Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-31 / 22. szám
Május 31. KUN-HALAS. 1891. KÖZGAZDASÁG. Elegy-belegy. * Hollandi életbiztosit« részvénytársaság. A budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszók a Hollandi Életbiztosító Részvénytársaságot október havában bejegyezte s ennélfogva az említett biztositó társaság képviselősége Tolnay Lajos igazgatása alatt működését meg is kezdette. * * A budapesti virágkiállításról vettünk értesítést. E szerint a jury már kiosztotta a dijakat, különösen említendőnek találja levelezőnk azon körülményt, hogy a „magtermelésben“ igen nagy volt a kiállítási verseny s vetélkedtek a magkereskedők, minél tökéletesebbet produkálni s igy az első dijat elnyerni. Daczára azonban ez erős versenynek, ez alkalommal is, mint amint az már az előző évek kiállításainál történt Mauthuer Ödön a József főherczeg udvari szállítója nyerte el a legmagasabb kitüntetést: a „védnöki érmet,“ mig a többi magkiálli- tók csak a harmadik díjazásra lettek méltatva. A ki ismeri a védnöki éremmel kitüntetett eme fővárosi ezéget, s látta valaha a gödöllői királyi nyaraló pázsitait vagy megszemlélte az 1885-iki országos kiállítás területén volt pázsitot, vagy végig sétált a főváros gyöngyén, a megragadó Margitszigeten s látta ott azt a zöld bársony — ftigyepet, — melyek mindenikének magvát a Mauthner magkereskedése szolgálta; nem csodálkozhatik, hogy a legmagasabb kitüntetés őt érte; mert e ezégnek magtermelése oly magasan áll, hogy hazánkban ma már az erfurti magokat teljesen kiszorította s azt főleg a magvak kitűnősége, az árak olcsósága, a pontos kiszolgálás és elegáns expeditio által érte el Mauthner, kinek jelenlegi kitüntetéséhez a legmelegebben kívánunk szerencsét. * * Apró burgonya-vetőmag. A kisgazdák burgonya-vetőmagnak különösen a kis gumókat szokták eltenni, mivel azt hiszik, hogy mindegy, akár kis, akár nagy gumókat használnak vetőmagnak. Ez azonban tévedés mert a kísérletek bemutatták, hogy a kis gumókkól 4—5 sőt 10—15 százalékkal kevesebb a termés. E mellett még tekintetbe kell venni, hogy a kis gumók még gyakran nem érnek meg teljesen, s ennélfogva gyenge növények származnak belőlük, melyek — mint általában gyenge organismusok — a különféle betegségektől aránylag többet szenvedtek. Tapasztalat szerint a nagyobb gyakran akkor is jó termést adnak, midőn a fkis gumókból származó vetés ugyanazon körülmények közt tönkre megy. H. K. * * A fa tartóssága. Általánosan el van terjedve azon téves nézet, hogy a télen kivágott fa az építkezéseknél tartósabb, mint a nyáron kivágott. Ezen téves nézetet iparkodik Graf E\ megdönteni, mennyiben a fának nyári és téli állapotát tárgyalja. Graf és vele minden olyan ember, ki a botanikában csak kevéssé is jártas, azt mondja, hogy a télen kivágott fa uem tartós, mert a fatörzs télen keményítőt tartalmaz, a mi könnyen feloszlásnak indul, a káros rovarokat magába fogadja és a nedvességet be- szivja. Ellenben nyáron a fatörzs ezukrot tartalmaz és nem korhad. Ezért czélszeriibb az építkezésre szánt fát nyáron kivágni, mert könnyen szárad és ha a kéreg el van távolitva, nincsen kitéve a rothadásnak és a káros rovaroknak. A sziléziai hegyekben kizárólag csak nyáron irtanak, mely időszak a munkára is alkalmasabb. A nyáron kivágott fák az épületekben egy századnál tovább is eltartanak; 50 éves oszlopok más építkezéseknél újak helyett használhatók. H. K. * * Oltőgalyak szállításánál, hogy azokat a kiszáradástól megóvjuk, a metszőfeszületeket faviaszszal kell bekenni, azután nedves moha közé téve becsomagolni. De tulnedvesen csomagolni nem szabad őket mert igy feldagadnak, mi által életképességük szenvedni fog; különben legbiztosabban kihajtanak ezek, ha kissé szárazak és erőteljes, nedvben dús vadvesszőkre jönnek. Az oltőgalyak megválasztásában gonddal kell járni. Szükséges, hogy ezek a legutóbbi nyár hajtásai legyenek, még pedig egészséges