Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-29 / 13. szám
Márczius 29. KUN-HALAS. 1891. lasztó határozat ellen Dr. Dobó Menyhért és társai felebbezóst adtak be. E felebbezést azonban a közgyűlés mint tárgytalant és mivel tárgyalást tűző határozat ellen felebbezésnek helye nincs, visszautasította, és a kérdést tárgyalás alá vette. Schilling Ede indítványozza, hogy mivel a kérdés szabályrendelet módosításával jár, a szervezés halasztassók el addig, mig a készülőben levő országos közigazgatási reform a rendezett tanácsú városokra nézve is keresztülvitetik. Dr. Babó főjegyző: Tisztelt közgyűlés ! Tudom, hogy a hangulat az ellenőri állás szervezése ellen nyilatkozik. Én azonban hivatalos esküm szem előtt tartásával, hivatalos állásom parancsolta kötelességnél fogva is figyelmeztetni kívánom a tek. képviselő-testületet arra, hogy: a községi törvény értelmében az ellenőr az elöljáróságnak tagja, továbbá hogy a belügyminiszteri jóváhagyást nyert pénzkezelésre vonatkozó részében rendezett tanácsú városokra is kötelező megyei szabályrendelet értelmében, figyelembe véve a törvény ezen nyílt rendelkezését, hogy „a község szabályrendelete a törvénynyel nem ellenkezhet“, nem különben az ismétlődött fel- sőbbi utasítások értelmében is, a jelzett állás szervezendő volna; azonban ennek el vagy el nem rendelését a közgyűlés bölcs belátására bízom, én csak a rajtam mint elöljárón nyugvó felelősség érzetében tettem ezen nyilatkozatot, azért, hogy törvényes álláspontom ismeretes legyen. A közgyűlés ezután névszerinti szavazással 48 szóval 15 ellenében Schilling Ede indítványát elfogadta. * Végül Dr. Dobozy István főorvos tett jelentést a trachoma ügyről, előre bocsátván, hogy a múlt év második fele az előbbi évek hasonló időszakához képest feltűnően kedvezőnek mondható egészségügyi tekintetben általában ; a trachomára nézve pedig a gyógykezelés rendesen és sikeresen folyik, s ennek köszönhető, hogy a szembetegek száma 93-al fogyott. A jelentést tudomásul vette a közgyűlés, s kimondotta, hogy a tanyai trachomások sikeresebb kezelése végett az egészségügyi bizottság jelöljön ki három gyülekező helyet a külterületen, hova a kezelő orvosok kijárjanak az odarendelendő szembetegekhez. A közgyűlésről a város atyái a legjobb hangulatban mentek ebédelni. A gimnázium-épités ügye. Az épület terve. Nem egészen jól irtuk ezt a kisebbik czi- met; valóságos „palota“ tervét tünteti föl az az alaprajz, melyet Kauzer József műépítész a héten Budapestről leküldött, s melyet az egyházgondnoki irodában volt alkalmunk megtekinteni. A terv szerint az egyemeletes épület a térnek vasúti utczára eső részén épülne |__ alakban. A homlokzat a vasúti utczára nézne, de nem közvetlenül a járda mellett, hanem egy pár méterrel beljebb emelkednék. Az előrósz hossza 70, a szárnyaké 41—41, az átlagos szélesség körülbelül 7 méterre van tervezve. Földszint az előrósz közepén lenne a bejáró csarnok, ebből nyílna jobra (keletre) egy előtér, mely a tizedfél méter hosszú múzeumba vezet; beljebb ez oldalon a bejáratnak a lópcsőházba nyíló végén a kapus fülke. A muzeum mellett még egy kisebb terem lenne ez oldalon a fösz- minták elhelyezésére, továbbá egy előszobával a tanári értekezleti terem képezné a keleti sarkot. A bejáró csarnokból nyugatra nyílna az igazgatói hivatal, e mellett a 16 méter hosszú könyvtár terem, továbbá a nyugati sarkon az olvasószoba egy könyvtárnoki szobával, melyben egyszersmind az ifjúsági könyvtárak lennének elhelyezve. — Ezek folytatásaként a nyugoti szárnyon lenne két osztály terem 12—13 méter hosszal 70—70 tanulóra. A keleti szárny földszintjén pedig lenne a 16 méter hosszú rajzterem, mellette egy kisebb tanári szoba és e szárny legbelső végén a házfelügyelő lakása. A lépcsőház a bejáró csarnokból az udvarra kiugrást képez félkör alakban. Az emeleten a homlokzat közepét egy 14 méter hosszú disz- és gyülésterem foglalja el, mellette nyugatról ruhatárul szolgáló szobával. Folytatólag