Református gimnázium, Kiskunhalas, 1921
törökül tanul. A szünidőket édes atyja bőkezűségéből mindég utazással tölti és öt év alatt Magyarországnak csaknem minden részén megfordul. 1853. őszén a debreceni theológián találjuk őt. lit irányul figyelme az orientális tudományokra, s néhány év alatt évtizedek munkáját végezve el, tökéletesen beszéli a héber, arab, török, perzsa nyelveket, — közben mint a theológia könyvtárosa Dante kedvéért megtanul olaszul, s előbb Utrechtbe szándékozván menni, hollandul is. Az 1858—59. tanévet a göttingai egyetemen tölti. A Koránt exegetáló professzor figyelmét magára vonja a már fiatalon szakállas, sasorrú, sugártermetű, ismeretlen ifjú, ki előtt nincs könyv és nem jegyez. Pár előadási óra megfigyelése után törökül kérdi meg. hogy nem érdekli az előadás, hiszen könyve nincs? Az exegetált Szurának könyvnélkül elmondásával adja meg válaszát a kérdezett, mire beszélgetés fejlődik ki a professzor és tanítvány között; a héber, arab, perzsa nyelvek egymást váltják fel, s az előadás végén az őt karon fogó professzor bemutatja collegátusnak, mint előtte eddig ismeretlen orientalistát, ki hozzá magyar. Göttingából hazatérve egészen a török nyelvészet és történelmi emlékek foglalják le. Halas, Nagykőrös, Debrecen és általában a nagy alföld török hódoltsági viszonyai kőtik le érdeklődését, s első tanulmányai a halasi városi levéltárban levő defterek lesznek, miket Szádi, Dsámi, Firduzi fordítása követ. Tudományos munkásságáért a M. Tud. Akadémia 1851-ben, 24 esztendős korában tagjai közé választja: 1876 ban rendes tag lesz, halálakor az Akadémia tiszteleti tagja és legöregebb tudósa. A Kisfaludy Társaság 1867-ben avatta tagjává; 1896-ban a budapesti és kolozsvári egyetem díszdoktorsággal tüntette ki. Sohasem beszélt róla, a doktori cimet sohasem használta. Az ő nevének nem a cím, egyénisége adott súlyt. Három évi — gödöllői, moravicai és halasi — káplánság után 1863. január 18-án, elhalt atyja helyére lelkészévé választja a halasi egyház. Lelkészi munkája mellett a tudománynak él. Nemzetünk származását illetőleg a török iskola hive, s meggyőződését konstantinápolyi és kisázsiai tanulmányútja csak erősiti. Közte és Kuun Géza gróf meg .Vámbéri között egyebeken kívül ez teremtett szoros, belső baráti vfszonyt, ezért ölelte magához az ifjú Thury Józsefet „ki folytatója volt annak, mit ő kezdett álmodni." A 70 es évek közepéig köti le őt Kelet, leköti anynyira, hogy mint országgyűlési képviselő még a fúzió megalko-