Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-12-25 / 17. szám
Deczember 25. KUN-HALAS. 1897. diadalmaskodnak lia azoknak erkölcsi alapja van, s meg van a bátorság az eszme mellett való kitartásra. Igen, kitartásra, mert ennek hiánya okozza legtöbb esetben az egyébként teljesen kifogástalan emberek bukását, vagy ennek kikerülése végett idő előtti visszavonulását. Nézzünk széjjel magunk között, városunknak hány nemesre törekvő, tanult még lelkesedni is tudó lakosa van, de váljon nem volna e könnyű összeszámlálni azokat, akik közügyeink, lakostársaink érdekében még legegészségesebb, valóban üdvös eszméik mellett akétségtclenül bántó előítélettel, sokszor majd nem naponként tapasztalható gyanúsítással, vagy a fitymáló személyeskedéssel szemben következetesen kitartanak, bizony mondom hogy könnyű volna az összeszámolás, de hát jól van-e ez igy ? Eu abban a meggyőződésben élek. hogy nem jól van, mert azok kiket Isten kegyelme kiváló tehetséggel megáldott, vétkeznek önmaguk és embertársaik ellen ha azt a kincset jövedelmeztetés nélkül hevertetik, sazén véleményem szerint mindenkinek kötelessége, hogy a mit tudfazt maga és embertársai javára értékesítse, mert csak igy vihető előbb az emberiség fejlődésének milliók munkásságát igénylő ügye ; tegyen mindenki ameuynyit tud. de ne mulasszon el semmit amit meg tehet, ez esetben bizton reménylhetői hogy az erkölcsi követelményeknek megfelelő munkásság mindenkinek meg fogja adni azt a lelki megnyugvást mit az életben boldogságnak neve zü n к. Az én jelmondatom „bízva küzdeni, küzdve bízni“, az ennek keretébe köny- nven beilleszthető kötelesség érzet mindenkinek megadja azt a lelki erőt, mely a küzdelemben, munkában lankadást nem enged, és én e szent ünnepen arra kérem az egek Urát, hogy a békés munkássághoz adjon erőt mindeneknek, sugy a családi tűzhelyeknél, mint az élet küzdelmeinél a szeretek fáklyáival világosítsa be utainkat; ezen óhajtással keblemben szívből kívánok „boldog ünnepek et“ ! D г. В a b ó Mihály. A „KUN-HALAS“ TÁKOZÁJA. Hulló csillagok. — Karácsonyra. — Arany szinti haja a földig ért. Sötét szemei olyanok voltak, mint a fekete gyémántok. Kimondhatlan édes fény sugárzott belőlük. De mosolyogni soha senki nem látta. Csak egyszer,'— akkor.Ja midőn édes jó anyját temette. Karácsony estéjén . . . Könnyein át egyetlen mosolya olyan volt, mint a feltámadás hite a haldokló lelkében. Sötét szemének ragyogó könnye meg olyan, mint tenger misztériumában a drága gyöngy. Ha vajon a ravatal fölött mért mosolygott ? A szeretet születésének ünnepén ha vajon tudott-e örülni az örülőkkel, ott a ravatal előtt leborulva, midőn néki halált jelentett о születés. A szeretet halálát. A koporsóban feküdt az egyetlen, ki még szerette őt. . . és . . . mégis mosolygott. Most először, de hogy miért, nem tudta senki, mert szivét nem ismerte senki. Vajon ki ismeri a csillagok járását, acsiila- gok életét? Egy férfi . . . Őt magát Azsorának hívták. V ¥ Gazdagság, jóllét, üunepeltetés, az anyai szeretet: boldogság volt egész élete. Bámulták arany haját, sötét szemét, termetét, lelke gazdagságát., műveltségét, szépségét, de a bámulok közül csak egyetlen egy se jött el az anya temetésére. Szőlőtelepítés. Múlt számunkban jeleztük, hogy az 0. Sz. Sz. helyi képviselője a két pénzintézethez emlékiratot adott be a szőlőtelepitési kölcsönök finan- czirozása érdekében. Alább közöljük az emlékiratot egész terjedelmében s az arra hozott határozatot. Az emlékirat igy hangzik: Tekintetes Igazgatóság! A Budapesten székelő „Országos szőlőtelepitő szövetkezet“ Igazgatóságától nyert meghatalmazásom alapján, a következő előterjesztést vagyok bátor tenni a tekintetes Igazgatósághoz. A nevezett szövetkezet Igazgatósága folyó hó 13-án megtartott ülésében elhatározta, lmgy