nyugat felé egy termószetrajzi tanterem, a természet- rajzi gyűjtemények helyisége és egy kisebb tanári szoba a sarkon. A díszteremtől keletre a termószettani nagy terem (amfiteátrálisan emelkedő padsorokkal), a termószettani szertár és egy tanári szoba a keleti sarkon. Az emelet két szárnyán lenne 3—3 osztályterem, egy 70, három 55 és kettő 50 tanuló befogadására. (A beosztásnál tehát 475 tanuló vétetett számításba.) Az épület udvari oldalát a földszinten úgy mint az emeleten zárt folyosó futja körül. Külső világosságról eléggé lesz gondoskodva. A homlokzat földszintjén 19, az emeleten 21, a szárnyak mindegyikén pedig az emeleten is 12—12, a földszinten is ugyananyi ablak lesz; tehát 88 ablakon áradhat az épületbe a levegő és világosság csak az utczák felől. Az udvar közepét díszes kút foglalná el. Az északi oldalon pedig külön álló földszintes épületben lenne a téli tornaterem a szereknek való mellékhelyiségekkel. A főépület körül az utczakeritésig maradó terület parkírozva lesz. Az alaprajzban kitüntetett e beosztás tervét az egyháztanács nagypénteken tartott gyűlésében változatlanul elfogadta s felküldötte Kauzer József műépítésznek, ki ennek alapján most már a függőleges tervrajzot, az épület látképeit elkészíti és a részletes költségvetést kidolgozza. * Az elfogadott beosztás a legczólszorűbb- nek mutatkozik. Talán lehetne azt a kifogást tenni, hogy nem jó hat osztályt, tehát még alsó osztályosokat is az emeleten tömöríteni, és két osztályt még talán le lehetne hozni a földszintre, helyette pl. a könyvtárt és olvasószobát az emeletre tenni. Ennek azonban ellene szól az, hogy akkor nem lehetne az osztálytermeket és még a rajztermet is a szarnyakban elhelyezni, ami pedig okvetlenül szükséges, mert ezeknek semmi körülmények közt sem szabad a nagyfbrgalmu vasututczára nózniök. A beosztás tehát jó. Most már csak a kivitel következik. Ehhez persze most még szavunk nem lehet. Csak egyet említünk meg. — Egy czikkünkben az építés ügye a „lokális Patriotismus“ ügyének volt nevezve. Ebből a szempontból tekintve a kivitelt, reméljük, hogy az egyház nem fog megfeledkezni a helybeli iparosokról s ezek bevonását kifogja kötni a vállalkozóval kötendő szerződésben, bárki legyen is a vállalkozó; ezt annál is inkább hisszük, mert viszont meg vagyunk győződve marról is, hogy a mi a vállalat iránt tanúsítandó áldozatkészséget illeti, abból iparosaink sem fogják magukat kivonni. Az adakozások. Az egyháztanács megbízásából miként előbb a növendékekhez, úgy most a város lakosaihoz intéznek fölhívást Péter Dénes főgondnok és Szilády Áron lelkész. A szépen megirt fölhívásból, (mely az ünnepekben fog szétosztatni) közöljük a következő részt: „Nemzetünk jövője kívánja tőlünk, hogy törzsökös magyar városunkban a tudománynak is legyen háza; könyvtárunk, régiség-gyűjteményünk hozzá férhető és használható legyen. A vendég és idegen ne mondhassa jövőre, hogy a mink van, hasznát se vesszük, meg se tudjuk becsülni. Ország világ előtt szerzünk magunknak becsületet, ha megembereljük magunkat. A mit adunk, magunknak adjuk; a mi haszon, hírnév, dicsőség háramlik belőle, senki sem idegenítheti el tőlünk! Az adományokat a reform, egyház pénztára fogadja el; külön arra készült könyvbe jegyeztetnek be, hogy a késő maradék is láthassa s áldhassa elődei emlékezetét. A nagyobb összegek, az adományozók nevével együtt márványtáblára vósetnek s ez az épület falába illesztve fogja hirdetni azok áldozatkészségét“. Előbbi számunkban említettük, hogy a ref. egyháztanács a nemes czél érdekében igen szívesen fogad hosszabb időn (esetleg 2—3 éven át) részletekben törlesztendő ajánlatokat is, mi által a kevésbé módosaknak is lehetővé válik áldozatkészségüket nagyobb összeggel [kifejezésre juttatni. Bészint ilyen ajánlatokban, részint készpézben e hét folyamán a következő adományok érkeztek be: Szekér Pál városi r.