk érdeke parancsolja, hogy Kun-Halason a munkás-kérdés mindkét fél megelégedésére megoldassák. Es mi adott program inunkhoz híven, imó, megnyitjuk lapunk hasábjait: álljanak elő eszmékkel, indítványokkal, vitassák meg e kérdést azok, akik arra képesek s szivükön viselik о város közjavát! Ingatlan forgalom.- 1897. aug. 30-tól - 1897. szept. 11-ig. — Jfj. Kertész Farkas Péter és neje majsai lakosok eladták Sípos Szabó Fercncznek a tulajdonukat képező házat 300 írtért. Hajas Judit majsai lakos eladta az ágas.- egyházi tanyaföldjét Kovács Dunai Lajos' és nejének 300 írtért. Ноrnyák Kis Márton majsai lakos eladta a majsai ágasegylnui ingatlanát Gáspár Katalin Hunyadi Lázáruénak 250 írt. vételárért. Herényi János halasi lakos eladta ltokolya Károlynál; a bodoglári 3*/2 hóid legelőjét 100 írt vételárért. Nagy József István majsai lakos megvette 750 írtért Lodri Etel Mészáros Antalnó konyha dűlői tanyaföldjének felerészét, Homály Ferenc/,, llalas- bodoglári lakos megvette 600 írt vételárban Bazsa József halasi; lakos bodoglári ingatlanát. Kis Miklós majsai lakos megvette Vékony Péter és neje majsai 84 s hr. sz. házát 150 frt vételárért. Dér Péter és neje Juhász V. Mária majsai jakosok megvették 1200 írtért Hanga János \és neje Balog Anna tulajdonát képező ágasegyházi tanyaföldjét. Totovits Illés és neje Dávid Francziska majsai lakosok megvették Biró Juliánná Lantos Jánosáé öregszőlőjét 45 írtért. Tót Lajos és neje Kis K. Teréz halasi lakosok megvették Budai Teréz halasi tulajdonát képező 192 KZ10 szántóföldjét 40 frt vételárban. Szalai Pál és neje Takaes Mária halasi lakosok megvették 100 írtért Németh Károly halasi lakos másfél hold parlagföldjét. Czirkó Mária majsai lakos megvette 400 ínért Péter Szabó márisi tanyaföldjét Szemes Istvánná Simon Bóza kötönyi lakos megvette Patzauer Miksa és May Miksa kötönyi birtokát 40,000 frt vételárban. Jegyes Molnár Katalin uiajsai lakos megvette 100 frt vételárban Dávid János ágasegyházi földjutalékát. Kovács Szarka Balázs majsai lakos megvette László fivérének konyhadülői földrészét 500 írtért. Szarka Kovács László pedig megvette Balázs fivérének ágasegyházi tanyaföldét 600 frt vételárban. Faddi Antal és neje Horvát Juliánná halasi lakosok megvették Vilonya Sándortól 2861 frt vételárban a fehértói ingatlant. Összesen 17 adásvétel. — Bt. Hennáit Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Hirdetmény. A. halasi gazdasági bank részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a bank üzleti működését folyó évi szeptember lib 15-én kezdi meg, egyelőre a város tulajdonát képező úgynevezett Fehérháznál (a királyi adóhivatallal egy udvarban) lévő üzlet- helyiségben. Halas, 1897. szept. 7-én Dr. Babé Mihály igazgató-elnök. Halas, 1897. Nyomatott Präger Ferencznél. 330/1897. mr Ü Árverési liirdetmény. Kun-Halas város rendőr-kapitányi hivatala által ezennel közhirré tétetik, hogy a fenti számú végzéssel Bodoglár pusztán járlat nélkül egy drb. 7 éves bélyegjeién, jegy télén deres kancza ló foglaltatot le. Felliivatnak mindazok, kik a jelzett lóhoz tulajdoni igényüket tartják, hogy az azt igazoló okmányokkal a rendőr- kapitányi hivatalnál annyival inkább jelentkezzenek, mert ellen esetben a jelzett ló a 1894. évi Xll. t.-cz. 107. §-a alapján Halas város közházánál 1897. évi szeptember hó 27-ik napján délelőtt 9 Órakor nyilvános árverésen eladatni fog. Kun-Halas. 1897. szept. 6. Rendőr-kapitány. 279/1897. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi EX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közli írré teszi, hogy a halasi kir. járásbíróság 1897. évi 3371 és 3372/p. szánni végzése következtében Dr. Hodossy Géza halasi ügyvéd által képviselt Terhe Miklós ős Pál ja várit. Terhe Vincze ellen B00 és 500 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 800 írtra becsült 2049f> □ öl legelő illetményből fele részre és 13960 □ öl legelő illetményből ‘/7 részre szerzett jogából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halasi, kir. jbiróságuak 4392. 1897. számú végzése folytán 300 és 500 frt tőkekövetelés, ennek 1894. évi május 10 és junius hó 11-ik napjától járó 8°/e kamatai és eddig'Összesen 60 frt 70 krban bíróikig már megállapított költségek erejéig Majsán a községházánál leendő eszközlésére 1897. évi szeptember hó 13-ik napjának délutáni 2 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak még, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is elfognak adatni. • Kelt Hatáson, 1897. évi augusztus' hó 18. napján. RabszkyGéza, kir. jbirósági végrehajtó. 4518/18 )7. tkvi. szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy özv. Schwarcz Adolfné vógrehajtatónak Schwer István végrehajtást szenvedő elleni 492 frt 41 kr. tőke követelése s járulékai iránti végrehajtási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén lévő Kis- Kőrös község határában fekvő s a kiskőrösi 2474. számú betétben 1l6-oA részben Schwer István, ®/tí-öd részben kk. Schwer Ilona tulajdonául bejegyzőt А I. 2004. 2006. -j- 2003 és 200^ hrsz. belsőség egészen 448 frt, — az А 1,10962 és. 10964. hrsz. ingatlan egészen 57 frt, — s az A -f- 11221 hrsz. ingatlanból Schwer István Ve-od rész illetősége 48 frt 66 kr. becsórtókben — Guttmann József érdekében is az 1897. évi október hó l-ső napján d. e. 10 órakor ezen kir. jbiróság tkvi helyiségében megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt költ igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított, szabályszerű elismervényt kiszolgáltatni. Kis-Kőrös, 1897. évi julius hó 14-ikén. A Kk. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Szagmeister, kir. aljbiró.
