Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)

1897-09-12 / 2. szám

Szeptember Iá. К U N - H A L A S. 1897; rohamot intéztek, a zavargókat szétverték s három embert letartóztattak. Ezeket azonban a haragvó nép kiszabadította s közbe Bokor József egy csendőrt hátulról egy csoroszjával fejbe vágott. A csendőrök több embert megsebesí­tettek, — de a sebesülteknek nyoma veszett. Kedden a hadbíró s a eseudőrhadnagy Majsára utaztak s a vizsgálat eredménye folytán: id. Bo­dor János, B. Lapu Imre, Busa Károly, Bezdán János, Nagy J. Pál, Farkas Mihály, K. Macska Mihály, Vikor Lajos, Halász Ambrus, lílinkó József, Vikor János, Nagy J. József, K. Macska József, Nagy Ferenc, Csuka Sándor, Nagy Lajos, Nagy József, Jegyes János, Torma Gábor, Valentovics Ferenc munkásokat, összesen 20 embert letartóztattak, s kettenként összelán- czolva a csendőrök által Kalocsára, a kir. ügyészséghez bekisórtették. Szomorú jelenség, a társadalmi rend s a gazda és munkás közötti szükséges egyetértés megingásáról tanúskodik az, hogy immáron 95 krért is vérnek kell folyni. A napbarnított arczú, összelánczolt kezű húsz letartóztatott csütörtökön ment át Halason, -— rosszul eső látvány, hogy húsz ember ideje, munkaereje, kenyértelen családja, becsülete megy veszendőbe a feltüzelt szenvedélyek által! A törvény ereje megtámadhatta!!, parancsa szent; de a nép, az megy az izgatok után, meghozza nékik áldozataikat; pedig jobb lenne, ha család­jára, becsületére gondolna! KÖZGAZDASÁG. Munkás kérdéshez. Sokat írnak róla pró és contra; tenni azon­ban nem tesznek semmi olyant, a mely a helyes megoldáshoz vezetne. Pedig közmegelégedésre — különösen városunkban — könnyen megoldható lesz e nehéz kérdés, csak őszinteség lakozzék a szivek­ben s az egymás jogának tiszteletben tartásával, nyugodt megfontolással a szóbeszéd helyett cse­lekedjenek azok, akiknek tenni hivatásuk és érdekük! Az idei aratás alatt szerzett tapasztalatok meggyőzhetik a társadalmunkat, a hatóságunkat és a gazda osztályunkat arról, hogy munkás és munkaadó között mesterségesen emelt választó falak mihamarább el távol i tandók, ha a jövőre elejét akarjuk venni annak, hogy a mun­kások jogosulatlan sztrájkja folytán a termések tönkremenjenek, meg kell védeni a munkásokat a lelketlen izgatóktól, a strájkolás következmé­nyeként majdan jelentkező éhségtől, nyomortól, az uzsorások kizsákmányolásától s az erkölcsi síilyedóstől! Halason még nincs elfajulva a munkás kér­dés: a nép még nem szívta magába á hazátlan kozmopolitizmusnak, a vallástalan életnek s a mai jogrendet fölforgató szoczializmusnak lólek- bontó tanait, annyira, hogy a jó szóra meg ne állana, ne hallgatna, ne térne vissza s ne követné azoknak tanácsát, kik vele egy városban élnek, egy levegőt, szívnak s a haza, az Isten iránt együtt éreznek! Óva intjük e város népét, hatóságát gazda­osztályát, hogy e kérdés megoldásánál ne támaszkodjék az államhatalomra, mert önmagá­ban az államnak lehetetlen e bajokat gyökeresen orvosolni, mert sem törvény, sem csendőr a munkásokat meg nem győzi, az érdekellentéteket ki nem egyenlíti, a nép leikébe mindinkább tért foglaló tév-tanokat ki nem irtja. Ezek csak pillanatra nyomják cl a veszélyt, de a jövőt nem biztosítják, a bajt el nem ölik. Sokan kétkednek (különösen a prefektusok) e kijelentésben. Ám, nézzék a történet lapjait, tanuljanak azokból, hogy vajon volt-e valaha oly erőszak, a mely a felvetődött eszmét fegyverrel megölni tudta volna? A socializmus is, mint társadalmi probléma az újkori culturnépek társadalmi fejlődésének szüleménye. Megoldása csak békés eszközökkel