Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-21 / 25. szám

Junius 21. KUN-HALAS. 1891. E у p 1 hantjai fölött a réti fú elszóródott magja se bur­jánzóit föl, már sokan napirendre tértünk fölötte. A hol­taknak könnyű, az élőké az iga. Bizonnyal igy van. Kár is volna csupa szenzáció hajhászatért egy leszámolt életre újra felhívni az emlé­kezetet. De nem szenzáció-hajhászat szolgálatában állok. Az élet e megdöbbentő katasztrófája előtt egy kérdést kell tennem: Miért ? Miért forgópisztoly golyója oltá ki a kiszenvedett kartárs életét? Felelet: A nyomor. A minimum szánandó részese volt ez a hattagú családdal megáldott néhai kartárs. Tizenuyolez évig gá­zolt a sorsért. És 18 évi tanítóskodása után megtört a lelke. A jobb jövő reménye chimaerává oszlott; belátta, hogy még sok idő fut le az idő feneketlen tengerébe, inig a néptanító nyomorát valaki megorvosolja. És belekergette a halálba a remény, hogy vele megváltja öt gyermekének szánandó nyomorát. Bizonnyal különösen hangzik. Pedig igy van. Lelkében az a rögeszme került felül, — mit halála napján életepárjához Írásban is kifejezett: — Gyer­mekeimet próbáld meg árvaházakba bejuttatni, vagy ha elfogadják add őket örökbe. Ez a sorsüldözött ember tehát azt hitte, hogy halálával gyermekei idegen otthonban uj helyzetek közzé kerülnek, melyekben a nyomor távol lesz tőlük, a mi a szülői hajlékban osztályrészük vala. Óh, itt hát az agymunka világos megcsuszamlását olvashatjuk ki. A szülői rajongás vértanúja ez az ember, egy mérvben thorétikus eszmének megrögzöttje, a ki bízott az emberszeretetben és meghal, hogy gyerme­keinek uj, kedvezőbb sorsot csikarjon ki a fátumtól. Könnyezzük meg őt! . .. Ha, a kik e sorokat nem sajnáljátok elolvasni, apák és anyák vagytok, ne vessetek rá követ; de inkább a szentek glóriáját vonjátok emlékezete körül. Meghalni azért, hogy gyermekeid javát munkáld, egy felemelő tragédia. Ahhoz a hitnek nagysága, ma­gasröptű szellem szükséges és az apai szeretetnek mély­séges tengere. Óh, vajha szánandó fátumát ott fönt megtudnák igaz világításban azok a hatalmasok, kiknek a néptanító helyzetének irányítása jutott kötelességül. Többet érne ez mint tisztelgő deputació trémázó szónokának minden boinbasztja. ... És ha már az a kartárs egy, úgy szólván pél­dátlan rögeszme halottja, óh fordítsátok meg a sor­sot, álljatok, álljunk össze, hogy az ne rögeszme lé­gyen, keserves munkánk filléreit adjuk össze az öt árvá­nak és a párja vesztett bánatos özvegynek. Ezekből a fillérekből áldás fog fakadni: szivetekben fölhasad a jótett megvigasztaló, felemelő érzése. Mert olyan magasz­tos az: jót tenni . . . A „Tanítók szava“ a legnemesebb hivatásának tartja az emberszeretet nevében önöket megkérni, hogy­annak az öt árvának a sorsát magunkévá tegyük. Nem állunk egyedül, mert tanügyi bajtársaink más vonalon is gyűjtenek. Minden kis adományt szí­vesen fogadunk, nyugtázunk és rendeltetési helyére juttatunk És most befejezzük e sorokat a megboldogult kö­vetkező szavaival, melyeket egyik szomszédos kartársá­hoz élete alkonya előtt irt: „Három kis gyermekem fekszik a nagy-lapási temetőben. Mindég reménykedtem, hogy megsegít any- nyira az Isten, hogy egyszerű sírkereszteket állíthatok nekik, de nem telt. Kérlek tégedet, ültess legalább kisdedeim jeltelen sírjához egy élő fácskát. Az Isten megfizet érte!