a szőlőtelepitők részére beszerzendő telepítési kölcsönöket a lehetőséghez képest mindenkor azon pénzintézeteknél finánczirozza, a melyek a telep helyén vannak, vagy ahhoz legközelebb esnek, miután ez által a telepitők könnyebben tehetnek eleget visszafizetési kötelezettségeiknek. A telepítési kölcsönök lebonyolítására vonatkozólag a szövetkezeti Igazgatóság álláspontja a következő: A telepítésre jelentkezők az Igazgatósággal — Kun-Halas-ra vonatkozólag ezenkívül a szövetkezet helybeli képviselőjével a szövetkezeti Igazgatóság utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett — kölcsönös és szabad egyezség utján, mindenkor a helyi viszonyok figyelembe vételé vei megállapítják a holdaukénti telepítési költsége- k e t. Az igy megállapított főösszegről a telepíttető jelzálogi bekebelezésre alkalmas okiratot állít ki azon pénzintézet javára, a mely a kölcsönt folyósítja. Ezen kötelezvényben az 0. Sz. Sz. Iga zgatósága 5 évig terjedőleg egye- t e in leges fizetési kötelezettséget válal, s azonkívül kötelezi magát arra, hogy a kijelölt területnek szőlővel való betelepítését 3 —4 év leforgása alatt teljesen bevégzi s igy adja át a tulajdonosok rendelkezése alá, a kiknek joguk leend az átadáshoz a maguk részéről szakértőket is alkalmazni. A szőlőtelepítés fináncziális oldala ezen megoldási módozat mellett azon előnnyel bir, hogy amennyiben maga a telepíttető a pénzintézetek által rendszerint kívánni szokott telj es jelzálogi biztosítékot adni nem tudná, a fedezet- hiányt maga a szövetkezeti Igazgatóság öt évi jótállása hogy a pénzintézet i m m i- nens veszélynek kitéve nem lehet; az 5 év leforgása után pedig a jelenben értékkel alig biró területek szőlővel való betelepítése által a pénzintézet követelésének biztosítására oly érték emelést produkál, amely a szövetkezeti Igazgatóság jótállásának megszűntével az addig hiányzó jelzálogi alapot a pénzintézetek által Igen, mert karácsony volt, s ilyenkor honn a családban örülni kell, ünnepelni; igen, mert a. gazdag leány árva lett, olyan árva, hogy a törvény Ítélete karácsony estéjén kidobta őseinek kastélyából, hol született, a temetőből, hol atyái nyu- gosznaN Csak ez a koporsója maradt. Ha vajon ki kivan sírni karácsony estéjén ; ha vajon, az árva, szegónynyó lett leányt ki vigasztalná anyja ravatalán — karácsony estéjén .. A kastély urat cserélt, a pezsgő nem durrog. a zene nem szól, — néma minden az ősi parkban. Csak az arany hajú leány van ott s mellette egykét vén koldus sóhajtozik, azok is csak azért, mert úgy sincs otthonuk, úgy sincs mit tenuiök, mit enniök, hát oda állnak az úrasszony koporsója elé — idő töltésből — karácsony estéjén. Az Úr nyugtassa. Azsora. Gyász-fekete ruháján végig omló haja olyan, mint a sötét éjbe betévedt napsugár; szeme a könnyeken s a gyászfátyolon át olyan, mint szent-Jáuos bogár a titkos éjben, úgy csillog. De mórt mosolyog? . . . Ha vajon csak akkor hal-e meg az ember, ha ravatalra teríti к; ha vajon van-e életük a . . . hulló csillagoknak? . . . Erre gondolt, mosolya erre jött fel fáradt —, megkinzott leikéből. * * Azóta egy év múlt el. A kastélyban szól a zongora, cseng a po bár, fel-fel hangzik a jókedvű kaczaj. Ünnepet ülnek ott bent, — ma született a Megváltó. A kastély mellett, a tenger parton, egy szirt-telőn ott áll Azsora. Ruhája rongyos, niegtépett, arany megkövetelt teljes biztosíték erejéig felemeli, sőt legtöbb esetben azt túlszárnyalja. A dolog megvilágositása czéljából szabad legyen példával élnem : Péter Pálnak van 15.000 frtot érő ingatlan vagyona, a ki a szövetkezetnél 20 hold szőlő telepítésre jelentkezik. Ezen 20 holdnak telepítése — mondjuk 9000 írtba kerül, a mellyel szemben az ő 15.000 frtot érő vagyona a pénzitézeteknól kellő biztosítékot nem nyújt, miután a 9000 fitos