történhetik. E meggyőződéstől áthatva, egyálta­lán nem találjuk kielégítőnek a socializmus ter­jedésének meggátlására Fost vármegye nemrég elkészilett féléves jelentésében ajánlott ezen három módozatot: 1. hogy a munkaadó és mun­kás közötti viszony törvényileg szabályoztassók, 2. hogy a sociálista sajtó ellen szigorú intézke­dések tétessenek és 3. hogy a socializmusra bujtogatók kemény büntetésben részesüljenek. Számot kell vetnünk a magyar nép kedély világával, jellem sajátságaival. Nagyon téved az, aki a nyugoti ipar-államok sociálistáival egynek tekinti a magyart s megelégszik a nyugoti álla­mok rendszabályaival! A magyar a socialis izgatásokra nem azért hallgatt, mintha természetével és vágyaival meg­egyeznék az a társadalom, a milyent a nemzet­közi social-democratia elképzel. A magyar nép a mostani társadalmi rendszernek nem is ellen­sége, de fogalma sincs a social-deinokratiáról. Egyszerűen érzi, hogy fáj néki valami s ő ahhoz csatlakozik, aki bajaival foglalkozik. H a a magyar társadalom s a helyi hatóságok komoly elhatá­rozással foglalkozni fognak a nép bajaival, akkor a nép hozzájuk csatlakozik s hátat fordít az i d e- g e n, h a z á 11 a n, j ö 11 - m ént s о c i á 1 i s i z g a t ó^k n а к ! Mákosunk nyugodalma, a társadalmi egyen­súly s közgazdaságunk érdeke parancsolja, hogy Kun-Halason a munkás-kérdés mindkét fél meg­elégedésére megoldassák. Es mi adott program inunkhoz híven, imó, megnyitjuk lapunk hasábjait: álljanak elő esz­mékkel, indítványokkal, vitassák meg e kérdést azok, akik arra képesek s szivükön viselik о város közjavát! Ingatlan forgalom.- 1897. aug. 30-tól - 1897. szept. 11-ig. — Jfj. Kertész Farkas Péter és neje majsai lakosok eladták Sípos Szabó Fercncznek a tulajdonukat képező házat 300 írtért. Hajas Judit majsai lakos eladta az ágas.- egyházi tanyaföldjét Kovács Dunai Lajos' és nejének 300 írtért. Ноrnyák Kis Márton majsai lakos eladta a majsai ágasegylnui ingatlanát Gáspár Katalin Hunyadi Lázáruénak 250 írt. vételárért. Herényi János halasi lakos eladta ltokolya Károlynál; a bodoglári 3*/2 hóid legelőjét 100 írt vételárért. Nagy József István majsai lakos meg­vette 750 írtért Lodri Etel Mészáros Antalnó konyha dűlői tanyaföldjének felerészét, Homály Ferenc/,, llalas- bodoglári lakos megvette 600 írt vételárban Bazsa József halasi; lakos bodoglári ingatlanát. Kis Miklós majsai lakos megvette Vékony Péter és neje majsai 84 s hr. sz. házát 150 frt vételárért. Dér Péter és neje Juhász V. Mária majsai jakosok megvették 1200 írtért Hanga János \és neje Balog Anna tulajdonát képező ágasegyházi tanya­földjét. Totovits Illés és neje Dávid Francziska majsai lakosok megvették Biró Juliánná Lantos Jánosáé öreg­szőlőjét 45 írtért. Tót Lajos és neje Kis K. Teréz halasi lakosok megvették Budai Teréz halasi tulajdonát képező 192 KZ10 szántóföldjét 40 frt vételárban. Szalai Pál és neje Takaes Mária halasi lakosok megvették 100 írtért Németh Károly halasi lakos másfél hold parlagföldjét. Czirkó Mária majsai lakos megvette 400 ínért Péter Szabó márisi tanyaföldjét Szemes Istvánná Simon Bóza kötönyi lakos megvette Patzauer Miksa és May Miksa kötönyi birtokát 40,000 frt vételárban. Jegyes Molnár Katalin uiajsai lakos megvette 100 frt vételárban Dávid János ágasegyházi földjutalékát. Kovács Szarka Balázs majsai lakos megvette László fivérének konyhadülői föld­részét 500 írtért. Szarka Kovács László pedig megvette Balázs fivérének ágasegyházi tanyaföldét 600 frt vétel­árban. Faddi Antal és neje Horvát Juliánná halasi lako­sok megvették Vilonya Sándortól 2861 frt vételárban a fehértói ingatlant. Összesen 17 adásvétel. — Bt. Hennáit Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Hirdetmény. A. halasi gazdasági bank részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a bank üz­leti működését folyó évi szep­tember lib 15-én kezdi meg, egyelőre a város tulajdo­nát képező úgynevezett Fehér­háznál (a királyi adóhivatallal egy udvarban) lévő üzlet- helyiségben. Halas, 1897. szept. 