Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-07-05 / 10. szám

I. évfolyam. 10. szám 1896. vasárnap, julius 5 Társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ar: Egész évre...............................8 kor Féiévre........................................4 » 3 hóra ........................................2 » Egyes szám ára : 20 fillér Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos : 1ЕЭ é к á n i x p á. cl. Társszerkesztö : SAFÁRY GYULA. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Halason, Nádor utca, Babó féle házban. HIRDETÉSI DIJAK : Három hasábos petit-sorért ... 8 kr. Kincstári illeték minden hirdetés után 30 kr. Hivatalos hirdetések dija 1 — ioo szóig, kincstári illetékkel együtt 1 frt 37 kr. too szón felül minden szó 1 krral számittatik. Munkái a nőknek. A gyermek nevelését minden okos szülőnek úgy kell irányítani, hogy annak befejeztével úgy a fiú, mint leány gyermek minél több önállósággal bírjon. Minden szülőnek kötelessége számítani a legszélesebb körű eshetőségekre, melyekbe gyermekei keveredhet­nek, számítani kell jó és balsze­rencsére, melyekbe azok bárminő körülmények között is bele talál­ják magukat, számítani kell a leg­nagyobb létfentartási küzdelemre, melyre való előkészítés ugy a gazdagnak, mint szegénynek oly szükséges valami, mely nélkül he­lyes, okos nevelést el sem tudunk képzelni. Ezer esetet látunk olyat, a hol az öröklött vagyon, a jólét pár pillanat alatt elpárolog, he­lyét elfoglalja a küzdés, a ke­nyérért való fáradozás, a nélkülö­zés, és legtöbben a nevelésüknek fenti hiányosságánál fogva, nem találva bele magukat helyzetükbe, a bűnnek útjára térnek, elsülyed- nek, elpusztulnak a mélységes pi­szokba. A mi viszonyaink között, szerencsés órában legyen mondva, csak ritka esetekben fordul elő, különösen azok közt, a kik némiképen is biztosíthatják gyer­mekeik jövőbeni életét. De szegé­nyebb iparosoknál, csekély bir­tokkal bíró gazdáknál s az ezek­nél is szegényebbeknél vannak esetek, hol a haszontalan nevelés miatt ugy a férfi, mint a nő a lejtő útjára lép, honnan a vissza­térés nagyon nehéz, csaknem le­hetetlen. Erőt vesz rajta a dolog- talanság, iszákosság és a többi rósz, züllik, romlik, kárára ön­magának, családjának s váro­sának. Ezen tévesztett, helytelen, vagy talán a szülők által sem ismert nevelést kell valami utón módon oda irányítani, hogy az más utat, a helyest választva haladjon tisz­tességben, becs ülésben, munkában és szorgalomban. Az ut irányítását — körül- ményeinket is latba vetve — csak társadalmi utón lehet keresztül vinni. Kezdetben terjesszük ki figyelmünket a nőkre, különösen az említett osztályok serdülő nő- tagjaira. Igyekezzünk azoknak, a. kik nélkülözik az önálló kenyér- keresés mesterségét, kezükbe olyan eszközt adni, melylyel, ha bár­minő körülmények közé kerülnek, képesek legyenek önmagukat, gyermekeiket, esetleg munkakép­telen család tagjaikat eltartani. Ha a férfi látja, hogy neje tud, akar, szeret dolgozni és a mellett tisztességes munkával pénzt is keres, bizonynyal ő is kettőz­tetek erővel, szívesebben dolgozik, elliadja káros szokásail, szolidabb, Világnézetünk átalakulása. Ha mi a keresztény korszak lefolyá-1 sát tekintjük, mondhatjuk, hogy ez a kor-1 szak a legóriásibb átalakulásait mutatja a világnézetnek, és a mint látni fogjuk még nagyobb átalakulások kezdetét és bölcső­jét jelenti. Az ó-kor naiv öntudata a földet a világ központjának tekintette, mely felett a csillagos ég mint valami hatalmas sátor emelkedik, a mely sátor felett az égiek, az istenek és félistenek és angyalok se­rege trónol. Ez az indusok és khaldéiak, az egyptomiak és régi persák hite egy­aránt. Ez az a világnézet, mely az indus Vedák, a mely Homeros is a zsidó biblia alapját képezi épen ugy, mint az evange- liumok világképének feltételét. És mintha sejtette volna a názáreti Jézus a jövendő­ket, a midőn mondotta : „Ég és föld el fog- j nak múlni, de az én igéim nem. “ Mert j valóban, hol van a régi görög mitosz és a biblia nagy világköre, hol van az a csil- j lagos sátor, a hol a boldog istenek időz­tek, vagy a mely felett az égnek ura tró­nolt az angyalok és a szentek körében ? Ez az ég beomlott Kopernikus cellája, Ga­lilei börtöne, Bruno Giordano lángoló mág­lyája felett. Hiába igyekeztek a hatalmas papok és a világi hatalom birtokosai egy­aránt megmenteni minden erőhatalommal ezt a mennyet, melyet ezek a merész fér­fiak csak ugy zúztak szét, mintha üvegből volna. A régi ég és föld romjai felett győz­tesek maradtak a tudomány mártírjai. Ezekután most már egészen más vi­lágba lépett az ember. A fold mint valami parányi porszem szállongott a világtérben, mely a végtelenbe a földhöz vagy a nap­hoz hasonló csillagokkal be volt töltve. És végre, az ég és a föld minden csillag­zatával együtt feloszlott a kutató termé­szet ismeret számára a rezgő parányok végtelen sokaságában. Ez volna tehát a képzelet világából kiábrándult öntudat számára a világtitok megoldása, az ember titkának megoldása is, a ki a faj fejlődésében fokozatosan ál­lathoz hasonló ősökből emberré emelke­dett, emberi öntudatra ébredt. Meg van-e ezzel valóban oldva a vi­lágítók? JtMeg van-e oldva ja magasabb szervezet eredetének, a szellemi és erkölcsi öntudatnak titka? Az ujabbi tudomány ezt a szervetlen világ jelenségeire nézve is tagadja. A nem­rég mig általános tekintélynek örvendő testátom és életelmélet mélyeiben meg van ingatva és ki van mutatva, hogy ilyen alapon a tünemények számítások alapján meg nem magyarázhatók. Az ujabbi ter­mészettudományi elméletek, mint p. 0. a világosságnak ujabbi villanyelmélete csu­pán az energia, a tevékenység nagyságá­nak fogalmával dolgozik és erre építi mennyiségtani képleteit, melyekben a haszonvehetetlennek bizonyult régi erő- és anyagtannak metafizikája már tekintetbe nem jön. A szerves világ magyarázatánál Nägeli, Wiegand, Virchow és Hartmann Eduard, fellépése óta, a kik megsemmisítő csapásokat mértek a mecbanistákra, Inem ugyan a fejlődési elmélet imaga, de unnek_ mechanikai magyarázata/'alaposan meg van döntve. Még a hires Hackel is, a mecha- nisták vezére, Darwin leghíresebb tanít­ványa a szerves lények leszármaztatásának is a tulajdonságok el örökítésének kérdé­sében, belátván a régi beskatulázási elmé­letnek lehetetlenségét, mely a parányi

Next

/
Thumbnails
Contents