Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-29 / 13. szám

Márczius 29. KUN-HALAS. 1891. — Kiderített lopás. Banga József alsó­szállási tanyájáról 1889. november 18-ára virra­dóra hat darab hizó sertést elloptak, persze „ismeretlen tettesek“. Most csendőreink — mint írják — „biztos tudomással“ kiderítették, hogy a lopást Rokolya György, János és Sándor bo- doglári lakosok követték el. Éber csendőreink bejelentették nyomozásuk eredményét a bí­róságnak. — Zsebmetsző-jgazolváuy. Milyen jó, lia vásár előtt a csendőrség az utakon cirkál. A Szabadkáról Ha­lasra vezető utón múlt szombaton a csendőrök egy kom­pániát meginterpelláltak, hogy mi jó szándék vezérli lépteiket. Nyolczan valának ők: Lakatos Sándor, Lakatos József, Lakatos Józsefné, Lakatos Erzsébet, Kovács Antal, Kovács Kata s még két egyén ; tehát nevök után Ítélve vasban dolgozó iparosok. De miután a csendőrség őket zsebben dolgozóknak ismerte, a tervezett vá­sári kirándulásban udvariatlanul megakadályozta őket „igazolvány hiánya miatt“. — Az italmérés engedélyezése. Az ipartörvóny 10. §-a szerint mindennemű italmó- róssel foglalkozó üzlet megkezdéséhez és gya­korlásához iparengedély kellett az ipar­hatóságtól, azon felül az uj regale-törvóny szerint külön engedély az illetékes kir. pénzügyigazga­tóságtól. Most a kereskedelemügyi miniszter egy körrendeletét bocsátott ki, mely szerint bor- mérések, korcsmák, sör házak és pálinka mérések megkezdésére és gyakor­lására egyedül az illetékes kir. pónzügyigazgató- ság engedélye kívántatik, külön iparengedély azonban ezekhez nem kell. Ellenben a foga­dók, vendéglők, kávéházak és ká­vémérések gyakorlásához ezentúl is meg- kivántatik úgy az iparengedély, valamint a pénzügyigazgatóság engedélye. A helyben kihordott lappéldányokhoz mellékelve van Eder Kálmán bajai szoba- és templomfestő hirdet­ménye. Levél haza. Ibi-Ubi, 1891. márczius 26. T. Szerkesztő ur! Tavasz kinyiltával messzi idegenből ván­dor madár megtér elhagyott fészkére, régi eresz alá, kedves csalitjába. Kék eget, zöld mezőt, illatos levegőt, újon jött társakat s otthon ma­radiakat repeső örömmel csevegve köszönti. . . . Száll, száll a lélek is, messzi idegen­ből ismerős ég alá, bölcsőjét ringató régi szép hazába . . . Hohó, lassan a szárnyakkal; kocsist az észnek! Csak ballagjunk haza szépen csöndes­kén —; prózában. Ámbár, ha»<:mindannyiónkat elfogna is most kissé valami poétái lelkendezés féle, akik hosz- szu évek során távolba vetődtünk onnan hazulról az édes anyaföldtől: annak is Önök az okai, kedves halasiak. Mert micsoda tavaszébredést rendeznek Önök most odahaza! Elhat idáig, el mindenüvé, ahol csak vagyunk, ingerlő, izgató fűszeres lehellete annak a tavasznak és megrészegíti mindannyiónk szivét, ahányan csak vagyunk. Megifjuhodó lelkek lángolásának összeölelkezett sugaraiból kelt tavaszébredés az! Hogy maradhatnánk el annak ünnepétől! Hogy maradhatnánk ki a fészekrakásnak abból a nemes nagy munkájából, mely a Múzsák­nak akar uj méltó templomot emelni; hiszen mink is azoknak a szárnyai alatt kezdtünk oda­haza felnövekedni embernyi emberré! Bizony hozzájárulunk mi is e g у t ő 1 - e g у i g a gimnázium u j épületéhez egy-egy porszemmel, egy-egy téglácskával. Csak egy dolog fúrja a fejünket: a — hiúság. Szeretnénk ott tündökölni az adományozók névsorában mentül nagyobb összeggel. Szinte bántana bennünket, ha egy-egy társunk felül licitálna rajtunk. És majd azt gondolnánk, hogy ezt nekünk tán még szégyenlenünk is kell. Kevéssel röstelkedünk, sokkal meg nincs módunkban kirukkolni. így aztán az lesz a nóta vége, hogy „inkább nem is adunk semmit“. Szóval attul félünk, hogy az álszemórmes- kedés majd csomót talál kötni a „tiizször“-ünk száján. Arra kérjük tehát t. Szerkesztő urat: biz­tasson meg bennünket, hogy a nagy czól érde­kében kiki amennyit tud adni, vagy amennyit akar, ha csak egy kis pénzt is: hát