-kapitány 50 frt. Bikády László birtokos 20 „ Koucsek József városi könyvelő 25 „ Péter Sára asszony 50 ,, Id. Kupa László 25 „ Id. Gál Lajos takarékp. könyvelő 100 „ Tóth János birtokos 200 frt. Schön Sándor kereskedő 5 „ Dr. Tóth Kálmán polgármester 100 „ Kovács Lajos vasúti főfelügyelő r> 0 Budapestről Г00 „ Berki Antal tiszti ügyész 1000 „ Papp Károly lelkész Bpestről 10 „ N. N. 50 „ Figura István birtokos 25 „ Dr. Dobó Menyhért tanár 100 „ Komjáthy Sándor tanitó 120 „ E heti ajánlatok összege .... 1980 frt A múlt heti kimutatás .... 3485 „ Az eddigi ajánlatok össszege . . 5465 frt. Ezenkívül Tóth János földbirtokos 10,000, Nagy F. Mihály 1000 téglának ingyen fuvarozását megajánlották. HÍREK. — Tanitóvál asztAs. A községi iskolaszék csütörtökön d. u. tartott ülésében töltötte be az üresedésben levő tanítói állásokat. Imrék L a j о s eddigi segéd tanító előléptettetett rendes tanítóvá, és a városi iskolákhoz segédtanítókká megválasztattak: Nagy Erzsébet Győrről és Losoncz János Szolnokról; pusztai rendes tanítókká pedig: Tulit Péter H.-M.-Vásarhelyről és Szikszai Gábor Strigy Szt-Györgyről. A megválasztottak ápril hó 15-én tartoznak állomásaikat elfoglalni. — Ugyanezen a gyűlésen előterjesztetett Nagy István tanító nyugdíj ügye, mely a megyétől jóváhagyólag leérkezet azzal, hogy a nevezett tanító ez iskolai év végéig működni köteles. — Czun ter stein Gyula volt rendőrségi Írnok Zalamegye pacsai járásában választatott meg a szolgabirósághoz Írnokká. Hivatalát a múlt héten foglalta el, s ismerőseinek ez utón mond „Isten hozzád“-ot. — Hirháger Imre végzett joghallgató a kassai kir. törvényszékhez neveztetett ki joggyakornokká. — Halálozás. Keresztes Lajos tekintélyes birtokos neje szül. Füves Juliánná asszony f. hó 26-án reggelre hosszabb betegeskedés után 48 éves korában meghalt. Temetése óriási közönség részvétele mellett pénteken d. u. 3 órakor ment végbe. — A püspök-látogatás alkalmára a ref. templomban megújítandó keresztelő kanna és egyéb javítások költségeire újabban adakoztak : Péter Dénes 5 frt, Dr. Tóth Kálmán 1 frt, Tóth János 1 frt, Dr. Tomcsáuyi László 1 frt, Dr. Babó Mihály 1 frt, Turóczy István 1 frt. Kellner Samu 1 frt, Tóth István 1 frt, Szekér Pál 1 frt, Boucsek József 1 frt, Fadgyas Sándor 1 frt, Dr. Dobozy István I frt, Schilling Ede 5 frt, Péter Kálmán 1 frt, Péter Sára asszony 1 frt, Id. Gyenizse Antalné asszony 1 frt. — „Loptam lovat, lopok is, akár tizenhatot is . . .“ ezt a nótát dudolgatta duettben a vásáron két atyafi; az egyiknek a kinézése volt olyan, mint a czi- gáuyé, de a ruhája tisztességes; a másiknak a ruhája volt ezigányravaló, de a kinézése tisztességes. Két urnák két csikó kell. Ezt a nekik való két csikót Mészáros József és Lajos vadkerti polgárok árulták. Az alku meg lett; — csak paszus kell. „Gyerünk Íratni“ — mondja a ezigány- fornia — „majd addig vigyáz a csikókra a kisszállási gazda ő kigyelme“. (így mutatta be a társát.) Az eladók hogyne bízták volna a kisszállási gazdára a csikaikat. Visszatérve azonban nem találták ott a gazdát. „Mindjárt ebben a minutumban előteremtem“ — biztatta a tulajdonosokat a czigány és elment a társát keresni; de még nem jött vissza. Megvárjuk? — A tanyai iskolák részére még mindeddig nincs helyiség. Az iskolaszék megbízásából Berki Antal tiszti ügyész és Szalai Zigmond igazgató-tanitó jártak a héten Tajón és Bodog- láron. Az előbbi pusztában alkalmas épület egyáltalában nincs, az utóbbiban iskolának való szoba volna a volt bodoglári csárda épületében, de tanitólakás nincs. Nem ártott volna hamarabb körültekinteni, mielőtt a tanitóválasztás megtörtént. — Folytatása következik. Kis Sándornak ipari szőllőbeli lakásából f. hó 15-én (a nemzeti szabadság napja tiszteletére) egy nyoszolyába való ágyneműt lopott el Valaki ur. Folyó hó 22-én pedig (a vásár örömére) eltűnt ugyanonnan több zsák és egy mosóteknő. (Az az ágynemű bizonyosan mosásra szorul.) Kíváncsian várjuk, hogy most az ünnep dicsőségére elviszi-e az illető magát a nyoszolyát és járulékait — folytatólag?