és bőven gyümölcsöző fákról. Ha belsejük fekete vagy vöröses, akkor nem egészségesek és nem érnek semmit. Fiatal fákról vett gályák, még ha nem termettek is, erősebben nőnek, mint az öregek s azért nem gyümölcsöznek később, mint azt némely gyümölcstermelők állítani akarják. A lemetszett galyakat árnyékos, hűvös helyen 5—6 hüv. mélyen földdel kell betakarni, hogy ki ne száradjanak; szükség esetében pinezóben is tarthatók, homokkal beborítva, de az előbbi eljárás czélszeriibb. Ha hosszabb ideig szabadban tartatnak a gályák, kárt okozhat bennök, különösen a szemekben a fagy, harmat, nedvesség, vagy dér; ezért tanácsos ezeket egy réteg mohával, vagy polyvával betakarni. M. K. * A rőzsapenész. Magas törzsii rózsafákon nem ritkán jelentkezik bizonyos penészgomba, mely a rózsafák virulását nemcsak akadályozza, hanem azokat sokszor el is satnyitja. A legjobb és legbiztosabb szer a betegség megszüntetésére a porrá tört kén alkalmazása. Ha a megtámadt rózsafákat a száraz időben többször megkénezziik, nem csak az említett gombák pusztulnak el úgy, hogy nyomuk sem fog látszani, hanem a rózsatetiik is. Minthogy egy bgr. porrá tört — e ezélra használható — kén csak nehány krajezárba kerül, a baj gyógyítása igen olcsó. A kénezés úgy történik, hogy finom porrá tört ként alkalmas szóróval egyszerűen a megtámadott részekre szórjuk. H. K. * * A vadrózsának dugványok által szaporítása. Az erdőben vadon nőtt rózsafák nemes fajták alanyául legtöbbször nem alkalmasak, és pedig azon okból nem, mert tövük felette szabálytalan, tökéletlen növésii, mi által a rendszeres metszés egyetlen törzs megtartásával több éven át lehetetlenné válik. Ezen vadon nőtt fák helyett dugványozás által igen jó rózsaalanyokra tehetünk szert. Szedjünk az erdőben jól megérett egyéves vadrózsa galyakat, messük vissza 50 cmt. hosszúra, egy darab tavalyi fát hagyva alsó végükön. Ha a dugványok jó helyre rakatnak be és nyáron át nedvesen tartatnak, már az első évben beszemezhető hajtásokat csinálnak. Jövő évben már ojtást is lehet rajtok végezni. Az igy tfyert alanyok jó gyökérzetiiek s e miatt hosszú életűek is szoktak lenni. H. K. * * A hamu használhatóságáról. A fahamu, nem különben a kőszén hamuja is feltűnően előmozdítja a magvak csírázását. Csiráztatás czéljából beáztatott magvakat, ha elvettetésök előtt hamuval behintünk, nem eszik a rovarok. Siiriin álló gyümölcsfák tövére és szőlőlugasok aljára hamut szórunk: ez által használnnk a növényeknek és megtisztul a süni állás következtében származott nedves, fojtott levegő. Tavaszkor vagy télen vizenyős talajnemekre teritve megakadályoztatik a talaj elsavanyo- dása. A rovarok biztosan és legolcsóbban hamuval irtatnak s űzetnek el. Kerti veteményeinktől a csigák távol tartatnak, ha az utakra és növényekre hamut hintünk. Ha mész, homok, hamu és vízből hig pépet alakítunk s avval a gyümölcsfák törzseit és vastagabb gályáit beke- netjiik: a fának kérge egészséges marad, megszüntetjük a mohaképződést és elöljük a kéreg repedéseiben elrejtőzött rovarokat, azok álezáit és petéit. A talaj felszínére hintett hamu, ha gereblye vagy ásó segítségével a talajba kerül, kiirtja a csimazokat és mindenféle ártalmas férget. A mely rovar hamuval érintkezik, az vagy elpusztul, vagy elhúzódik. Elöregedett gyümölcsfákon mutatkozó fekély és rák agyagos hamupéppel kenetik be, vagy ruhára téve borittatik vagy köttetik be sebhelye, kiépül. Cserepekben nevelt növényektől távol tartatik minden ártalmas rovar, ha a cserepek alja hamun áll; az esetben a cserép fenekén levő lyukon az alkalmatlan tolakodók be [nem fura- kodnak. Gyengén fejlődő beteges gyümölcsfák hamuval trágyáztatnak, vagyis a hamu a gyümölcsfa körül egyszerűen elhintetik, vagy a törzs körül ököl nagyságú lyukakba helyezve, gyakran meglocsoltatik. Minél nedvesebb a talaj, annál hathatósabb a hamu működése. Szárazságban vagy száraz talajra hozott hamu néni