Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913
7 annyiban, Iiogy ő volt a legelső, magyar nyelven vizsgázó orvos. Oklevelének megszerzése után szülőmegyéjében, Pécsváradon kezdte meg az orvosi gyakorlatot. De itt nem sok idő múlva véletlen baleset folytán lábát törte s ennek gyógyítása végett Budára ment. Itteni gyógykezeltetése alatt megismerkedett a budai hajógyár több tisztviselőjével s ezek közreműködésére — kúrájának végeztével — orvosi állást vállalt a gyártelepnél. Megnősült, de első nejét hamar elvesztette. Még a tanulói évek alatt szoros barátságot kötött városunk ma is élő tisztes férfiával: Dr. Farkas Imrével, kinek látogatására budai orvos korában is lerándult Kiskunhalasra. így ismerkedett meg dr. F. I. sógornőjével: Kolozsváry K. Eszterrel, kit nőül vett 1870-ben. Ez a második házassága volt aztán az a kapocs, mely őt élte további folyamán csakhamar városunkhoz kötötte. Már 1872-ben ugyanis leköltözött Budáról s azóta itt élt, működött haláláig. Intézetünk fentartó testülete 1876-ban hívta meg őt a Jónás János távozásával megüresedett német nyelvi tanszékre. Mem rendelkezett ugyan tanári oklevéllel, de bírta tökéletesen a német nyelvet, jártas volt a német irodalomban s ezenkívül szép tehetsége, széleskörű képzettsége, lelkének nemes tulajdonai s ezek között főleg a nevelés iránt tanúsított lelkes érdeklődése és kiváló szerencsés érzéke . . . minden tekintetben képesítették őt a tanári hivatás betöltésére. Tanársága első évében családi nevét „Dobóra" változtatta. Ugyanekkor — második nejének elvesztése után — harmadszor is nősült, feleségül vévén helyből Hirkó Zsuzsánnát. Tanári működése mellett 1890-ig — amennyire azt iskolai feladatának sérelme nélkül tehette — az orvosi gyakorlatot is folytatta. Nagy kedvvel és nem közönséges szakértelemmel foglalkozott a gazdálkodással is és e téren sok közhasznú újításnak lett városunkban meghonosítója. Azt azonban neki is kellett tapasztalnia, hogy az úttöréssel és ezzel járó kísérletezéssel többet használunk a köznek, mint magunknak. Társadalmi téren is csakhamar az elsők, a vezetők közé emelte őt sokoldalúsága, vonzó egyénisége, megbízható, egyenes jelleme. Részt vett évek hosszú során át a közélet úgyszólván minden irányú mozgalmában s igen sokszor irányító hatással. Az Úri Kaszinónak több éven át volt elnöke, valamint a 80-as évek folyamán a régi szabadelvű pártnak is. Tanári működését, melyet — legrövidebben mondva — az odaadó lelkesedéssel és alapos szaktudással párosult mély kötelességérzet jellemzett, — 1903-ban szakította félbe, mikor a csaknem