Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-12-25 / 17. szám
Deczeinber 25. hatja meg a küzd teret., azzal aji'égi külterjes gazdálkodási rendszerrel, amely eddig az alföld népének egyedüli kenyérkereseti forrását képezte, s a mely sokszor alig adja meg a vetőmagot, az adóra valót s nagy szegényen a házi szükségletet, de amely a boldogulásra, a vagyonosodásra egyáltalán nem vezet. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy a mezei gazdálkodás munkálatai időszakhoz, sokszor napokhoz vannak kötve, a melyeken túl a mezei munkásnak nincs keresete, munkája. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy e nemes város 12 Q mértföld területű határában tömérdek oly homokföld van, amely eddig — mondhatni — semmi hasznot nem adott. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy a szőlőtelepítés nagy pénzáldozatokat követel és szakerőke t, ha a pónzáldozatok gyümölcsét látni akarjuk. Tudnia kell a tekintetes Igazgatóságnak, hogy e nemes város lakossága az ő magyar con- servativismusával mindez ideig idegenkedett az nyitásoktól, megmaradt a mezőgazdaság mellett, ha mindjárt vesztére is. Akik pedig valamely jövedelmezőbb gazdasági ágra gondoltak, azokat vísszariasztotta a pénz és a szakképzettség hi á n у a. Az intensiv gazdálkodás egyik kiemelkedő és jövedelmező ága a szőlészet. Lelkemben azon meggyőződés ól, hogyha városunk lakosságának figyelmét e térre felhívni sikerűiénd. s ha megadjuk néki a módot, hogy fáradság nélkül, munka nélkül, szakerő nélkül 4 óv leforgása alatt kinek- kinek egy tökéletesen kész szőlőt adu n к birtokai) a, meg fog törni a conservati rizmus s népünk boldogulni fog. Ha Halas város 12- Q mérföldes határából néhány óv alatt nehány ezer hold szőlőt sikerűié i irt telepítenünk, enyhülni fog e város népének nyomasztó gazdasági helyzete, enyhülni fog a munkás nép követelése, a szoczializmus, mert hiszen akkor ezer és ezer munkás kéz-— öreg, ifjú, férfi, lány, asszony — oly kereseti forrásra s oly időben teszen szert, amely kereseti forrás ezelőtt jórészt elzárva volt előtte s amikor a mezei munkák szünetelése miatt keresete egyáltalán nem vala. Ha Halas város 12 [] mérföld felületéből néhány ezer holdat betelepíteni sikerül, az addig értéktelen földet kiválóan magas értékűekké lesznek és Isten áldásával az eddig hasznot nem hozó területek jövedelmezőkké válnak, ami által nemcsak egyesek, hanem maga a város is mint erkölcsi testület hírben, vagyonban gyarapodni fognak. Tekintetes Igazgatóság! Tudva van az, hogy a pénzintézetek nyereségre alakult magánvállalatok, de emellett a közérdeket is szolgálniok kell. A tekintetes Igazgatóság több tagjától voltam szerencsés hallani, hogy városunkban ez a — halott, lesz, ha leesik. Vajon mi erő lökte le az égből? Az, a melyik ezt a másikat, Azsorát földről az égbe emeli. A meteor, a nagy rohanásban kipirul, lángra gyűl, sistereg s őrült ro- balylyal vágódik a tenger vizébe. A szirének szól rebbenek s a tenger vize föl csapa felhőkig, utána tömérdek némaság. A leány némán, tágra nyílt szemekkel bámulja a meteor hullást. A kastély egy ablaka hirtelen csörömpölve törik ki s egy tört pezsgőn pohár gurul A/.sora lábai elé. A leány fel eszmél, feltekint őseinek kastélyára, karját kiterjeszti, s az őrület hangjával Rikoltja: — Megyek. Fogai össze-vaczognak, keble piheg s tárt karokkal rohan a tengernek. — Megyek. Még egy lépés . . . ❖ — Ne menj. Mögötte felszólal egy kérő hang. Egy férfi öleli át, fülébe súgja: szeretlek !... — Megyek! •— Oh, ha megmutattad-a