szül kedvező eredményt. Luczernásokra és kaszálókra szórt hamu bámulatos fejlődésnek indítja takarmánynövényeinket. A hamu haszna tehát kétségbe sem vonható. A téli időszakban származott hamut tehát gyűjtsük össze s ne szórjuk az utczára, hogy elhordja a szél és fergeteg; hanem alkalmazzuk úgy, hogy előnyös tulajdonságából s hasznos működéséből kedvező eredményt várhassunk. Sz. B. G. L. * * A dohány- és szivarfogyasztás Magyarországon i«1890-ik évben következőleg alakult: Produkáltatott 448.203,726 csomag dohány, 30.781,611 csomaggal több, mini 1889- ben. A bevétel dohányért kitett 16.591,728 irtot, — 1.023,590 írttal többet, mint az előbbi évben. Szivar elkelt 445.361,896, 15.644,522 darabbal több, mint az előbbi évben. A bevétel szivarért kitett 14.459,297 frt, 366,717 írttal több, mint az előbbi évben. — Szivarka elkelt 446.863,700, — 17.071,360 darabbal több, mint az előbbi évben. — A bevétel szivarkáért kitett 5.847,395 frtot, — 211,163 írttal többet, mint az előbbi évben. — Különlegességi szivarok- és dohánycsomagokból volt bevétel 2.633,797 frt, — 32,243 írttal több, mint az előbbi évben. A dohányegyedáruság összes bevétele volt 1890- ben 37.791,880 frt, — 1.685,361 írttal több, mint az előbbi évben. Érdekesnek tartjuk még annak felemlitósét, hogy szivargyártmányainkat már a külföld is nagyon igénybe veszi; a Virginia szivarokat nemcsak az európai államok, hanem Brazillá és La-Plata számára is vásárolják. A szivarkák fogyasztása renkivüli emelkedést mutat fel; mig 1881-ben 70 millió szivarka fo- gyasztatott el, 1890-ben elfogyasztatott 446 millió, tehát 376 millióval több. mint 10 óv előtt. K. J. I. T. TERMÉNYEK ARA. (Budapest május 30.) Búza pestvidéki métermázsánként Rozs „ Árpa Zab Kukorieza „ Köles „ Heremag „ Disznózsír ' „ Szalonna „ Eaggyu Méz (nyers) „ „ (sárga csurgatott) „ 9.80—10.20 8.---------- 8.20 tí.70— 7,- 6.65— 6.90 6.35— 6.45 7.40— 7.70 42.-----44.— 53.-----53.50 44.-----51.— 35.50-37,Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, május 30.) Magyar urasági öreg nehéz 42.-----43.50, fiatal nehéz 45.-----46.—, közép 45.------46.50, könnyű 46.50 —48.— Szedett nehéz 42,——44.— közép 44.50—45.— könnyű 46.-----47.— Oláhországi nehéz —.—-----.— Szerbiai nehéz 45.------45.50 közép 45.——45.50 könnyű 45.——45.50 Sertéslétszám 138,404 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Fcrencz. NYILT-TÉK.*) Nyilvános köszönet. Nem mulaszthatom el, hogy életbiztosításom pontos és gyors kifizetéséért a Phönix biztositó társaság budapesti vezérképviselőségének, úgy a társaság helybeli ügynökének Stern József urnák legnagyobb kö- szönetemet ki ne nyilvánítsam. Halas, 1891. május 27. Lang Julia. ■<■) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Hirdetések. Mészvénytársasag (Allgemene Maatschappij van Levensverzeke- ring en Lijfrente) Amsterdamban. Vezérképvisciőség Magyarországban: Bpest Koronherczeg-utcza 20. Igazgató: Tolnay Lajos min. tanácsos, országgy. képviselő. Vezértitkár: Stuller László. Magyarországban bejegyeztetett a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 52140. számú végzése alapján. A törvényszabta biztosíték magyar állampapírokban a magyar állampénztárnál van elhelyezve. A társaság rendkívül olcsó dijai s különféle mndozataival Európa minden országában, továbbá Keiet-India és Dél-Afrikában is a legkiválóbb belépt vivta ki magának s hazánkban is a legszebb reményekre jogösit. 1—2 Referenciákat a „magyar általános hitelbank“ ad. Caxdák ügyeimébe. mely úgy a kapálásra mint a töltöge- tésre igen alkalmas, a legjobb kivitelben, gyári áron nálam kapható. Tisztelettel Paprika Antal kovácsmester Halason. Sebők Mápia, okleves szülésznő lakása HL tized 1191. házszám alatt, Vida Imre házában van. €&önezöl János nyerges és kárpitos mester lakása Május hó 20. óta Rébék Imre házában van (a postával szemben.) Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.