kölcsönhöz — eltekintve a személyhiteltől — legalább is 18.000 fit értékű ingatlanság kiválhatnék. Az 0. Sz. Sz. Igazgatósága jótállásával Péter Pál részére a 9000 frtos kölcsön felvételét s igy részére egy 20 holdas szőlőnek egyszerre való betelepítését teszi lehetővé. Az O. Sz. Sz. Igazgatóságának 5 évi jótállása még arra is szolgál, hogy a kölcsönző pénzintézet a telepíttető részéről jöhető bármiféle kijátszásnak kitéve ne legyen. Az O. Sz. Sz. Igazgatósága ezen jótállást a telepittetővel szemben azért veheti magára, miután a szövetkezet a betelepítés teljes bevégzéséig a telepíteni szándékolt területet a telepítés teljes befejezéséig birtokában tartja. Midőn pedig Péter Pálnak 20 holdas területe beállítva van, maga ezen 20 hold a betelepítés által közápszámitással holdanként 600 frtal emelkedik értékben, úgy, hogy a 20 hold értékemelkedése 12.000 frtot tüntet fel, amelyet hozzáadva az eddig meglevő 15.000 frt értékhez, Péter Pálnak az 5-ik óv végével — t i. amikor az O. Sz. Sz. Igazgatóságnak jótállása megszűnik 27.000 fit értékű ingatlana lessz, a molylyel szemben a pénzintézet 9000 frtos követelése tökéletes biztosítékra talál, lóvén a jelzálogi lag bekebelezett 9000 frtos kölcsön Péter Pál ingatlanai értékének csak ]/3 ad része. Tekintetes Igazgatóság! Hiszem, hogy a kérdés pénzügyi oldalát az előadottakkal teljesen megvilágítottam és számításom helyességét — kevés eltéréssel — a gyakorlat igazolni fogja. Ezek után tehát szabad legyen a dolog egy másik oldalára áttérnem. Az, „Országos szőlőtelepitő szövetkezet“ egy ideális czóltől áthatva alakult meg. Hála és elismerés illeti a nemes férfiakat, akik a hazafias ezé! megvalósítására egymással kezet fogtak. Nagyon ismerős a tekintetes Igazgatóság előtt népünk anyagi helyzete, gazdasági viszonya. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy a nemes város népének százezrekre menő adóssága van, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakostársainkat kedvezőtlen idők, az alig múlt évek nyomott gabona árai, állatvészek s más ezer bajok, szerencsétlenségek, jégverés, szárazság, vizár beláthatlan időkre súlyos anyagi viszonyok közé sodorták. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy a mai keserves kenyórharezban, ahol nemcsak emberek és emberek, de nemzetek a nemzetekkel sikra szállnak, a magyar nép még az alföld ezen egyik kanaánjában sem sokáig állhaja a földig ér, kapkodja, kószálja a hideg téli, éji szól. Ajkán futó mosoly : ma született a Megváltó ! . . . A tenger habjaiban feltámadnak a szirének, — hívják magukhoz. — Megyek. Kiterjesztett karját feje fölé fűzi. Leikével együtt sir a tenger. Most már nem mosolyog, mert már tudja, hogy van-e életük a hulló csillagoknak? Nincs, nem élet az . . . Tudja. Tudja? Oh nem, csak látja. Kegyetlenül fiija az éji szél. Ha lelke lángja nem hevítené, megfagyna ott, állva, fején átfont karokkal. Feltágulnak a zilált rongyok, teste fehére, plasztikája áthat a tenger kékjén. Szebb szobrot lehetne róla mintázni, mint a milói Yénns. A sziklát veri a hab, a tenger szirénjei hívogatják, jössz te hozzánk, te . . . hulló csillag. Mély tenger az — élet, tele csábokkal, csábi tokkal. — Megyek! Fent a kastélyból a zongora hangjai áthatnak az éjen, ki a sziklacsúcsra. Es te Azsora, ki csak egy évvel előbb is о kastély úrnője, tündére valál, te ott állasz, tépett rongyaiddal, tépett lelkeddel a szikla-szirten, a tenger fölött, kitaszítva, elhagyatva, árván, szegényen . . .A szirének hívogatják : melegebb van az ölelő karok közt. — Megyek. A horizonton egy kék csillag,fut alá. Hulló csillag, mely égből a földre jő. És az a másik, ott a tenger parton, földről az égbe vágyik. Hát se ott, se itt nincs nyugalom? A kék csillag, világitó tüz-uszájával rohan a tenger felé; meteor,
