Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-10-04 / 23. szám
Ehhez hasonló viszonyok nálunk sohasem voltak; a magyar faj karakterében nem volt kifejlődve sohasem a városok alapítása irámt való hajlam; ezért játszanak nálunk oly jelentős szerepet a német iparüző elemek a városok alapításában. A vidék állapota régóta ismeretes, az orvoslás munkája is folyamatban van. De mintha ez az ‘orvoslás nem volna elég gyors, nem volna elég intenzív. Kétségtelen az, hogy a munka e téren két tényező vállán nyugszik. A mig egyfelül az államnak el- mulaszthatlan kötelessége, a maga részéről mindent megtenni, hogy a vidék fejlődését előmozdítsa: másrészt viszont még sokkal inkább kell, hogy a kulturális és gazdasági fejlődés maguknak a városoknak szivükön feküdjék. És azt hisszük nem csalódunk, ;ha e pomnál keressük a gyógyulás lassúságának okát. A kormány a vidéki városok fejlesztésére mindent megtesz. Pénzügy- igazgatóságok, középiskolák nagymérvű felállítása, hidak építése, újabban a kir. tábla decentralizálása, végül az egyes vidéki városokban be végzett, folyamatban levő és tervbe vett állami építkezések, mindez mutatja, hogy a kormány tudatában van ama kötelességnek, mely őt e téren terheli. És mit mondhatunk ezzel szem ben városainkról? Sajnos, azt kell észlelnünk, hogy általánosságban nincs meg bennünk a kellő élelmesség, hogy érdekeiket „ Imádkozzál, dolgozzál, Úgy lesz áldás házadnál!“ Nagy fényei berendezett szobája van e háznak két nő alakban, ünnepi toilettóben. A konyhától balra eső szobában a falu saját készitményü munkái vannak elhelyezve. Ezen az úton érünk a falu végére a hol igen érdekes látványosság mulattat meg bennünket és ez: egy cigány família. Rendkívül hű utánzatu része ez a falunak. Oly eredeti alakok ezek igazán, liogjT az ember nagyon bámulván rajta csak annyit képes rá mondani, hogy nagyszerű és azután csak néz, bámul. Egy korhadt viskó előtt telepedtek le a família egyes tagjai a házfő (a tepsi-gyártó buzgóan munkálkodva, mig a családanya pipával szájában, valami csuszpájz félét főz. Egy másik (tán a sógorasszony) kártyát vet. Benn a sátorban egy fiatal cigány asszony szintén pipával szájában rajkóval van elfoglalva. Hagyjuk most már el a morékat és menjünk visszafelé a falu másik utcáján végig, hol az első nevezetesebb ház a szabolcs- megyei büdszentmihályi magyar ház szép kerttel az udvar jobb részében csinos szobái íkal, tágas istállóval,, melyben még bárom ló is van. (Persze csak olyan tréfa-ló) Ezután következik a zalamegyei zebeczkei felismerjék, s hogy e felismert érdekeket ei ég hathatós erővel követni nem bírják. Társadalmi és politikai ellentétek gátolják az üdvös együttműködést és a vállvetett munkát, legtöbb városunkban. Ez az oka annak, hogy a vidéken oly keveset tesznek a gyáripar fellendítésére. A mi gyár Magyarországon fennáll, annak nagy része a főváros közelében épült, az a kevés telep pedig, mely a vidéken áll fenn, csekély kivétellel idegen, külfüldi pénzzel dolgozik, idegené a haszon is, melynek nagy része kivándorol az országból. Maguk a városok ritka indolenciával úgy gondolkoznak, hogy majd választanak ők kormánypárti képviselőt, kijár az egyet-mást a kormánynál; jut nekik egy-egy pénzügyigazgatóság a kormány jóvoltából, még katonaságot is kapnak, ha szépen megkérik a minisztert; egyebet azután nem tesznek. Maholnap lezajlanak az ünnepnapok, s igazán itt az ideje végre, hogy a magyar vidék annak tudatára ébredjen: mily fontos tényezője az állami fejlődésnek, a nemzeti fennmaradásnak az, hogy a vidék fejlődjék, hogy munkás, jómódú és élelmes legyen, hogy városaink kereskedelmi, ipari központokká váljanak, hogy céltudatos vezetés mellett, kiszabadítva magukat végre — valahára a társadalmi és politikai ellentétek szétválasztó békói alól, vállvetve önérzettel munkálkodjanak közre szükebb hazájuk s általa egész nemzetük jövő boldogulására. magyar ház. Utána a nógrádmegyei, kis- hartyáni palócház, mely szintén egyike a legszebb házaknak. Szép berendezésű két szobája van, a falon szent képekkel, tányérokkal stb. Az egyik szobában egy igen érdekes eszköz, a melyben a kis gyermeket járni tanítják. Az udvarban kendertörő, kút, szín, góré, ól stb„ még galambok is repdesnek ide s' tova, kellemes látványt nyújtva a falu minden látogatójának. E mellet van somogymegyei csükölyi, utána a csikmegyei székely, azután a torda-aranyos megyei toroczkói ház. Es most ismét egy igen érdekes ház következik és ez a: ko- lozsmogyei kalotaszegi ház. Szép berendezésű két szobája van e háznak kalotaszegi varottassal és sok, sok tányérral a falon. Az egyik szoba közepén egy karácsonyfa- szerű nászajándék tele csöregével. (Nem szabad megkóstolni!) Ezután még sok szép különböző nemzetiségű ház van, melyek elsorolására nincs elegendő helyünk. A legutolsó a jász- nagy- kun- Szolnok megyei jász-apáthi ház, mely után következik egy tágas, szép szín, benne két tűzoltó-kocsival ez a: községi minta szertár. Itt látható már messziről a tornyos templom körülötte egymás mellett elterülő sok kis bódé, melyekben az ország különböző viRendkívüli közgyűlés 18S6 szept. 24. én. A képviselőtestület ez alkalommal néhány tárgygyal foglalkozott, s azokkal röviden végezett, ugyanis: Tudomásul vette a belügyminiszter' III-ad fokú azon határozatát melyben a ta- vaszszal történt ügyészi választás megsem.- misittetett s egyszersmind választás tárgya- báni intézkedést elhatározván szavazat többséggel megválasztotta a kijelölő válastmány tagjaiul id. Tóth János és Kuti Sz. Imre képviselőket. A választás ellen Török István kir. közjegyző felebbezést jelentett be. z igazságügyminiszter értesítette a várost hogy a bírósági fogház alakítására kért s 10 év alatt törleszteni szándékolt 4)00 frtot folyóvá nem tette Közgyűlés tudomásul vévén a miniszter leiratát a fogház kiépítését végleg elejtette. A községi iskola, és ipariskola költség- vetése változatlanul elfogadtatott s a főjegyző indokolt ellenvéleménye daezára közgyűlés id. Tóth János indítványára államsegélyért folyamodik. Elismerjük hogy a segély rá férne a közel 7003 írt évi deficittől küzdő iskola pénztárra, azonban mi is azon véleményben vagyunk mint a főjegyző hogy a kért 5000 írt nem fog utalványoztatnfi mert az 1897 évi államikőltségvetésbe azt már beilleszteni nem lehet, a folyamodás elkésett, s a tanítói fizetésekről szóló törvény értelmében csakis tanitó fizetés pótlására adatik államsegély s mert az izraelita hitközség kellő időben felküldött hasontartalmú kérvényét a közoktatási miniszter visszautasította. A helypénzsizedési jog bérleti feltételeinek javaslatba hozatalára kiküldött bizottság azon kérelme hogy mentessék fel a megbízás alól — nem teljesittotett mert a levéltárból lekért iratoknál fekvő szerződésből megállapitatott, hogy a bizottság rendelkezésére állt árverési jegyzőkönyv ugyanazon tartalmú az érvényben lévő szerződéssel s igy még utóbbi nélkül is adhat a bizottság javaslatot. dókü háziparának kiállítása van. E kiállítás háta mögött van még egy igen érdekes kis hely, fákkal körülvéve, melyek e- gyikén e fölirat olvasható; Magyar pásztorok. Az alföld különböző helyeiről, nevezetesen a Hortobágy stb. vidékéről van itt összetákolva egy-egy csinos kis pásztor kunyhó, melyek egyike előtt (már önöknek kedves hölgyeim csak elárulom) egy nagyon szép öreg (!) ember üldögél és pipázik (!) Holló! Menjünk csak egy kicsit, vissza! elfelejtettünk valamit: a község -házát, Nagyon érdekes ám ez! Még anyakön уv- vezető-hivatal is van benne. Végig jártunk tehát egy egész falut.. Talán egy kicsit el is fáradtunk, Szerencsénkre azonban éppen az őrünk előtt van a Debroezoni o.sárda betérünk ide egy kicsit, jót iszunk, azután haza mehetünk pihenni, hogy más alkalommal majd ujult erővel a gyönyörű kiállítás egy másik helyén is sétálhassunk. Másfelé is elvezeti önöket Gombos Árpád.
