Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908
8 segítségével, a végső eredmény mindig az, hogy — a hol életet találunk — szervezetre bukkanunk. Sehol sincs meg az életnek az a sokak által óhajtott egyszerű alakja. A legegyszerűbb sejt is több részből áll, s a részek összefüggésében rejlik az élet. Mikor a szoros egységet alkotó szervezet valamelyik része kiválik működésével a többi közül és munkásságát nem az egész javára fordítja, zavar támad az Organismus életében. Sőt el is halhat. A hires, sok port felvert Bathybius Haeckeli, az összes protisták sok apró részből álló organismusok. Tehát a tapasztalat azt mutatja, hogy az élet csak az organismusokon tiinetkezik. Ez organismusok egysége részek sokasága, tehát bennük az egység sokaság és a sokaság egység. „Minden élő — mondja Goethe — nem egység, hanem sokaság; ha nekünk egyénnek tűnik is föl, alapjában mégis önálló élőlényekből álló sokaság (Versammlung) marad." Mi hát az, amit az élet fogalmának keletkezésére az érzéki szemlélet szolgáltat? Az Organismus alakja. Az az anyag és erő, melyeket az élet egy alakban egyesítve élővé tesz. Ezért mondtuk, hogy az élet az anyagon és erőn tünetkezik. I~l a egy gépet megnézünk, látjuk, hogy az is anyagból és erőből, azaz tömegből és mozgásból van összeszerkesztve. Alakja szintén van, s az egész összefüggő részekből áll. Miben különbözik ez a gép az élő organismustól ? Abban, hogy a gép eszköz valami czél eléréséhez ; az Organismus alakja pedig egyszerre eszköz is, meg czél is. A gépnél előbb megvolt az alkotó öntudatában a czél, a melynek megvalósítására szerkesztette ezt az eszközt, az organismusnál erről szó sem lehet. Az élő lény egész élete abból áll, hogy életét fenntartsa, más szóval: arra igyekszik, hogy alakját a körülményekhez képest változatlanul megőrizze. Ez az alak az ő tevékenységében czél, mert ezt akarja megtartani és eszköz, mert evvel akarja megtartani. Tehát itt nincs meg előbb a czél gondolata, melyhez szerkesztődik az alak, sem az alak nincs meg, amelyhez keresni kell a czélt. Élet csak ott van, ahol az alak czél és a czél alak. Az élő lény tevékenysége pedig czélirányos tevékenység. A vázoltakból kitűnik, hogy az élet fogalma az alak és a czél összefonódásából származik. Az érzéki szemlélet szolgáltatja hozzá az alakot, mihez a czél gondolata járul. A hol e kettő egyszerre van, ott élet van, mert a czélirányos tevékenység oka — az élet. Ennél tovább nem mehetünk. Az élet alakja a szemléletben ugyanaz, ami az elvont gondolatban az élet czélja. Ezért szerepel a czél csak az élő lények cselekvésében.