“ Óh, szent vagy te szent apaszeretet! * A kik eddig toliam munkáját figyelemmel kisér­ték, azok tudják, hogy nagyobb előszeretettel keresem a vidám dolgokat, mint a szomorút. A tanítók szolgálati viszonyai azonban szomorúbbak egy 5 felvonásos rém- drámánál. Csak néha jut csekély ideig olyan kacagtató falusias tanitómarakodásra némi kedvem; de újra át- szürődik szivemen mindaz a szenvedés, a minek króni­káját e sorokban nyújtom. Ugyan ki lenne az, a kinek szivét őszinte rész­vétre nem hangolná az alábbi történet? Túl a Dunán annyi sokak egyikéül viseli egyik kartársunk a minimum nehéz keresztjét. Addig, a meddig az isteni gondviselés nem látogatta meg, ritka önmeg­tagadással viselte — azt. De a létért való küzdelem ki­merítette s ágyba fektette. Ott fekszik immár másfél év óta szárnyaszegetten. Családja éhez, de imába fogjalja őt, hogy engedtessék neki élni. Az ételt olvonják mind, hogy teljen patikaszerre, doktorra. Hasztalan. A háromszáz forint évi fizetésből igy sem telik. Ekkor a szerető hitves az évek fáradságával szerzett lim-lomokat kezdi kótya-vetyélni. Betegnek nem kell felső ruha, előbb is azt adogatja el. Aztán a tányé­rokat, úgy sincs belőle mit enni, majd a bútorzat kerül piacra, utoljára nem marad, csak a szalmás vacok, a ne­héz beteg egyre sínylődik, lelkének nagyobb az ő beteg­sége, látva az elziillést, a nyomort. Már csak egy kés maradt meg. De árokpart mellől ezzel levágható a koldus­bot. Fizetését 142 évre már előre kiszedte. A falut úgy is rettegés bántja, hogy ha elpatkol a tanító, mit ad majd a másiknak ? A halálvergődés fuldoklásaihoz hozzászegődik az éhező gyermekek jajszava; e kettő könyörög az Ur zsá­molyánál jobb sorsért, mely után buzgó imádság epedez, mindnyájunk ajakán ... V ern e r L á s z 1 ó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Práger Ferencz. Hirdetések. Kis-kun-halasi ref. Egyház tanácsa. V er senytárgy alási Hirdetmény. A nevezett Egyházközség tanácsa által helybenhagyott tervek 80,000 frtnyi költségvetés alapján Halason építendő Főgimnázium építő munkálatainak I. csoportjára a kö­vetkező feltételek mellett ezennel Írásbeli zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. 1. Ezen I-ső csoportba a következő munka­nemek vannak felvéve. 1. Föld- kőmives és elhelyező munka. II. Vas munka. III. Ács munka. IV. Bádogos munka. V. Cserépfedő munka. VI. Aszfalt munka. 2. A kőmives munkák kivitelére szüksé­ges tégla és homok az építkezés színhelyére szállittatik és vállalkozó által, — szabott árban átveendő, mely érték a kereseti összegből mint teljesített fizetés fog levonásba hozatni. 3. Az egyébb szükséges vas és faanyag stb. szállítása a halasi pályaudvartól az építkezés színhelyére az egyházközség költségén fog esz­közöltetni, tartozik azonban vállalkozó magát az anayag átadására, illetőleg átvételére, valamint a könnyen sérülhető tárgyak fel és lerakodásánál ugyanott megbízottja által képviseltetni. 4. Az árlejtésben rósztvehetnek mindazon képesített iparosok vagy bejegyzett vállalkozó czégek, a kik üzleteik folytatására engedólylyel birnak. 5. Ajánlatot csakis minden munkanemre külön-külön lehet benyújtani, megjegyezvén, miszerint nincsen kizárva, hogy egy vállalkozó az összes munkanemekre is ne pályázhassák, de ez esetben egyes munkanemekre külön, vagyis 6 ajánlatot tartozik benyújtani. 