Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-11-29 / 31. szám
31. szám. iSqÜ. vasárnap, november 29. 1 évfolyam. Jga-ü-ii-jJ _____ Társadalmi hetilap. .-* *»■ Megjelenik minden vasárnap. «Д—— Előfizetési ár: Egész évre . .......................8 jjor. i jelévre ......... 4 „ \ $ hóra......................................2 ,, I Egyes ezájn ára 20 fillér. Népszerű felolvasások. Nem méltányolhatjuk eléggé a főgimnázium tanárkarának .azon, a múlt hét szerdáján, e hó 25.-én hozott, önzetlen határozatát, mely szerint a tél folyamán több népszerű felolvasás vagy esetleg előadás rendezésire vállalkozik. A régebbi időkben az ilyen felolvasások napirendben voltak s jo gosultságokat, életrevalóságukat igazolta az, hogy: a közönség úgy az intelligens, mint gazda, kereskedő, i- paros és szegényebb osztály .oly nagy mér; ékben látogotta azokat, hogy a régi gimnázium egy terme a vendé.- gek befogadására nem volt elegendő, hanem az előadások megosztásával két terembe kellett azokat rendezni. Hogy ezen népszerű s valóban hézagot pótló felolvasások miért maradtak abban, annak okát egyedül az gUil ^mm—■1. 1,1 11 Felelős szerkesztő .és kiadó tulajdonos: DÉKÁNI ÁRPÁD. Társszerkesztő: SAFÁRY GYULA. iSzei'kesztőség ég kiadó hivatal HALASON, ______Nádor utc.a, Babó-fóie házban.___ HIRDETÉSI DIJAK: § Három hasábos petit-sorért . . 8 kr. : Kincstári illeték minden hirdetés után 30 kr : Hivatalos hirdetések dija 1—100 szóig, kincs tári illetékkel együtt 1 írt 37 kr. 5 100 szón felül minden szó 1 krral számktatjk akkori viszonyok alakulásában kell keresnünk. A pártoskodás, politikai nézet eltérések annyira kiélesedtek, annyira elválasztották a polgárokat egymástól, hogy nem csak ilyen előadások rendezését nem lehetett keresztül vinni, de a családok rokonok közötti barátságos viszonyt is tökéletesen szétrombolták. Jelen viszonyaink között, bár a közel múltban, a képviselő választások alatt súrlódások történtek,de reméljük azok nem hagytak olyan nyomokat hátra, a melyek élénkülni vágyó társadalmi életünkre zavarólag hatnának, különösen e tervezett népszerű előadásokra, a melyek kétséget kizárólag szó- rakoztatóak, mullattatóak, művelők és különösen oktatók. Дг eszme voltaképen magától a gimnázium igazgató tanácsának elnökségétől ered, a miből egészen világosan látható, hogy úgy az elnökség, mint maga az igazgató tanács, tudatával van annak, hogy a vezetése alatti főiskola, annak tanári kara nem csak arra van hivatva, nem csak arra van teremtve, hogy kizárólag az abba beiratkozott és járó ifjúk középiskolai kiképezteiését eszközölje, hanem hogy: szélesebb körben, a gimnázium falain kívül is a tanári karban föl halmozott szellemi tökét, oly emberek között is értékesítse a kik a drága és sok teherrel járó neveltetést anyagilag nem bírták el s a kiknek talán alkalmuk sem volt e tanok ez eszmék megismerésére. Télen legnagyobb részben gazdálkodással foglalkozó közönségünk kevés munkával van elfoglalva. A korai est, a külső hideg szobába zárja, ilyenkor vagy körökben vagy szomszédoknál, vagy más helyeken összegyűlnek, beszélgetnek napi eseményekről, történetekről. Korunkban diTÁEGZA. Az áldozat. Történetem nem a fantázia szüleménye, — az élet zavaros tömkelegéből szakítottam ki, melyben, miként a szétzúzott ■tükör legkisebb darabjában is, teljes képet látunk, fia beletekintünk. A számtalap közül egy szomorú példa arra, fiogy a modern társadalom nem a szubjektív egyéniséget, a benső tartalmat keresi és nézi alakjaiban, fianem felületes judiciumait a minden tartalom nélküli, lófia külsőre aja- pitja. És mégis mily számtalanok azok, kik .az ilyen alapon alkotott előítéleteknek felülnek, s csak akkor kezdenek józan eszükhöz kapkodni, midón már bukásukat éppen ezen ferde felfogás által teremtett helyzet elkerülhetlenül magával hozza. De mit használ már akkor akár a társadalomnak, akár magának az áldozatnak, fiogy a szerencsétlen ajkairól átok hull a társadalom fejére, s egy utolsó fegyverdurranás elfojtja még azt a végső önbeismerést is, hogy egyedüli bűne az volt, mert nem tudott az áramlattal szembe szállani, hanem engedte magát tova sodortatni, mint a szellő által hullámok közé hullatott gyönge falevél. * ♦ * Híresek voltak a. főváros szalon életében a Daróozy miniszteri tanácsosnó estélyei, mert valóságos találkozó helyei voltak azok az előkelő és arisztokrata körök illusztris képviselőinek. A ház mindenki által imádott úrnőjének különösen két körülmény képezte büszkeségét ebből kifolyólag először, hogy estélyeinek rendes vendége volt egy miniszter, másodszor, hogy ugyancsak rendes vendégei közé számíthatta Maróthy huszárfőhadnagyot. Az elsőt csak férje érdekében tartotta szükségesnek, bár rendkívül szívesen vette, midőp a kopaszodó kegyelmes úr a m.éltóságos asszonynak szépségéért és bájaiért épp úgy, paint háziasszonyi szeretet» reméltófiágáért hangzatos bókokkal adózott. Hanem a második dologba már volt valami beleszólása sziveoskójánek is, vagy ha nem is egészen, de legalább is ügyesen leplezett női hiúságánakMaróthy főhadnagy ugyanis nem tarozó tt azok a tisztek közé, kik»# к hatását a hölgytársaságokban a csillogó egyenruhához fűzött előítéletek biztosítják, mept az 6 szálas termete még tetszetősebben domborította ki az egyenruha előnyeit, e- gyóni tulajdonságainak distingváltsága pedig mindenkor megtalálta az igazi hangot, melynek zöngójétől nem maradhattak érintetlenül a női sziyek húrjai. Hölgy társas ágban soha sem repültek el ajkairól a sokaktól hallani szokott betanult, rideg szólamok, hapern mindenkor alapos előképzettséggel kiművelt agyával gondolkozott, s hangjának szokatlan melegsége nemes szive őszinteségében bírta hőforrását. Csodálható-e ezek után, ha a tana» csosnó estélyein megjelent hölgyek érdeklődésének középpontja Maróthy főhadnagy volt ? Észre is vette ezt idejekorán a szép» gége tudatában kissé elfogult tanácsosnó, s erős elhatározássá érlelődött benne az a föltevés, hogy a főhadnagyot, a hölgytár» saság kegyelt ideálját, kiragadja annak bűvköréből, s bájainak rabszolgájává teszi. 1 Az ostrom megkezdődött, s folyt e- rőeen, s nem is kellett sokáig várakozni a kívánt eredményre. A főhadnagyra ugyanis nem maradtak hatás nélkül azok a ki» tüntetések, melyekkel a ház bájos úrnője lépten nyomon tüntetőleg elhalmozta, mert csakhamar negligálni kezdte a többi hölgyet, kikért ezelőtt talán rajongott, s minden percét, minden gopdolatát egyedül a
