Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-07 / 23. szám
Junius 7. KUN-HALAS. 1891. zel tovább folyt rendesen az érdekes munka, melynek igen számos nézője akadt az intelligoneziából is. Tizenegy óra tájban egyszerre megjelent az öntöde előtt a tűzoltó parancsnok, (ki a bejelentésről hihetőleg nem értesült), s heves kifakadások között követelte a tüzelés abbanhagyását, egyúttal beküldött a tűzoltóállomásra az oltószerekért. — Hiába volt minden felvilágosítás és magyarázat, hogy itt semmi veszély sincs, harangöntésnél ez igy szokott lenni, a parancsnok hajthatatlan maradt s fenyegetőzött, hogy ha be nem szüntetik a tüzelést, vizi- puskával belövet az öntésbe és felrobbantja az egészet. Bodicsi erre abbanliagyta a tüzelést, a parancsnok pedig — a különös passziójára időközben odarendelt tűzoltósággal proforma jól meglocsoltatta a tetőt, s igy sikerült neki „lokalizálni“ azt a tüzet, a melyik a kohóból ki sem mozdult. (Az egészséges tetőnek láthatólag jól esett a duss!) — A harang már közel volt befejezéséhez, de a félbe maradt öntés következtében csonka koronával került ki a formából, s igy az egész hasznavehetetlen. A harang máskülönben remek szépségű. Bodicsi kára mintegy 2000 frt, s a kártérítési pert már meg is indította a tűzoltóparancsnok ellen. A gyümölcs hatása az emberi egészségre. Nincs oly táplálék, mely szervezetünkre oly jóltevőleg hatna, mint a gyümölcs. Ahol a gyümölcs megterem, ott rendesen vidám, boldog és egészséges emberekkel találkozunk. A gyümölcs feltűnően hat az emher jellemére is és statisztikailag be van bizonyítva, hogy oly országokban, ahol a gyümölcs nem diszlik vagy csak csenevész és a lakosság inkább hússal táplálkozik, a büntető hatóságoknak több dolguk van, az 'emberek több bűntettet követnek el, mint ott, hol megterem. Némely vidéken, különösen a fővárostól messze eső tájakon, egész helység lakossága az egész éven át, a bucsujáró napokat kivéve, nem eszik húst. Gyümölcscsel és zöldségfélével, tejjel, kenyérrel és burgonyával táplálkozik és mégis mily egészséges és főleg mily nyugodt kedé- lyüek ezek az egyszerű emberek! Husótkek mindig izgatnak és beviteliek, ellenben a gyümölcs nyugodtabb, enyhébb vért szül. Általánosan el van terjedve az a nézet, hogy a gyümölcs járványos időben valódi veszedelem. Ez igen téves nézet. Az érett gyümölcs, de különösen a nyári gyümölcs valódi óvszer a kolera és vérhas ellen, mert amint egy hírneves orvostanár állítja, a gyümölcs feloldja a nedveket, főképen a sürü epét, melynek igazi feloldó szere; e feloldás által hasmenést idézhet ugyan elő, de épen ez véd a vérhas és kolera ellen. Jó gyümölcstermő években igen ritkán hallani koleráról: 1885-ben elég közel járt hozzánk e járvány, de Magyarországba még sem tette be a lábát, pedig igen jól diszlett akkor nálunk a gyümölcs: mig ellenben 1886-ban, midőn nagyon silány gyümölcstermésünk volt, az emberiség ezt a rémét ki nem kerülhettük. De még azt is észlelték, hogy a gyümölcstermő vidékeken, hol a gytimöcsfogyasztás általános, a kolerával rokon járványok sem oly gyakoriak és nem is oly rohamosak, mint oly tájakon, ahol gyümölcs nem terem. Magam is — beszéli az említett orvos — kevesebb húst, ellenben több gyümölcsöt élveztem a járványok idején, melyek soha még a legcsekélyebb mérvben sem fogtak rajtam .A gyümölcs minden fajában lévő sav nagyon sok tekintetben használ az egészségnek, a többitől eltekintve, mindenki tudja, mennyire oltja a szomjat: viz nélküli tájakon megbecsül- hetlen pótlója az ivó víznek, és ha nem is oly hathatósan, de mégis csillapítja a vér rohamait és akadályozza ennek szétbomlását, ennek