6. Az egyes munkanemeknek költségve­tései az egyes vállalkozóknak rendelkezésükre bocsáttatnak, és kötelesek az ott üresen hagyott rovatban a megfelelő egység árakat s összegeket egyenként kitenni, valamint a teljes ajánlat összeget számokkal és betűkkel kiírni az általok aláírandó költségvetési ivén, szintúgy külön- külön aláirandók és az ajánlathoz melléklendők a kibocsátott vállalati általános és különleges teltételek is. Csakis azon ajánlatok vétetnek figyelembe, melyek a kibocsátott és aláirt ere­deti ajánlati nyomtatványokon nyujtatnak be. 7. Távirati utón beküldött ajánlatok nem vétetnek figyelembe. 8. Az 50 kros bélyeggel ellátott s lepe­csételt ajánlatok legkésőbb f. é. julius lió 5-én déli 12 óráig nyújtandók be a halasi ref. egyház lelkószi hi­vatalához, mert későbben érkezett ajánlatok Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában. nem fogadtatnak el. A lepecsételt borítékon megnevezendő az ajánlat és munkanem, melyre nézve tétetett. 9. A beadott ajánlatok f, é. julius hó 6-án d. u. 3 órakor fognak a halasi lelkószi hivatal­ban felbontatni, mely alkalommal az ajánlatte­vők jelen lehetnek. 10. Kötelesek az ajánlattevő vállalkozók 5°/0-nyi bánatpénzt a vállalati általános feltéte­lekben körülirt módon vagy a Dunamelléki püs­pöki hivatalban (Kálvin tér 7-ik szám 11—1 óráig bármely napon) vagy Halason a lelkószi hivatalban letenni, s az erről szóló nyugtát az ajánlathoz csatolni. 11. A halasi egyháztanács minden jogot fentart magának arra nézve, hogy a munkák kivitelével bármelyik, — ha nem is a legolcsóbb, — ajánlattevőt bizza meg, esetleg a körülmé­nyek szerint uj versenytárgyalást hirdessen ki. 12. Az épitési tervek, ajánlati ivek, válla­lati általános és különleges feltételek és költség­vetések, vagy a halasi egyház lelkószi hivatalá­ban vagy Budapesten Kauser József tervező és művezető építész ur irodájában (IY. kér. Zöldfa utcza 21. sz. III. emelet) megtekinthetők és mindkét helyen az egy-egy munkanemre vonat­kozó ajánlati nyomtatványok 2 frt 50 krért meg is szerezhetők. Halas, 1891. julius 15-én. A ref. Kgyháas tanács». A Fólegybáza-bajai törvényhatósági közút Halas-mélykúti szakaszán, az úgynevezett Ket­tős kopolyák mellet az útvonal mindkét oldalán 120 méter hosszban tölgyfa korlátok felállí­tása végett ezennel nyilvános árlejtés hidettetik. A korlátok szabványrajza, a költségvetés, melyekből a teljesítendő munkákról tájékozás szerezhető, a szerződési tervezet, az általános feltételek és az ácsmunkák előállítására vonat­kozó részletes határozatok, Halas város közpónz- tári hivatalában folyó évi junius hó 22-ik nap­jától kezdve megtekinthetők. Az árlejtés folyó évi junius hó 28-án (Vasárnap) d. e. 8 órakor fog a városi közpénz­tári hivatalban megtartatni, — ugyanott a szerződés felsőbb jóváhagyás feltétele mellett azonnal megköttetni fog. Megyei alispán ur 16471 elm/891 sz. vég. zése folytán. Halas, 1891. évi Junius hó 17-én. Dr. fótit Iálmán polgármester. Krieszhaber Adolf kishegy esi lakos által megvett, azonban általa el nem szállított 7713 liter bor Hofmeister testvérek vasut-utezai házánál f. hó 25-6П d. 6. 9 órakor nyilvános árverésen eladatik. — Venni szándékozók meghivatnak. 2 Üzlethelyiség özv. Schweiger né-féle házban Julius 1-tél bérbe kiadó. Értekezhetni Stem JÖZSef tulajdonossal és kereskedővel (Kolozsvári­féle házban.)

Next

/
Thumbnails
Contents