Református gimnázium, Kiskunhalas, 1935

kell pihennie, kevesebbet dolgoznia és megfordítva. Egyiknek inkább szellemi, másiknak inkább testi pihenésre van szüksége. Akár az egyik, akár a másik típusról van tehát szó, annak a bizonyos egészségvizsgálatnak meg kell történnie a szünidő kezdetén. E vizsgálat feladata az ú. n. helyzetjelentés. Orvosi nyelven szólva: röntgen-fölvétel a tanuló testi és lelki állapotáról. Ennek elkészítéséhez a szülőnek megbízható segítségre van szüksége. Szerencsére ez a segítség kéznél is van, csak igénybe kell venni. Gondolok elsősorban a tanuló tanáraira, akik mindenkor szívesen tartanak a szülővel konzíliumot, amikor egy-egy ifjú sorsáról van szó. A másik segítség az orvos, aki a gyermek testi állapotára vonatkozólag szolgál a szülőnek megbízható felvilágosítással és tanáccsal. A szülő, tanár és orvos hármas tanácsa hivatott a tanuló szünidei életének irányelveit megállapítani. Ez a fontos megállapítás az akár szellemiekben, akár testiekben mutatkozó fogyatkozások természetétől és mértékétől függ. A szünidő azután egyrészt a mutatkozó hiányok pótlására, másrészt a megfogyatkozott erők megújítására való. A mutatkozó hiány és erőbeli fogyatkozás természete és foka nagyon különböző lehet. Egyik esetben az iskolai tanulmányok egész tömegére kiterjedő, vagyis általános, máskor csupán egyes tárgyakra korlátozott hiányok pótlásáról van szó. Hasonlóképpen az erőbeli hanyatlás is lehet az egész testi és lelki szervezetre kiható, vagy csupán egyik-másik szervre korlátozott, helyi jellegű; lehet a minden komoly munkateljesítmény után természetesnek tetsző, normális visszahatás, komoly fáradtság vagy súlyos kimerültség. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a ponton a szülő számára megbecsülhetetlen a lelkiismeretes orvosi tanács. A tanulmányi előmenetel, illetőleg hanyatlás mutatója általában az évvégi bizonyítvány. Kirívó, tipikus eset a bukás. Itt fölösleges minden konzílium, adva van készen az egész nyaralási program. Ezt a könnyebbséget azonban senkinek sem kívánom. Jobb, hogyha nem kapja az ember ennyire készen a vakációra vonatkozó használati utasítást. Ha nehezebb is a döntés, mégis csak ér valamit az egyéni mérlegelés és választás lehetősége. Lássuk tehát, mit csináljon az, aki az évvégi osztályzatok útján nem kapja meg az említett ominózus formában a nyári programot. Itt az a feladat hárul a szülőkre, hogy tanuló fiaikat két véglettől óvják. Egyik a munka változatlan terjedelmű és iramú folytatása, másik a teljes tétlenség állapota. Az a szülő, aki túlbuzgó6