Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-21 / 25. szám
Második évfolyam. 25. szám. Halas, 1891. Junius 21. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: közp. leányiskola épület. Ménjeién minden vasárnap. TÁRSADALMI HETILAP. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, 3 hóra 1 frt. Nyílttól-: 3 hasábos petit sor 10 kr. Vásárkor. Adni venni: ebből áll a vásár. Eladni voltaképen a legkönnyebb dolognak látszik annak, a kinek van mit, venni meg. a kinek van miből. Csakhogy eladni is nehéz akkor, ha azt kívánják, hogy az erre szánt portékából mentül több olyas valamit kapjunk, a miből aztán a mit venni kell, azt mind meg ve- hessük, meg hogy még maradjon is belőle porezióra, gyerekeink iskoláztatására meg egy kis vásárfiára is. A mi városunk legfőkép és kiválóan csak agrikultur város. Népünk ősidőktől fogva mezőgazdasággal foglalkozik. Búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, krumpli meg egy kis szénácska: ez a mi pénzünk. Ez ad nekünk gúnyát, házi bútort, konyhaedényt, ez fizeti ki adócskánkat, (és adósságunk kamatait) ha ugyan kifizeti. Ebből veszünk sót, sáfrányt,czukrot, mazsolát a konyhára, kötőpamutot a kis lányunknak, a feleségünknek meg selyem szoknyát, bársony papucsot, ebelásztin- czipellőt. 'Áldott édes anyaföldünk ős termő ereje ezenkívül az utóbbi évtized folyamán azonban már még gyümölcsből- borból meg kerti veteményből is nem kevés jövedelmet hajt a konyhára. Legiga- zábban azonban mégis csak gabonát termesztünk. Iparunk nincs. Ami van, A „KUI-HALAS“ TÁRCZÁJA. A bölcseség köve. Köves-Arábia mellett esik boldog Arábia. Boldog Arábia is szintúgy köves volt valamikor, csakhogy a bölcs tanács itt kifundálta: hogyan kell a futó homokot megfogni. Ennek a nagyszerű felfedezésnek a titkát azonban nem lehetett kivenni belőlük aranyért sem. A köves arábiaiak is megpróbáltak mindenfélét, hogy a futó homok csapásátál megmentsék a határokat. — Gondolták, ha futó homok, akkor olyan természetűnek kell lennie, mint a futó madaraknak: — repülni nem tud. Széles, mély árkot ástak hát elibe. — Igen. de ez a bölcs tanács sohse tudta: m e r r tt 1 f u a szél; igy tehát csak azon vették észre magukat hogy a sivatag ép az ellenkező oldalon furakodott be a gazdaságukba. — Mert lassan- kint arra a szomorú tapasztalatra is rá kellett jönniök, hogy — ha maguk erejiből nem tudnak is felrepenni a homok szemek — a szél a szárnyaira mindég szívesen felveszi őket. Végre elhatározták a köves Arábiaiak. hogy egy bölcset juttatnak be boldog Arábiába, aki kifürkészi a bentlakók féltve őrzött titkát, — s nekik is majd tudtul adja. Egyet azonban kifeledtek a mi köves ará- biaink a számításból. Azt nevezetesen, hogy a bölcsek rendesen igen feledékenyek. — A mi bölcsünknek is mihamar kiíittyent a kobakjából egész diinlomáciai küldetésének fontossága; amennyiben egész szenvedélyével tudományos buvárlatainak adta át magát. Az öreg ugyanis nagy botanikus volt és az se fejlődhet. Kivált a vasút megnyitása óta nagy ellene a konkurenczia. Az egy szűrön meg paraszt-csizmán kívül idestova,már úgyszólván minden testi ruhánkkal a főváros lát el bennünket olcsó gyári áruval. Innen van, hogy még iparosaink is mellék keresetre vannak utalva; a ki közülök maga nem túrja is a földet, az is szántat, vettet, aratta! napszámba, átallyás pénzen, vagy kupeczkedik, igy gyarapítja egykissé a maga jövedelmét. A gabonának azonban — eltekintve a mai szokatlan és semmikép sem állandó kissé magasabb áraktól — körülbelül épen a vasút megnyílta óta szörnyűségesen leszállt az értéke. Alig fizeti ki a ráfordított időt, munkát és befektetést. Azt persze már minden „körbe“ járó gazdaember tudja, hogy ennek a bajnak oka valahogy nem a vasutban, hanem az általános európai viszonyokban, a nemzetközi vódvámos rendszerben rejlik. De hát legyen bár akármi is az ok, elvégre tény az, hogy a mezőgazdaságnak tisztán földmivelési ága az utóbbi tiz év alatt fölényi hasznot hajtott, mint az azelőtti tiz esztendőben s nagy a valószínűség, hogy a következő tiz év alatt megint csak olyan keveset fog hajtani. S ez a kevesebb haszon nemcsak tisztán a gazdálkodó emberre nézve nagyobb igy alapos jártasságot szerzett köves hazája flórájában. Ismerte: valamennyi növény csak diszlett —’ Köves-Arábiá b a n. Az igaz, hogy mikor boldog Arábiában megpillantotta az ottani buja vegetációt, szeme-szája elállt bámulatában és ijedtiben, hogy hát ennyi növény létezik még a világon, amit ő nem ismerne — és a mit természetesen meg kell tanulnia. Mondom: ez a tapasztalat feledtette vele fontos misszióját. Mert akarat erejének egész buzgalmával neki esett most uj világa botanikájának mélységes titkait kifürkészni. Különösen a gyógyfiivek tanulmányozásának vetette egészen utána magát. Minden áron akart valami olyan miskulánciát összekotyvasztani, amit, ha beadnak az embernek, minden buján-baján segíteni fog; még az éhségin is. Szerencsére egy kutyán próbálta ki a legelső ilyen csoda szerit; —- hanem az aztán nem is kért többet enni. Később azonban szerencsésebb volt. így pld. sikeresen gyógyított szerelmi nyavalya ellen. Csakhogy az illetőnek szigorú diétát kellett tartani legalább 60 éves koráig. Akkor aztán már bizonyosan sikerült kilábolnia e makacs szívbajából. Még kedvezőbb eredményt ért el ólet- esseneiájával, mely az életerő megújítását ezé- lozta. Aki ennek hathatós cseppjeit száz esztendeig szedte, az száz évig ólt. Denikve: rövid idő alatt nagy hire kerekedett az uj bölcsuek boldog Arábiában, —- és nagy tekintélye, ügy, hogy a kormány, miután már az állami főorvosi hivatal be volt töltve, elhatározta, hogy megszavaztat a számára a skupstinával 200 frt kegydijat. Hanem a kökár, hanem a napszámosra és hivatalnok- emberre is egyaránt. Kell tehát, mint kellett is már, egyéb mivelési és üzleti ágakról gondoskodni, melyek az elmaradt jövedelmeket pótolják s ház- és életfentartásunk mérlegét kiegyenlítik, mert a megapadt jövedelemmel együtt, sajna, nem apadtak meg egyúttal kiadásaink is. Zsemlének a péknél, húsnak a mészárosnál, ruhának a szabónál csak annyi az ára, mint azelőtt, e mellett az adó sem kevesebb. Amolyan jövedelmes gazdasági mellékfoglalkozások pedig a jószágtartás és hizlalás; gyümölcs és szőllő termelés; méhészet; kerti vetemények és konyha növények nagyban való termelése, s végre a baromfitenyésztés. A jószágtartás, mint a gazdálkodásnak legközvetlenebb kiegészítő része űzetik ugyan nálunk ősidőktől fogva; de nem olyan nagy mértékben, mint ilyen nagy területen lehetne. Ennek oka részben a legelő-hiány; már t. i. az olyan legelőé, ahol a jószág tényleg Jegelhet. Mert nekünk voltaképen csak „járásunk“ van. Rengeteg homokbuezkásaink kutya- tej-erdején bizony legföljebb csak a szöcskenyájak legelészhetnek kedvükre. Ennek okáért tehát talán bölcsebben cselekednék a városi képviselő-testület, ha a helyett, hogy a pirositó-pusztitókra mér zönsóg azt felelte erre a jóindulatú indítványra : — Ha a szereivel be tud bennünket csapni: az az „ü“ dolga; de hogy mi jószántunkból mit adunk neki: az a mi dolgunk. Nem is ajánltak meg neki csak úgy „jószántukból“ semmit. Mikor az öreg látta, hogy a tudományt nem fizetik még boldog Arábiában sem, felette igen elszontyolodott. Rászánta szegény fejét a legnagyobb titoknak, a „bölcseség köve“ készítésének feltalálására; aminek a birtokában tudvalevőleg nincs többé szegénység, betegség és nyomorúság. ügy gondolkozott, hogy ha a bölcseség köve már készen heverne valahol a föld kerekén, bizonyosan rábotlott volna már valami félkegyelmű valaha. Minthogy pedig ez mindez idáig még nem történt meg, bizonyos, hogy úgy kell azt valamiből előállítani. Fűből, fából vagy kavicsból. A boldog arábiai homokon mind ezt a hármat megtalálhatta. Egyszer aztán e szavakkal rontott be a tanács termébe: — „Heflréka!“ — Mit? — A bölcseség kövét. — Ide vele! — Szólt egy nagy-fejű, aki legjobban szerette volna, ha a leges legelső hasznot is ő huzza belőle. — Hol van hát? — Még előbb készíteni kell a vegykonyhámon. Csakhogy költségbe kerül s igy azt a kincstárral akarnám fedeztetni. Ha járul hozzá egy kis költséggel, nem is tekinthetni nagy áldozatnak, ha vesszük, hogy e kő előállítása által
