Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

9 A szerint, a mint a szemléletet vagy a gondolatot akarjuk jelölni, bátran állithatjuk: az anyag tömeg vagy tehetetlenség, az erő mozgás vagy változás, az élet alak vagy czél. Azok fontosságát még a megrögzött materialista Vogt Károly is elismeri, mikor igy ir: ,,Az egyén csak az Organismus alakjával van adva, előbb csupán alaktalan anyag".

1 Az élet folytonos cselekvés, Spencer Herbert szép meghatározása szerint „a belső körülményeknek a külsőkhöz való állandó alkalmazása." Ismeretünket ő teremti és alakítja a maga számára. Ami őt nem érdekli, arról nem vesz tudomást. És bizony igaza van Goethe Faustjának, mikor az Evangéliom szavait: „Kezdetben vala az Ige" igy javítja ki: „Kezdetben vala a — tett". (Im Anfang war die Tat.) „Világosság akkor lőn, mikor az első szem megkülönböztette a fényt és a sötétséget". (Du Bois-Reymond Emil.) Az eddigi sikertelen kísérletek után az uj biologiának el kell ismernie, hogy az élet több mint az erő és az anyag, amelyeken tiinetkezik. A szemléletben adott alakot és a gondolatban talált czélt veheti ez a tudomány alapul. Akkor majd lesz exakt biológiánk, mely nem hordozza sem a chemia, sem a physika uszályát. Ilyen formán megértve az életet, szükségszerüleg tolódik elménkbe a kérdés: Van-e ennek valami értéke a biologia számára? Sikerül-e vele az eddiginél szilárdabb talajra építenünk? Mielőtt a kérdésre válaszolnék, nem mulaszthatom el, hogy ismételve hangsúlyozzam mindenféle tudomány mesterséges voltát. A tudomány elveivel nem foghatjuk meg és nem meríthetjük ki a Természet végtelen gazdagságát. A büszke mathematika, meg a többi nagy tökéletességre jutott tudományok néhány nem bizonyítható axiómán, szerencsés hypothesisen épültek föl. Egy lángelméjü általánosítás, mely alá minél több tünemény foglalható, egy használhatónak bizonyult feltevés hosszú időkre biztosítja a tudomány sikeres működését. Olvassuk csak a természettudományok történetét. Sok lapjánál olyan érzés vesz rajtunk erőt, mintha a tévedések vígjátékát hallanók. Viszont lángba borítja arczunkat néhol részben az emberi szellem dicsősége, hogy milyen nagy dolgokra képes, részben a szégyen, hogy egy-egy csodálatos alkotást mennyire félreismertek a kortársak. Az exakt tudományok történetében nincs jelentősebb esemény az anyag és az erő megmaradása fölfedezésénél. És mégis mennyi gúny, mennyi támadás érte azért Lavoisiert, ezért Mayer Róbertet. Pedig a természettudományok minden sikerüket ennek a két elvnek 1 Bilder aus dem Thierleben. Frankfurt, 1852, 233. I,