Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913

DR. DOBÓ MENYHÉRT 1835—1914. Tanévünk folyamán elvesztettük őt is, tantestületünknek már egy évtizede nyugalomba vonult Mesztorát, a mindvégig lelkesen munkás kartársat, a nemeslelkű és jellemű felebarátot. Csaknem nyolcz évtizedre terjedő élete a szó valódi értelmében közhasznú tevékenységben merült ki és ennek a tevékenységnek javarésze intézetünknek jutott szerencsés osztályrészül. Dobó Menyhért 1835-ben született a baranyamegyei Hidas községben, hol atyja vendéglős volt. Családja, mely a Scheibner nevet viselte, a község többi német családjával együtt Németországból telepedett valamikor ide s bár az ősi anyanyelvhez mindenkor ragaszkodott, hű és lelkes polgára tudott lenni a magyar hazának is. Ennek a hűségnek esett áldozatul a vendéglős Scheibner, kit 1848-ban a honvédelem czéljára indított toborzás alkalmával némely ellenséges érzelmű svábok holtra vertek. Talán e szomorú esemény emléke is előmozdította azt, hogy a fiúban az öröklött magyar érzés még erősebbé izmosodjék. Az apátlanul, majd csakhamar anyátlanul is maradt árva Menyhértet jószívű ügyvéd-bátyja: Konrád vette oltalmába s gondoskodott tehetséges öcscsének taníttatásáról. Elemi iskoláit szülőfalujában elvégezve, 13 éves korában Gyönkre ment a gymnasiumba, hol a négy alsó osztályt szép eredménnyel járta végig. Az V. és VI. osztályt Pápán, a VII. és VIII. osztályokat pedig Nagykőrösön végezte el. Ez utóbbi helyen Arany Jánosnak is tanítványa volt, kiről oly gyakran s mindig a csodálat és hála meleg hangján emlékezett meg még késő vénségében is. Orvosi pályára készülvén, a pesti egyetemre ment. Ennek végzését különösen is érdekessé és emlékezetessé tette az ő vizsgatétele