bizony nem válik az neki szégyenére semmilöttekópen. Sőt inkább díszére, vagy dicsőségére, — ha ugyan az édes anya iránt való kötelesség egyáltalában érdemel valami különösebb di­cséretet. Azt is jó lesz — hogy szemet szúrjon — mégegyszer ritkított bötűkkel megismételni, mikép apró részletekben is szíve­sen fogad ám a fentartó testület bármi kis adományt; kinek - kinek ahogy könnyebbségére esik. Ezt szeretnék mi a jó iigy meg a magunk érdekében. Es még egyet. Szeretnénk látni itt a távolban, szerte az ország különböző vidékein egy - egy eleven halasi diákot, minden év­ben, amolyan „s z u p 1 i к á 1 ó“ lábakkal.*) Annyi mindenféle lutheránus, kálomista, sváb meg tót legátus járogat el hozzánk nyaranta könyöradományokat gyűjtő kis könyvecskéjével, hogy szinte éhezik az ember egy halasi legónyke alamizsnás táskájára is. Nem hogy belőle ve­gyünk, hanem hogy bele hullajtsunk nehány fillérecskót megint csak a mi iskolánk szögletköveinek gyarapítására. — Meg aztán hadd hordoznák meg azok az ifjak annak a megifjult és egyszerre megizmosodott intézetnek nevét országszerte, hetedhét vár­megyéken által ! . . . Több, idegen ég alá került régi halasi gimnazista nevében : _______ Egy. *) Nekünk nem volna ellene kifogásunk, csakhogy mit szól hozzá a modern kor szelleme? Szerk. A hosszú élet titkaiból. Az „Erő és anyag“ hírneves szerzője: Büchner Lajos egy Frankfurtban tartott felolvasásában eleven példákkal fejtegette azokat a titkokat, melyek alapján hosszú életre lehet szert tenm. Legelőször is azt konsta­tálta, hogy a nők átlag véve, hosszabb életűek, mint a férfiak. E mellett bizonyít a népszámlálás is, mely azt mutatja, hogy átalán véve 100 öreg emberre 160 öreg­asszony esik. Egy franczia úgy vélte, hogy ez onnét van, mert a „gyöngéd nemnél a száj soha sem pihen, és a sok beszéd mindenesetre erősítő befolyást gyakorol a lélegzési szervekre. Főoka azonban annak, hogy több öreg nő van, mint öreg férfi, az, hogy az élet gondjai, megerőltetések és veszélyek őket csekélyebb mértékben érik. Továbbá (ismét általánosságban szólva) tény az, hogy a nőtlen férfiak nem élnek soká. A ki sokáig akar élni: annakmeg kell nősülnie — örüljetek lányos anyák! — még pedig minél előbb, annál jobb. Mert a ki harmincz éves korában megnősül, kilátása van rá, hogy tizenegy évvel tovább fog élni, mint hogyha legény ember maradt volna. A ki 40 éves korában háza­sodik meg, már csak hat évet nyer. (De nem vészit el tizet.) ; Egyébiránt a hosszú élet dolgában sem lehet az ember eléggé elővigyázó szüleinek megválasztásában, mert a hosszú élet átöröklődik és pl. Vilmos császár talán nem élt volna oly soká, ha nem származott volna hosszú életű családból. A Mastai Feretti grófok száz évet éltek; ezért IX. Pilis pápa is, ki ebből a családból származott, 86 évre vitte föl. Kinek sok dolga van a szabadlevegőn, tovább él, mint a ki hajlamból vagy hivatásból a szobában üldögél. Ha az emberek életkorát állásuk és foglalkozásuk szerint vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy a lelkészek, tőkepénzesek és magasabb rangú hivatalnokok átlag 65 évet élnek, a kereskedők 62 évet, földmiveléssel, erdészettel foglalkozó emberek 61 évet, katonák 59 évet, Írnokok és ügyvédek 58 évet, művészek és irólr 57. tanitók 56 évet és csak ez­után jönnek az — orvosok, mig a kézművesek és munká­sok átlag csak 44 évet élnek. A ki tehát jó sokáig akar élni. legyen vagy pap, vagy tőkepénzes, vagy — minisz­ter. A szellemi tevékenység is jobban meghosszabbítja az életet, mint a merőben testi munka, mert az agy befolyása éltetöleg hat. Említésre méltó tény, hogy az emberek kö­zép életkora az utóbbi évszázadok folyamán megkétsze­reződött. Az is áll, hogy a szidok még most is hosszabb életűek mint a keresztyének, törökök vagy pogányok. Ennek azonban nem vallásuk vagy fajuk az oka, hanem józan és mértékleles életmódjuk. Azok a vidékek a