következtében jeles diatetikus szer vérbetegsógek, bagymáz, sápkór és skorbut ellen, különösen pedig nagyszerűen hat az epe betegségeinél, minélfogva melancholia (búskomorság) és hy- poehondriában (rázkór) szenvedőknek a gyümölcs igazi jótéteményük. Azt is mindenki tudja, hogy makacs lázaknál, melyek gyulladások kisérőikóp tűnnek fel, valamely savanykás gyümölcsnek kisajtolt nedve vizzel hígítva, kitünően hat, csillapítja a lázat és rendkívüli módon iiditi a beteget. Sefydenham a hires orvos gyulladásos betegségeknél, de különösen toroklobnál, soha más táplálékot meg nem engedett, mint főtt fris almát. Igaz, hogy nem táplál a gyümölcs oly mérvben mint a hús, de épen ezért oly egyének, kik erőfeszitő munkát nem végeznek, továbbá vérmes és szólhüdéshez hajló emberek inkább gyümölcshöz tartsanak, akkor bizonyára hosz- szabbitani fogják életöket. Még sokat mondhatnánk el a gyümölcs jó oldalairól, de mivel ezeket mindenki ismeri, e sorok czélja az volt, hogy a gyümölcsről uralgó balvélemény alaptalanságára utaljuk. Tagadhatatlan, hogy éretlen gyümölcs kólikát és bőr, valamint idegek betegségét okozza, de hiszen a tökéletesen át nem sült, vagy épen nyersen feltálalt tészlás még nagyobb bajt okozhat, de az érett gyümölcsöt méltányolni és becsülni kell. „M. K.“ KÖZGAZDASÁG. A gyümölcsfák terméketlensége. A terméketlenség okai a talaj égalj és néha a fajtákban keresendők; okok lehetnek még különböző betegségek, de leggyakrabban a rósz művelés, illetőleg az ápolás elhanyagolása. A talaj lehet túl sovány és túl kövér. Előbbi esetben a gyümölcs rügyek nem képesek kifejlődni, a hajtások satnyák lesznek, utóbbi esetben pedig a növés túl erős és e végett nem fejlődnek bimbók, csupa hajtások. A sovány talajt trágyázni kell, hogy a fák bővebben táplálkozhassanak. A kövér földben a túlságos erős hajtás meggátlá • sára több módszerünk van. A gyökereket a fa nagyságához képest egy ölnyi távolságban körben elmetsziik, vagy egy nagyobb gyökerét a fának a törzstől nem messze elvágjuk. A fa körül 60 cm. mély és ugyan ilyen széles árkot rossz földdel, kőtörmelékkel töltünk meg. A gyümölcsrügyek képződését az által is előmozdítjuk, ha a fát bizonyos mód szerint megnyessiik t. i. az eves hajtásokat 10—15 szemre visszavágjuk. A tápnedv u. i. mindig a hajtás vége felé törekszik és ott rossz irányban igen erősen növeszti, mig a hajtás oldalán levő szemek kevés tápot kapnak, s ha visszametszéssel nem segítünk, sok alva is marad. A visszametszés megakadályozza a nedvkeringést, miáltal az többfelé oszlik s igy több hajtás is képződik a fán és a gyümölcsrügyek a több, de gyengébb hajtásokon fellépnek. , Óvatosan alkalmazhatjuk a gyürüzést is. A fán valamely nagyobb felfelé törekvő erőteljes ágat egy cm. szélességben héjjától megfosztunk, miáltal a nedvkeringést ismét akadályoztuk és a gyümölesrügy képződését segítettük elő. Itt ezen kertészfogás megértetésére egy kis kitérőt kell tennem, a fának táplálkozását földerítendő. A gyökerek által fölvett talajvízben különböző ásványi részek vannak Moldva és ezen anyagokat szervetlen tápanyagoknak nevezzük. A szervetlen tápanyagok a levelekbe jutva nagy mennyiségű szénsavval, élenynyel, kőnenynyei és légeuv- nyel, szóval légnemű alkatrészekkel érintkeznek, szerepüket azonban még nem ismerik. A levelek és a zöld részek a világosság behatása alatt (ehlorophill) lovelzöld közreműködésével szerves anyagokat: keményítőt, különböző savakat, czukrot stb. képeznek, melyeket szerves tápanyagoknak nevezünk. A szervetlen tápanyagok felemelkedése a friss, a legkülső farészben történik, mig a szerves tápanyagok visszaáramlása a fa és a héj között, az úgynevezett eamb- riumon át. Ha tehát mi a héjat a farészig kimetsziik, úgy a szerves tápanyagok áramlását korlátozzuk s ez által a szervetlenek felemelkedését is. mi által a gyümölcsrügyek képződését segítjük elő. A gyümölcsfa neme és faja szintén oka lehet a terméketlenségnek. A baraczk, szilva, meggy előbb teremnek mint az alma, körte, cseresznye; a dió gesztenye legkésőbben. Egyes fajták szintén későbben válnak termővé, igy pl. a pojnik és masánszki alma későn kezdenek teremni, de azután utána is pótolják. A túlságos nedvesség és szárazság mind okai a terméketlenségnek; a túlságos nedvességet al agcsövezés- se], a szárazságot, ha kivihető és kifizeti magát, öntözéssel lehet ellensúlyozni. Az állati ellenségek közül különösen a hernyók és cserebogarak kártékonyak : ezeket szigorú hatósági intézkedésekkel kellene irtatni, mert egyesek törekvése az általános bajon nem sagit. Ha öregség okozza a fák terméketlenségét, akkor a felifjitással lehet ezen segíteni; ezen kényes műtét azonban csakis ügyes kertész kezére bizandó. Ha gyümölcsösünk talaját munkáltatjuk, ott éven- kjnt szántaiunk vagy kapásnövényt termelünk, a fák is jobban és tovább teremnek. Ha moháktól, hernyóktól, szárazságoktól megtisztogatjuk fáinkat, bővebb terméssel fizetnek. „Sz. II. L.“ Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Fereiicz. Hirdetések. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjától. шшгв- Pályázati hirdetmény. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az utmesteri állások, 1890. évi I. törvényezikk, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 1890. évi 25807. szám alatt kelt rendelete értelmében, élethossziglan, kinevezés utján, általam njlDÓl "bstöltondők lévén, ezen — a törvényhatóság által f. évi 186. sz. alatt alkotott és kereskedelemügyi m. kir. minister ur által f. évi 15411. szám alatt jóváhagyott szabályrendelettel — 21 számban megállapított s 450 frtnyi évi fizetéssel és a kiépített törvényhatósági közutak minden kilométere után 3 frt 30 kr., a ki nem épített közutak kilométere után pedig 1 frt 65 krnyl utazási s 15 forintnyi irodai átalánnyal javadalmazott utmesteri állásokra ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak ez oknál fogva mindazok, akik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket — és pedig azok, akik ezen állásokat ez idő szerint betöltik, a vármegye alispánja utján ; azok pedig, akik ily állásokat még ncn töltöttek be, közvetlen hozzám — legkésőbb f. é¥Íjimius 15-éig nyújtsák be, mert a később beérkezett kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Kelt Budapesten, az 1891-dik év május havának 22-dik napján. BenicKky főispán. Részvény társaséig (Allgemeine Maatschappij van Levensverzeke- ring en Lijfrente) Amsterdamban. Vezérképviselőség Magyarországban: Bpest. Koronherczeg-utcza 20. Igazgató: Tolnay Lajos min. tanácsos, országgy. képviselő. Vezértitkár: Stuller László. Magyarországban bejegyeztetett a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szók 52140. számú végzése alapján. A törvényszabta biztosíték magyar állampapírokban a magyar állampénztárnál van elhelyezve. A társaság rendkívül olcsó dijai s külön - féle mndozataival Európa minden országában, továbbá Kelet-India és Dél-Afrikában is a legkiválóbb helyet vívta ki magának s hazánkban is a legszebb reményekre jogosít. 2—2 Referenciákat a „magyar általános hitelbank“ ad. Hegfi Kálmánná elvállal hinfzést, stikkelést és monogramm-betük kivarrását a legszebb kivitelben és igen jutányos árban. Lakása IV-ik tlZGd Ja- kus Béni házában. Halas, 1891. Nyomatott Präger Eerencz könyvnyomdájában.
