Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-07-19 / 12. szám

szolgálataikat nem dijjazzák méltóképp. De el fog jönni rövidesen az idő, mikor teljesitik a tanítók legjogosultabb, legméltá- nyosabb kívánalmait, melyek hiszen csak abból állanak, hogy az egyszerű megélhetés legyen biztosítva számukra.

De a tanitók nem anyagiakért teljesítették hivatásukat, érezték missziójuk fontosságát, mely egész súlyával és jelentőségével az ő vállaikra nehezedett.

Ezt a hivatást ne tévesszék soha szem elől, ez a hivatás egybe van kötve Magyarország jövőjével és ha e hivatást jól töltik be, Magyarország biztos jövőjének szilárd alapjait rakták le.

Ne csügedjenek, gyakorolják a szeretetet és a haza iránti kötelességet, csepegtessék a kicsiny éretlen és hajlítható porontyokba a magyar hazaszeretetei és a magyar nyelvet. Tanitsák meg őket azon a nyelven imádkozni, a mely nyelvű nép uralja ez országot.

De eltekintve e hivatástól, hivatása a tanítóknak az is, hogy az egyes kis községek központjai legyenek és mintegy vezetői a falu népének. Ápolni kell e népben azokat az érzelmeket, melyek a magyar nemzetben eddig is meg voltak. Fejlesszék a lelkesedést, a hazaszeretet, a király iránti hűséget.

szakra vonatkozó történeti adatokat csoportosítja s csak azután világítja még e történeti mozaikszerü kulturképet a régészeti adatok legapróbb részleteivel. Szól e kor lakosairól, erődítményeiről, temetkezési szokásairól, fegyvereiről, közhaszná- lati eszközeiről, ékszereiről, edényeiről s végre a szerző által Tolna megyében felásott több ezer népvándorláskori sírról s azok rendkívül gazdag leleteiről. — A befejező részben a honfoglaló pogány magyarok hátrahagyott leleteit tárgyalja. — Bő betűrendes tárgymutató van még e munkához csatolva, melynek segélyével az olvasó e rengeteg adathalmazban azonnal feltalálhatja az őt érdeklő részleteket.

A fejezetek ezen egyszerű elsorolásából is kitűnik, hogy a most közrebocsátott két első kötet, habár szorosan véve Tolna vármegye őskorszakát tartalmazza is, oly általános érdekű munka, melyet minden müveit ember, ki egy kis fogalmat akar magának szerezni Magyarország őskorszakáról, mint régészeti kézimunkát fog használhatni, miután ebben minden egyes korszak általános kulturképe a legbővebben van kidomborítva oly nagy ábrahalmazzal (a legkülönbözőbb reprodukciókban, 3600 ábrával s 3 nagy térképpel van ellátva) hogy minden korú régiségre megtalálhatja az analógiát ábrában és szövegben. E két kötet különállóan is megrendelhető a szerzőnél (Wosinszky Mór esperes-plébános) Szegszárdon és pedig az előállítási költségnek körülbelül 'Д árában összesen 4 frton.

: munka idő van, bizonynyal csak j sikertelenségre vezet. Egyszerű ; kidoboltatással nem lehet e sok fáradsággal és gonddal járó mun- ‘ kát keresztül vinni. A dobszónak 'szárnyai vannak és elröppennek,

I elszállnak oda, a hol éppen semmi keresni valójuk sincs. Az írott, nyomtatott felhivás, melyet kéz- ről-kézbe adhat mindenki, és a ! melyet a nap bármely órájában elővehet, olvashat, tanulmányozhat mindenki, való csak ilyen dologhoz, nem pedig a dobszó.

Az egész ügy pedig a rendszeres szervezkedés és ügyes rek- lamirozáson (mert ez is szükséges) fordul meg.

Úgy Halason, mint Kiskőrösön a város elöljárói a legilletékesebbek ilyen társaság toborzására és vezetésére. Minden esetre a vállalkozás nem kis dologgal, fáradsággal és felelősséggel jár, de megérdemli és minden esetre azt mindenki méltányolni is lógja.

Szerintünk legkönnyebben ke- ; resztül vihető volna, ha itt is, ott is, tizedenként, kerületenként, tanyánként a fővezetők bízzanak meg oly megbízható egyéneket, a kik a munka aprólékosabb részét, mint: lelkesítést, összeírást stb. elvégzik, és a kik a központban egy külön megbízottnak referálnak, a honnan az utasításokat fölvehetik és szétoszthatják.

Ezen kerületi megbízottak működésétől függ minden s ha argumentumaik, érveik (melyek közt legnyomósabbak, az olcsó ár, a kiállítás igazgatóságától nyert összes kedvezmények fölemlitése) győznek, úgy a siker biztos.

Röviden vázoltuk a kirándulás tervezetét és azt hisszük, ha nehány lelkes ember kezébe veszi a dolgot, akkor sikerülni is fog.

Halas város polgármestere úgy Kiskőrös bírája már annyit tettek városaik érdekében, hogy e cselekedetük csak újabb babér volna sikereik koszorújához.

Kérve kérjük őket, vegyék . kezükbe ez ügyet. Kérésünk azok ; érdekében történik, a kik talán e nélkül sohasem j irthatnának ahhoz, hogy Budapestet illetőleg az eze- redik év legkimagaslóbb alkotá- . sát az országos kiállítást megtekinthessék.

L ------Halas és Kiskörös városok leendő bicikli klubjának alapszabályaiból.

í 426 §.

1 Minden biciklista szigorúan köteles

Nincs pálya, melynek nagyobb: volna a feladata és szebb amisz-; sziója, mint a tanítói pályának. És: nincs pálya, melynek nagyobbj volna küzdelme, mely több tövis-' sei járna, mint a tanári pálya.

Ép ezért, aki erre a pályára ] adja magát, nem viselheti magában az anyagiak iránti szenvedélyt, hanem igenis egyedül a legnagyobb kötelességtudást.

Hála Isten, ilyen emberek van- nak még az országban. Es hogy milyen számmal vannak, azt megmutatta á lefolyt kongresszus, hol ott láttuk az egész ország tanítóságát.

A legszebb, legtiszteletre méltóbb serege ez volt az országnak, melyet a kiállítás ünnepi csarnokában láttunk.

De nem fegyverrel, ágyukkal nyerik meg ők a küzdelmet, hanem a felvilágosodottság fáklyáját lobogtatva, a kötelességtudásból merítve erőt, hazánk tör-; ténelméből véve tanúságot, hon- szerelmükből nemes eszmét, küzdenek azért, hogy ez az ország j magyar és intelligens állam legyen.

Biztos siker és babérkoszorú koronázza további küzdelmüket és szent hivatásukkal járó önfeláldozásukat.

A földművelők kirándulásáról.

I

Az aratási munkálatok végez-: tével, nagyobb, az országos kiállítás megtekintésére, toborzott társaság kérdése újólag fölmerül. E társaság alatt természetesen értenünk kell olyan tagok összegét, kik anyagi körülményeiknél fogva nem képesek az amúgy rendkívüli sok kiadással járó utazást megtenni .

E kirándulások célja a rend-; kívüli sok tapasztalás, okuláson! kívül a nép szegényebb osztályának hazadui érzését, szeretetét,

, lelkesültségét fokozni, a mi, azt hisszük mindkét városnak haza- fiúi kötelessége.

Az ilyen csoportos kirándulás aránytalanuljltevesebbe kerül, s most aratás után, midőn mindenki pénzéhez jut, könnyen keresztül is vihető, annál is inkább, mert idő is telik reá, belévén fejezve a legsürgősebb munka.

Mint halljuk Halason volt is szó egy ilyen nagyobb csoport összehozásáról, de szerintünk sem az idő, sem pedig a mód nem . nem volt jó annak keresztül vi- telére. Oly időben kezdeni ilyes I valamit, midőn a legnagyobb