7-én Dr. Babé Mihály igazgató-elnök. Halas, 1897. Nyomatott Präger Ferencznél. 330/1897. mr Ü Árverési liirdetmény. Kun-Halas város rendőr-kapitányi hivatala által ezennel közhirré tétetik, hogy a fenti számú végzéssel Bodoglár pusztán járlat nélkül egy drb. 7 éves bélyegjeién, jegy télén deres kancza ló foglaltatot le. Felliivatnak mindazok, kik a jelzett lóhoz tulajdoni igényüket tartják, hogy az azt igazoló okmányokkal a rendőr- kapitányi hivatalnál annyival inkább jelentkezzenek, mert ellen esetben a jel­zett ló a 1894. évi Xll. t.-cz. 107. §-a alapján Halas város közházánál 1897. évi szeptember hó 27-ik napján délelőtt 9 Órakor nyilvános árverésen eladatni fog. Kun-Halas. 1897. szept. 6. Rendőr-kapitány. 279/1897. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi EX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közli írré teszi, hogy a halasi kir. járásbíróság 1897. évi 3371 és 3372/p. szánni végzése következtében Dr. Hodossy Géza halasi ügyvéd által képviselt Terhe Miklós ős Pál ja várit. Terhe Vincze ellen B00 és 500 frt s jár. erejéig foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján lefoglalt és 800 írtra becsült 2049f> □ öl legelő illetményből fele részre és 13960 □ öl legelő illetményből ‘/7 részre szerzett jogából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halasi, kir. jbiróságuak 4392. 1897. számú végzése folytán 300 és 500 frt tőkekövetelés, ennek 1894. évi május 10 és junius hó 11-ik napjától járó 8°/e kamatai és eddig'Összesen 60 frt 70 krban bíróikig már megállapított költségek erejéig Majsán a község­házánál leendő eszközlésére 1897. évi szeptem­ber hó 13-ik napjának délutáni 2 órája batár­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak még, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is elfognak adatni. • Kelt Hatáson, 1897. évi augusztus' hó 18. napján. RabszkyGéza, kir. jbirósági végrehajtó. 4518/18 )7. tkvi. szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy özv. Schwarcz Adolfné vógrehajtatónak Schwer István végre­hajtást szenvedő elleni 492 frt 41 kr. tőke köve­telése s járulékai iránti végrehajtási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén lévő Kis- Kőrös község határában fekvő s a kiskőrösi 2474. számú betétben 1l6-oA részben Schwer István, ®/tí-öd részben kk. Schwer Ilona tulajdonául bejegyzőt А I. 2004. 2006. -j- 2003 és 200^ hrsz. belsőség egészen 448 frt, — az А 1,10962 és. 10964. hrsz. ingatlan egészen 57 frt, — s az A -f- 11221 hrsz. ingatlanból Schwer István Ve-od rész illetősége 48 frt 66 kr. becsórtókben — Guttmann József érdekében is az 1897. évi október hó l-ső napján d. e. 10 órakor ezen kir. jbiróság tkvi helyiségében megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10°/o-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számí­tott és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt költ igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított, sza­bályszerű elismervényt kiszolgáltatni. Kis-Kőrös, 1897. évi julius hó 14-ikén. A Kk. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Szagmeister, kir. aljbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents