Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-07-19 / 12. szám

.1 árfolyam.

12. szám.

1896. vasárnap, julius 19.

Társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap.

ZElőfizeteísi a,r;

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos :

Egész évre.................................8 kor

Dékáni r p a, cl.

Felévre

......................................4 »

Társszerkesztő: SAFÁRY GYULA.

3 hóra ......... 2 »

Szerkesztőség és kiadó hivatal : Halason, :

Egyes szám ára : 20 fillér.

Nádor utca, Babó féle házban [|

HIRDETÉSI DIJAK :

Három hasábos petit-sorért ... 8 kr.

Kincstári illeték minden hirdetés után 30 kr

Hivatalos hirdetések dija 1—100 szóig, kincstári illetékkel együtt 1 frt 37 kr.

100 szón felül minden szó 1 krral számittatikr.

A tanítók hivatása.

Tíz napig tartott a tanítók és tanárok nagy jelentőségű kongresszusa, mely igazán hivatva volt arra, hogy ott megbeszéltessék és megállapittassék Magyar- ország tanügye, tanterve és meg- határoztassék pontos körvonalakban, miképpen kell felnevelni a jövő kor számára a mostani ifjú nemzedéket.

Tíz napon át az ünnepségek csarnoka a munka temploma volt és mi nem győzünk örömünknek kifejezést adni, hogy a millenniumi ünnepségekkel egybekötötte hazánk derék és hazafias tanári kara és tanitóink serege az ő sokat jelentő tanácskozásaikat.

Mindnyájan tudjuk, hogy hazánk tanárságának és tanitói karának rendkívül sokat köszönhet ez az ország. A magyar nyelv, a magyarosodás, a magyar közérzület, a magyar közszellem és a

Sólya madár...

(3£ á p Л a í.)

Sáhja maäav wff ax ufi fávsam SCogTj a falum ufoíjá^a fáífam.

Xráe £á?sa3 JLaxa víxét isxsxa, Sófnja тай ár ssÄsxor íévsx íe vissxa! &аЛй a jg'sx£sít атаа a lás Jiáxra, Жо! a Jiűíísn uj AsBusssf váíja. ХаэтЛ meg neß.%: tegyen Мйзд véle, Sola £эШ л,ет spsäsÄ évié.

JLxí а ЯбяДэ£ még is vissxa, trárom, Л mii nsXi vettem a muff nyáron, a miler temetiíbe msxnel Tegyél reá lop orsómra Sisxnel.

Seaili aaba 13?ínyeit ne sírja, cmlál#! vessél ufásmam a sárba. 32ogr megfuSjal ойа fenn, pilenni, főiem iff fenn ne тагайрп semmi.

2). 0. S-a.

! magyar hazafiság leglelkesebb és talán egyedüli terjesztői voltak.

S váljon van-e ez ország magyar értelmisége közt csak egy ember is, ki kicsinyelné a tanárok és tanitók hivatását ? Nem-e a legmesszemenőbb, a legnagyobb, a legfontosabb hivatás hárul reájuk e nemzetet nemzetiségeiből egy- egységes és a lehetőség határai szerint egy nyelvű állammá fejleszteni.

E tekintetben sokat tettek eddig is az utóbbi 30 éven át, mely időszak a tanárok és tanitók nevének tiszteletet, hálát és elismerést szerzett.

Nagy missziója volt a komoly tanácskozásoknak, melyek 10 napig tartották az ország összes tanügyi embereit hazánk metropolisában. És annál inkább örülünk, hogy e komoly tanácskozásokat az egyöntetűség vezette, a nyugodtság uralta és eredményét a komoly érvek döntötték el.

Tagadhatlan, hogy tisztáztak egyes nagyfontosságú kérdéseket és helyes irányt választottak, hogy a jövő nemzedéket miképpen neveljék a haza érdekei szerint.

Ép ezért mi meg vagyunk győződve, hogy nagy nyereség az országra nézve a mi tanügyi kongresszusunk, a melynek tagjai nemes munkásságukért találjanak megjutalmazást hazánk és fővárosunk mostani virágzásában és fejlődésében. Mert büszkén, hivalkodás, gőg és beképzelés nélkül mondhatják el magukról, hogy ezt a virágzó országot és fejlődő székvárost, ők tették magyarrá. Ez pedig halhatatlan érdemük.

Most a kongresszus után kitartásra kérjük derék tanítóinkat. Küzdjenek azért, a miért eddig is olyan kitartóan és célhoz jutva küzdöttek, az általános magyarosodásért.

Tagadhatatlan, hogy nagy

Tolna vármegye monographiája.

Abból az alkalomból, hogy Tolna vármegye történetének első része „Tolna vármegye az őskorszaktól a honfoglalásig“ cim alatt két vaskos kötetben, Wosinszky Mór hírneves régészünk, amagy. tud. akadémia stb. tagjának tollából megjelent, mint e tudományos belbecsénél fogva általános érdekű és az eddig ismert „Monographiák“ jelentőségén messze felül emelkedő régészeti kézimunkát a hazai törvényhatóságok első tisztviselőinek, mint a kik közé az ország administrationális gócpontjain tömörülő intelligentiának tábora csoportosul, úgy a régészettel foglalkozóknak különösen is figyelmébe ajánljuk. A munka első kötete a kő- és bronzkorszakot tartalmazza, következő nagyon kimerítő fejezetekben : a a paeolith kor; neolit kor; kökorszaki kultúra; lakások ; temetkezés ; hasogatott kőeszközök ; csont- és agancs eszközök ; agyagmüvességi edényfestés ; ékszerek ; s a legelső település kor meghatározása. Csak ezen általános s minden laikust érdeklődő fejezetek után foglalkozik a szerző Tolna vármegye leihelyeivel és leleteivel

alfabetikus sorrendben. — Ugyanezt a beosztást követi a szerző a bronzkorszaknál is. Itt is kimerítő kulturképet ád a bronzkorszakról; külön-külön fejezetekben szól e kor társadalmi életéről, a lakás sis- thémáról, e kor várairól és védvonalairól, temetkezési szokásáról, fegyvereiről, eszközeiről, ékszereiről és agyagmüvességéről. Csak ezután következnek a megyei .ezen korszakba eső telepek és leletek. A második kötet a kelták, rómaiak s a nép- vándorlás korszakát, az úgynevezett, vaskort tartalmazza. Szingazdag képekben látjuk előttünk a kelta nép történetét, kultúráját, temetkezését, életszokását, fegyvereit, eszközeit, ékszereit s azután e megyében folytatott életét, küzdelmeit s városait. A rómaiak idejét következő fejezetek tárgyalják: a római társadalmi élet felosztása, kormányzata és közigazgatása, római hadügy; a Duna folyása a római 1гпт\«т:я1гЪап • rom я i katonai obsitos levelek ;

római közlekedésügy és úthálózat; római temetkezés; siremlékek és sirmellékletek ; a római pogány vallás emlékei; a kereszténység első terjedése a megye területén s a megyei római lelhelyek. A. népvándorlás korszakából szerző előbb az ez idő-