Református gimnázium, Kiskunhalas, 1921

törökül tanul. A szünidőket édes atyja bőkezűségéből mindég utazással tölti és öt év alatt Magyarországnak csaknem minden ré­szén megfordul. 1853. őszén a debreceni theológián találjuk őt. lit irányul figyelme az orientális tudományokra, s néhány év alatt évtize­dek munkáját végezve el, tökéletesen beszéli a héber, arab, tö­rök, perzsa nyelveket, — közben mint a theológia könyvtárosa Dante kedvéért megtanul olaszul, s előbb Utrechtbe szándékoz­ván menni, hollandul is. Az 1858—59. tanévet a göttingai egyetemen tölti. A Koránt exegetáló professzor figyelmét magára vonja a már fiatalon sza­kállas, sasorrú, sugártermetű, ismeretlen ifjú, ki előtt nincs könyv és nem jegyez. Pár előadási óra megfigyelése után törökül kérdi meg. hogy nem érdekli az előadás, hiszen könyve nincs? Az exegetált Szurának könyvnélkül elmondásával adja meg válaszát a kérdezett, mire beszélgetés fejlődik ki a professzor és tanítvány között; a héber, arab, perzsa nyelvek egymást váltják fel, s az előadás végén az őt karon fogó professzor bemutatja collegátus­nak, mint előtte eddig ismeretlen orientalistát, ki hozzá magyar. Göttingából hazatérve egészen a török nyelvészet és törté­nelmi emlékek foglalják le. Halas, Nagykőrös, Debrecen és álta­lában a nagy alföld török hódoltsági viszonyai kőtik le érdek­lődését, s első tanulmányai a halasi városi levéltárban levő def­terek lesznek, miket Szádi, Dsámi, Firduzi fordítása követ. Tu­dományos munkásságáért a M. Tud. Akadémia 1851-ben, 24 esz­tendős korában tagjai közé választja: 1876 ban rendes tag lesz, halálakor az Akadémia tiszteleti tagja és legöregebb tudósa. A Kisfaludy Társaság 1867-ben avatta tagjává; 1896-ban a buda­pesti és kolozsvári egyetem díszdoktorsággal tüntette ki. Soha­sem beszélt róla, a doktori cimet sohasem használta. Az ő ne­vének nem a cím, egyénisége adott súlyt. Három évi — gödöllői, moravicai és halasi — káplánság után 1863. január 18-án, elhalt atyja helyére lelkészévé választja a halasi egyház. Lelkészi munkája mellett a tudománynak él. Nemzetünk származását illetőleg a török iskola hive, s meggyő­ződését konstantinápolyi és kisázsiai tanulmányútja csak erősiti. Közte és Kuun Géza gróf meg .Vámbéri között egyebeken kívül ez teremtett szoros, belső baráti vfszonyt, ezért ölelte magához az ifjú Thury Józsefet „ki folytatója volt annak, mit ő kezdett álmodni." A 70 es évek közepéig köti le őt Kelet, leköti any­nyira, hogy mint országgyűlési képviselő még a fúzió megalko-

Next

/
Thumbnails
Contents