boldogság utait, ne zárd azt el előlem. Én vagyok a férfi, aki ismerem a csillagok járását; lelkem régóta ismer tégedet; lelkem a telkedben, Azsora, szeretlek. — Nem, nem,, nem! Megyele, megyek! — A szent, egyetlen, kit a keresztyéni hitvallás buzgóságával imádok: te vagy. Ne menj, Azsora. Ma van a szeretet születésének ünnepe, Azsora . . jöjj velem. A leány, keblén össze húzza a zilált ronH К О N - H A L A S. pénzintézet közszükségletet pótol s hogy közérdeket szolgál, mert ethicai kötelessége. A pénzintézet saját, anyagi érdekét is előmozdítja az által, ha az 0. Sz. Sz. által létesítendő telepítésekhez szíikséglendő nagyobb mennyiségű — lehet, hogy évenként 150—20000 írtra is felmenő — kölcsönöket folyósítja, finantirozza. Az O. Sz. Sz. nem nyerészkedésre alakult válalat és a tekintetes Igazgatóság a vezetése alatt álló pénzintézet által a közérdeket is fogja szolgálni, ha az O. Sz. Sz. nemes intentióit megértve, s a magyar ember tiszta őszinteségével felkarolva, e nemes kun városra nézve lehetővé teszi a. hazafias czól elérését. Midőn tehát szives határozatukat s elfogadás esetén úgy a folyósítandó kölcsönök visszatérítésére, valamint a kamatláb meghatározására vonatkozó föltételeiket kérném, a legjobbat remélve — vagyok a tekintetes Igazgatóságnak alázatos szolgája: Dr. Hermán Ferenc ügyvéd, mint az O. Sz. Sz. kun-halasi képviselője. Ezen emlékiratra a T a karó к p é n z- t á r a következő igazgatósági határozatot hozta: „Olvastatott az „Országosszőlőtelepitő szövetkezet'1 halasi képviselőjének, Dr. Hermán Ferenc ügyvédnek intézetünk igazgatóságához az „Országos szőlőtelepitő szövetkezet“ igazgatóságától nyert meghatalmazás alapján tett előterjesztése, melyben az „Országosszőlőtelepitő szövetkezet“ által létesítendő szőlő telepítésekhez' szükséges, egyes telepitők által a halasi takarék- pénztártól felveendő jelzálogos kölcsönöknek li- nancirozására, folyósítására, a folyósítandó kölcsönök vissza térítésére, valamint a kamatláb meghatározására vonatkozó igazgatósági határozatnak vele való közlését kéri. Az igazgatóság az „Országos szőlőtelepitő szövetkezet“ halasi képviselőjének Dr. Hennán Ferenc urnák ezen előterjesztését tudomásul veszi, s azon h a t á r o z a t о t hoz z a, hogy ingatlanokra helybeli lakosoknak alapszabályaink értelmében csakis jelzálogos biztosíték mellett adhat kölcsönt az igazgatóság által meghatározott kamatláb mellett. — Ezen határozat Dr, Hermán Ferenc úrral közöltetni rendeltetik.“ A G a z d a s á g i ha n к eddig ez ügy- bem még nem határozott. Г Érdek ellentétek. Közgazda sági ink legi ij ab b fej 1 őd ősében hangok mutatkoznak, melyek erősen oly irányokra utalnak, mintha a kereskedelem és ipar bizonyos tekintetben 'ellentétes érdekeket szolgálna, mint a, mezőgyokat s a férfi szeme közé tekint. Keble felsóhajt. Ma született a M e g v á 11 ó, a szeretet születésének ünnepén. — Azsora. légy enyém. A tenger szirénjei gúnyosan kaczagnak. Dalt énekelnek a hulló csillagok éleiéről, édes dalokat, a tenger misztériumáról. Mély tenger az — élet. . . mély és . . . zavaros ... A leány belemerül a férfi nézésébe: lelkét keresi. — Szeretsz? kérdi halkan. — Szeretlek, csillagom. A szél lecsöndesül. Beáll a téli éj bü-bája, mint akkor, midőn a három királyt Bethlehembe vezérelte a csillag ... A leány is nyugodtabb. Arany szinii haja a földre ér. Sötét szemei olyanok, mint a fekete gyémántok. Kimondhatlan ‘édes fény sugárzik belőlük. Átöleli a férfit . .. — Lelkedet kerestem . . . megtaláltam, . Л megyek, veled megyek, veled; veled elmegyek a — halálba is! Szólt zokogva a leány . . . s egy szenvedélyes "csók után. kiszakítva magát a férfi ölelő karjaiból . . . a tengerbe vetette magát. A tenger szirénjei felkaezagnak, átölelik s leviszik, le a tenger misztériumába, — oda a másik hulló csillag mellé ... A férfi utána ugrik. ha vajon feltalálja-e? . . . Ha vajon van-e életük a . . . hulló csillagoknak? . . . Nem tudja azt senki. Dr. Hermán Ferenc. 1897. j gazdaság. Agrár körökben terjed az a nézőt, hogy inig a mezőgazdaság alig lúd haszonnal dolgozni, inig a. gazdát a világ termelésének versenye sújtja, és inig a gazda termelésének özönét alig tudja eladni, akiig a mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipar dús osztalékban részesül, a kereskedő pedig nem törődve a hazai terménnyel, ott vesz, a hol olcsóbban kap és liazafiatlan törekvésében nem bánva az ország mezőgazdasági állapotát, folytonosan gazdagodik. Étele és hasonló kifakadások, amelyek az idei magas gabonaárak mellett egy kissé elmaradtak, csak arra mutatnak. hogy az illetők a közgazdasági élet természetét nem ismerik. A közgazdaság nem egy csak külsőleg összerakott készítmény. mint például egy bútordarab, melynek egyes részeit tetszés szerint szét lehet szedni és másokkal helyettesíteni. A közgazdaság egy szerves egész, és mint minden szerves test egészében és nem a tagjaiban él; itt nem lehet egyes részeket elszedni és másokkal helyettesíteni, hacsak magát az egész szerves tesiet nem akarjuk tönkre tenni. Ézen szerves voltánál fogva, minden egyes résznek működése az egész szervezetet tartja életben. Mintha bizony az emberi test szervezetében, bármely testrésznek működését a többi testrészekre nézve veszélyesnek vagy fölöslegesnek, vagy ellentétesnek lehetne mondani. Működése az egyes testrészeknek lehet látszólag ellentétes; meglehet, hogy látszólag a láb járása, a kéz munkálkodása, az agy gondolkodási működése talán fontosabbnak tűnik, mint az illető szervek dolga, midőn az evésre ösztönöznek, és talán az utóbbi kényelmesebbnek tetszik, mint a többi szervek igénybe vétele; ámde egyik oly uélkü- lözhctlen, mint a másik, az emberi élet és test főn tartására De hogyan lehetne épen mi nálunk Magyarországon ok arra, hogy akár a kereskedés tuttengéséről akár az ipar nagy nyereségéről panaszkodjunk ? Igaz. körülbelül 20év óta, az I 878-iki közgazdasági kiegyezés után jelszóvá vált „hazai ipart“ kell teremteni, és a társadalom ép úgy, mini a törvényhozás és a kormány lehetőleg mindent megtelt uj iparágak meghonosítására. Ezen törekvésnél főkép a kereskedői osztály volt tevékeny és talán nem hibázunk, ha az újabb vállalatok legalább kilcncz-tizedrészét a kereskedők buzgólkodásának tulajdonítjuk.' Ártott ez a törekvés a magyar mező- gazdaságnak ? ! Bizonyára nem. Az egész világ tudja, hogy az ipar fejlődése első sorban épen a mezőgazdaságnak használ. Ipar teremtése nálunk is kivált a mező- gazdaság érdekében történt, mert sehol sincs a mezőgazdaság rosszabb helyzetben, mint ott a hol kizárólag csak mező- gazdasággal foglalkozó lakosok vannak. A kereskedés tultongéséről szólni nálunk épen egészen indokolatlan. Ugyan kinek használ a kereskedés jobban, mint épen a mezőgazdának ? Avagy azok a többszörös kísérletezések, melyeket a gazdák megpróbáltak, pl. a gazdák és iparosok szövetkezete stb. nem megmutatták-e azt, hogy ilyféle kísérletezések épen a kereskedői vezetés hiánya folytán maguknak az érdekelt gazdáknak sem voltak előnyükre'? Minél több a kereskedő, annál job-