leg­egészségesebbek, ahol nincsenek nagyon ellentétes időjá­rási viszonyok, s mélyek tengerrel vannak körülvéve. Bármily sokra becsüljük is azonban a hosszú éle­tet, ép oly kevéssé kíméljük. A legtöbb ember könnyelmű módon rövidíti meg életét, úgy hogy joggal lehet mon­dani : az ember nem hal megéli anem megöli magát. Mindemellett van az életmeghosszabbitásnak művészete is, ez azonban csak az általános egészségi szabályok tel­jesítésében áll, nem pedig valamely „csudaszernek“ használatában, amint a középkorban hitték. A velenczei Cornaro, a ki 104 évet élt, 40 éves korától kezdve napon­ként csak 24 lat ételt és 28 lat italt élvezett. Más hosszu- életü emberek azonban ellenkező módon finom gazdag táplálkozás és ital által igyekeztek éveik számát szaporí­tani, mint pl. Brillat Savarin, az összes inyenczek élő­képe. A legjobb persze itt is az arany középút. Hogy az emberben megvan a képesség sokkal tovább élni, mint közönségesen hiszik; ez kitűnik a történelemből és a statis- tikából. Nem kell Mathuzsálemre és az ótestamentom többi pátriárkáira gondolni; mert pl. Angliában 1635-ben halt meg egy ember, ki 152 évvel előbb, 1483-ban látta meg a napvilágot és 120 éves korában nősült meg — másodszor. Egyszer mint ritkaságot elvitték a királyi udvarba; ott megterhelte a gyomrát a sok étel és itallal s emésztési bántalmakban halt meg, különben talán még élt volna vagy száz évet. Száz éves emberek különben ma sem oly ritkák. 1876-ban Angliában pl. 57 ember volt 100 éven felül és 592 ember 95 éven felül. ford. J. Szerkesztői üzenet. — P. J. Önnek kétségkívül joga van kérdezni. Kérdéseket intézni, az épen oly veleszületett ősjoga az embernek, mint pl. az ebédhez való jog. De valamint ez az utóbbi csak akkor ér valamit, ha az ember tényleg kap ebédet, úgy a kérdés jogának is csak akkor van értéke, ha feleletet várhat rá az ember. Olyan kérdésre, hogy ki irta ezt vagy amazt a ozikket, tőlünk csakis a sajtóbiróság várhat feleletet, de Ön nem és más sem. Ezt méltóztassék tudomásul venni, és máskor ne tessék megütközni azon, ha válaszunk elutasító. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Práger Ferencz. Hirdetések. Yan szerencsém a nagyérdemű közönség­nek szives tudomására hozni, miszerint az 1891-ik évi friss töltésű ásvány | __________ és gyógyforrás vizeim megérkeztek, és pedig a következők : Mohai Ágnes, Krondorfi, Bohitsi, Margit, Bor- széki, Gieshübli, Parádi, Carlsbadi, Gleichen- bergi, Bilini, Halli és Budai Ferencz József forrás. Az itt fel nem sorolt ásványvizeket szük­ség esetén a legjutányosabb árak mellett kész­séggel beszerzem, azonkívül bátor vagyok a nagyérdemű gazdaközönség becses figyelmét felhívni Kitűnő minőségű Répa, Here, Luczerna és gazdasági magvakra. Egyidejűleg köztudomásra hozom, hogy én a Bécsi biztositó társaság főügynöksógéről lekö­szöntem, ügyeiket Január hó óta nem vezetem. A midőn további jóindulatukba ajánlván magamat, maradtam kész szolgájuk Hirháger Károly fűszerkereskedő. Özv. Kurka Ferenczné Eresztő pusztában 331 holdat tevő egy tagban levő birtoka épületekkel és 400 drb birkával több évekre bérbeadó, azonkívül széna és szalma is adatik át véle. Értekezhetni tulajdonosul» 3-ih tizedbeli lakásán. Szőliővessző őszszel szedett hibátlan minőségű fekete kadarka kapható Korda Imre tanár­nál helyben. Eladó házhelyek. Felső szénás kerten alul a vasúti indóházzal szemben a közlegelőre nyúló oldalon 5 házhely □ ölenként 65 kr.-jával eladó. Esetleg ked­vező feltételek mellett eladó az egész birtokterület a rajta levő épülettel. Venni szándékozók értekezhetnek Sándor Imre ügyvéd tulajdonossal. Schön Lipót f ű s z e г к e r e s к e d é s ó b e n egy tanoncz felvétetik. Bergl J. M. rőföskereskedésének á t a 1­ellenében levő holthelyiség kalaposnak vagy czipésznek bérbe kiadó. Értekezhetni Bergl Mórral. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents